Fedezd fel a Bakony varázslatos tájait, Cseh Tamás nyomdokain: 5+1 lenyűgöző helyszín, ahol a nyár végén is érdemes barangolni! - Pénzcentrum

Tavaly már készítettünk egy szubjektív összeállítást, akkor Zirc volt a kiindulópont, ahonnan csillagtúrákat szerveztünk: többek között barangoltunk a Király-kúti ősbükkösben, elbaktattunk a Pintér-hegyi kilátóhoz, megkóstoltuk a zirci apátság díjnyertes söreit, megnéztük Bakonynánán a Római vízesést. Most pedig - nem mintha nagy távolság lenne - Bakonybélt és környékének látnivalóit jártuk be.

Legyen szó akár egy napos, akár egy hetes kalandról, a Bakony egy igazi felfedezőparadicsom, tele meglepetésekkel! E hatalmas területen barlangok, rejtett völgyek, csobogó patakok és friss források várják azokat, akik kíváncsiak a természet csodáira. Egyetlen hétvége sajnos nem elegendő ahhoz, hogy minden gyöngyszemét felfedezzük, ezért itt van egy szubjektív ajánló, amelyet mindenképpen érdemes felkeresni a Magas-Bakonyban, különösen most, késő nyáron:

Veszprém vármegyében, a Zirci járásban találjuk ezt a páratlan fekvésű, gyönyörű kis falut, Bakonybélt, amely immár több mint ezer éves település. Ahol a legendás előadóművész, Cseh Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző és énekes is egy ideig élt, és a környező hegyekben indián-módra kalandozott. A település 2009-ben díszpolgárrá is avatta.

Bakonybél számunkra igazi varázslat volt, mint egy elrejtett, mesés táj. A patakok csobogása, a források hűsítő vize, a sziklák titokzatos formái és a végtelen erdők ölelésében éreztük magunkat. Bakonybél az egyik legkedvesebb helyem, ahol a természet szépsége és a nyugalom egyesül.

- Formáld meg a szöveget a saját stílusodban! - mondta róla egykor Cseh Tamás, akit indián barátai Füst a szemben törzsfőnöknek hívtak.

Bakonybélt Szent István király 1018-ban alapította a Szent Mauríciusz Monostort, amelyet a mai napig bencés szerzetesek laknak. Az erődítmény Bakonybél központjában, a Szent Gellért téren található, és napjainkban is látogatható. A barokk templom kiállító- és vetítőteremmel kiegészülve mutatja be a monostor több évszázados történelmét.

A Bakonybéli látogatóközpont több izgalmas részből áll, melyek mindegyike kihagyhatatlan élményt kínál. A kiállítóterem mellett feltétlenül érdemes felfedezni az 5 hektáros angolkertet is, amely valódi mesebeli helyszín: ősi fák és illatos cserjék övezik a sétányokat, így minden lépés egy újabb felfedezést tartogat a látogatók számára. A gyümölcsös és a füveskert különlegessége, hogy a szerzetesek kizárólag organikus módszerekkel dolgoznak, így a gyógynövények és gyümölcsök tiszta és természetes módon kerülnek előállításra. Az ajándékboltban pedig olyan finomságokat vásárolhatunk, mint az általuk készített teák, lekvárok, kekszek és sörök, amelyek tökéletes ajándékok lehetnek. Ne hagyjuk ki a látványműhelyeket sem: például a könyvkötő műhelyben betekinthettünk a mesterség titkaiba, ami igazán különleges élményt nyújtott számunkra.

A monostortól mindössze egy rövid, 2 perces sétára, a 2021-ben újjávarázsolt Szent Gellért téren felfedezhetjük a lenyűgöző, 60 harangból álló millenniumi harangjátékot. Ezek a modern számítógépes vezérlésű harangok különféle dallamokat csendítenek meg, melyek szombaton és vasárnap 16 órakor töltik meg a teret varázslatos zenéjükkel.

Ezen a páratlan archív felvételen Cseh Tamás mesél Bakonybél történelméről és nevezetességeiről:

A Bakonybéli apátságot már a 14. századi iratok is említik, mint a béli három forrás apátságát. A kis tó a három forrás összefolyásából keletkezett, és a 17. században Borostyán-kútként, majd Hármaskútként volt ismert. Jelenleg Szentkút néven vált népszerű kirándulóhellyé. A Szentkút-kápolna 1824-ben épült, és szinte ezeréves alapokra támaszkodik; mindössze 10-15 perces sétára található Bakonybél központjától. A tavat körbesétálhatjuk, és a kútba is leereszkedhetünk a lépcsőkön, ami különleges élményt nyújt a látogatóknak.

Már régóta vágytunk arra, hogy felfedezzük a vadon szívében megbújó Hubertlaki-tót, ismertebb nevén a Gyilkos-tót. Ez a misztikus helyszín, amely Bakonybél közelében található, mára a túrázók körében kultikus zarándokhellyé nőtte ki magát. A "Gyilkos-tó" elnevezés a híres erdélyi megfelelőjétől származik, és a vízben álló, titokzatos facsonkok látványa adja az elnevezés különlegességét.

A túra során alig észlelhető szintkülönbség várja az érdeklődőket, hiszen a jól kijelölt turistaútvonalak mentén haladhatunk. Az útvonal egy varázslatos tanösvényen vezet keresztül, ahol a lenyűgöző bükkszálerdő pompája tárul elénk. Kényelmes pihenőhelyek biztosítanak lehetőséget a felfrissülésre, és a tó csodás látványa folyamatosan elkíséri az utazót, így minden pillanat egy újabb élménnyé válik.

A legkönnyebben Bakonybélből, a Bakonykoppány felé vezető országúton közelíthető meg. A faluközponttól 4 km-re, az út bal oldalán található a parkoló, az Odvaskő Panzió előtt buszmegálló is rendelkezésre áll. A parkolótól a tóig a táv kereken 3 km. Visszafelé ugyanazon az úton juthatunk vissza, vagy a Hubertlaki-tanösvény útvonalát követve, majd egy széles, jelzetlen földúton térhetünk vissza a jelzett turistaútra.

A varázslatos erdei túra végén, mintha a természet titkos ajtaját nyitották volna ki, feltárul előttünk a Hubertlaki-tó csodája. A tó békésen pihen a hatalmas fák ölelésében, mint egy titkos kincs, amelyet csak kevesen ismernek. Itt, ezen a tökéletes menedékhelyen, alig találkozunk néhány túrázóval; csupán néhány pihenőpad és egy kis beálló biztosítja a kényelmet. A víz tükörsima felszíne csodásan tükrözi a körülötte álló facsonkok sziluettjét, amelyek időtlenül meredeznek a világ felé. A tó teljes körbejárása nem lehetséges, ám a jobb oldalon egy rövid szakaszon folytathatjuk utunkat, hogy még közelebbről megcsodálhassuk ezt a lenyűgöző látványt.

A Bakony szívét átszelő 11-es számú vasútvonal igazi különlegességnek számít: hazánkban egyedülálló hegyi vasutak közé tartozik, és nem véletlenül emlegetik Magyarország legszebb vasútvonalaként, más néven Bakonyvasútként. Már önmagában is megéri felfedezni ezt a lenyűgöző tájat. A völgyhidakon és a kőtöltésekkel megerősített lejtőkön kanyargó vonal egyik megálmodója és kivitelezője Gubányi Károly volt, aki később a Mandzsu vasút és a vlagyivosztoki kikötő építésénél is bizonyította mérnöki tehetségét.

A vonat Győr és Veszprém között robog, de az utazás során érdemes egy kis szünetet tartani: álljunk meg, szálljunk le és fel, hiszen a táj lélegzetelállító. A vonat a viaduktok és alagutak között kanyarog, miközben a természet csodái, az erdei vadon karnyújtásnyira húzódnak mellettünk. Mindezt a normál vasúti jegy áráért élvezhetjük, ami igazi kincs az utazók számára.

A Magas-Bakony szívében, a vasútvonal középső szakaszán, fekszik a Cuha-völgye, amely a kirándulók egyik legkedveltebb célpontja. Itt a tájat vízmosások, források, barlangok és gázlók színesítik, varázslatos élményt nyújtva a természet szerelmeseinek. A vinyei vasútállomástól csupán egy kőhajításnyira, a turistautak találkozásánál, egy bájos fogadó-pihenőkomplexum rejtőzik. Teljesen váratlanul bukkantunk rá, és miután értesültünk róla, hogy az erdő szélén elhelyezkedő fogadó a vadas ételeiről híres, nem haboztunk: leültünk a Kőpincébe, és barátaimmal együtt felfedeztük a hely ízeit – a vendéglőről külön beszámolót is írtunk.

A Kőpince-forrás Vinye közelében, a festői Cuha-völgyben bújik meg, mindössze néhány lépésnyire a vendéglőtől, közvetlenül a patak partján. A forrás tábláján olvasható információ szerint 1956-ban alakították ki. Ha már felfedeztük ezt a gyönyörű helyet, érdemes egy rövid sétát tenni, hiszen pár perc alatt egy másik forrásra is rábukkanhatunk. Így a környék valódi kincseket rejt, és egy rövid kirándulás során számos látnivalóval gazdagodhatunk.

A Cseszneki vár a Bakony lenyűgöző középkori erődítményei közé tartozik, amely a sziklaszirtek magasságában helyezkedik el, és lélegzetelállító panorámát kínál a környező tájra. A várhoz való feljutás nem igényel komoly túrát: a közeli faluban kényelmes parkoló áll rendelkezésünkre, és mindössze néhány percnyi emelkedő vezet a romokhoz. Ne felejtsük el, hogy belépőjegyre szükségünk lesz, de a vár területén szabadon barangolhatunk, miközben tájékoztató táblák segítik a tájékozódást. Bár állandó kiállítással nem találkozunk, érdemes alaposan körülnézni, mivel a kőfalak mentén izgalmas, apró szobrokra bukkanhatunk.

A várról még annyit, hogy a tatárjárás után épült, és hamar a Csák család tulajdonába került, majd Károly Róbert király szerezte meg. Luxemburgi Zsigmond később a Garai családnak adományozta, akik 1482-ig birtokolták. Ekkor alakították át többszörös védelmi vonallal biztosított gótikus lovagvárrá, és ekkor élte a virágkorát is.

A 16. században, amikor a török hódítók megjelentek a Dunántúlon, a vár stratégiai fontosságú szerepet játszott a magyar végvári védelmi rendszer élvonalában. Győr elvesztése után rövid időre török uralom alá került, de a magyarok gyorsan visszafoglalták. A Rákóczi-szabadságharc időszakában a kurucok elfoglalták, és a várat központi lőszer- és élelmiszerraktárrá alakították, amely kulcsszerepet játszott a harcok során. Ezen kívül a vár börtönként is funkcionált, ahol magas rangú hadifoglyokat tartottak fogva, így még inkább hozzájárult a korabeli politikai és katonai események alakulásához.

Miután az Esterházy család birtokába jutott, a kastélyt barokk stílusban átformálták, így kényelmes és elegáns otthonná vált. Azonban a 19. század elején egy földrengés, valamint egy villámcsapás által okozott tűzvész súlyosan megrongálta, ezzel lakhatatlanná téve a gyönyörű épületet.

Feltárása az 1970-es években vette kezdetét, azóta pedig folyamatosan növekszik és fejlődik. Ma már hazánk egyik legpompásabb várromjaként csábítja a látogatókat, ötvözve a lenyűgöző történelmi kutatásokat a lélegzetelállító panorámával.

A Köves-hegy kilátójáról Pazar panoráma nyílik Bakonybélre és a környező hegyekre, a Szent Mauríciusz Monostorra és a Pannon Csillagda épületére is. A kilátó előtt egy ösvény vezet a Bakonybél 1000 felirathoz, érdemes felkapaszkodni.

Apropó, tudtad? A helyiek Kívánságok kilátójának is nevezik a pici teraszt, mert sokan úgy tartják, az itt elsuttogott kívánságok valóra válnak.