A CHIPS Act is a politikai játszmák kereszttüzébe kerülhet, és könnyen lehet, hogy az elnöki döntéshozatal áldozatául esik.
Donald Trump elnök ahelyett, hogy az amerikai félvezetőgyártás megerősítésére szánt 50 milliárd dollárt költené, inkább az államadósság csökkentésére szeretné fordítani ezt az összeget.
Ukrajna, a nemzetközi összefogás és a finanszírozás révén megépített alaszkai gázvezeték, valamint a védővámok mellett Donald Trump amerikai elnök tegnapi kongresszusi beszédében a félvezetőipar helyzetéről is megosztott néhány gondolatot. "A CHIPS Act egy rendkívül problémás intézkedés. Több százmilliárd dollárt költünk el, és ennek nincs valódi értelme. Csak elpazarolják a pénzünket, és nem használják fel rendeltetésszerűen" - hangsúlyozta Trump, aki szerint ezt az összeget inkább az államadósság csökkentésére kellene fordítani. De mit is jelentene ez az államadósság csökkentésének szempontjából? Jelenleg az Egyesült Államok adóssága meghaladja a 36 ezermilliárd dollárt, ami a 2024-es évre prognosztizált bruttó hazai termékének 123 százalékát jelenti.
Trump azzal indokolta a támogatások visszavonását, hogy a bevezetett vámok már így is arra ösztönzik a gyártókat, hogy növeljék termelési kapacitásaikat az Egyesült Államok területén, így kikerülhetik az újabb vámterheket. "Nincs szükség arra, hogy pénzügyi támogatást biztosítsunk számukra" - nyilatkozta az elnök.
A CHIPS Act keretéből eddig 48 projektre 32 vállalatnak hagytak jóvá összesen mintegy 32,5 milliárd dollárnyi támogatást és további 5,5 milliárd dollárnyi hitelt. A program első számú kedvezményezettjei az Intel (8,5 milliárd dollár), a TSMC (6,6 milliárd dollár), a Samsung (6,4 milliárd dollár), a Micron (6,1 milliárd dollár), de még a GlobalFoundries is befért a milliárdos klubba (1,5 milliárd dollár).
Mintha a jós szavainak visszhangja hallatszott volna Trump szájából: a TSMC egy napon, a kongresszusi beszéddel egy időben jelentette be, hogy további 100 milliárd dollárt szán az amerikai gyártókapacitások fejlesztésére. Ezzel a tajvani bérgyártó összesen körülbelül 165 milliárd dollárra emeli amerikai befektetéseit. Howard Lutnick, a Trump-adminisztráció kereskedelmi minisztere azonnal lecsapott a lehetőségre, kijelentve: „Lám, lám, az új elnök vámrendeletei valóban vonzóbbá teszik az Egyesült Államokat a külföldi vállalatok számára, akik gyártóüzemeket kívánnak létesíteni.”
A demokraták éles kritikával illették az elnök legújabb bejelentését. Kathy Hochul, New York állam kormányzója hangsúlyozta, hogy a CHIPS Act hatásaival kapcsolatban a Micron várhatóan 100 milliárd dolláros beruházást és 50 ezer új munkahelyet teremt az államban. Ahogy arról a Bitport is beszámolt, a vállalat egy 6,1 milliárd dolláros támogatás révén négy gyártóüzemet tervez létesíteni Idahóban és New Yorkban.
A szintén demokrata arizonai képviselő, Greg Stanton pedig azt nyilatkozta, hogy a döntés közvetlen támadás az arizonai félvezetőipar és több tízezer arizonai dolgozó ellen. Az államban többek között az Intel és a TSMC indított jelentős beruházásokat, de a projektek döcögősen haladnak.
A program leépítése már elkezdődött
A januárban hivatalba lépett elnök ugyan nem szentelt annyi figyelmet ennek a témának, mint a vámoknak, de a terv körüli jelek már korábban is felsejlettek. Az államapparátus hatékonyságának növelése érdekében például már egy héttel ezelőtt elbocsátották a kereskedelmi minisztériumból a CHIPS Act keretében a pénzek elosztását felügyelő iroda munkatársainak egyharmadát.
A kérdés az, hogy a kölcsönös védővámok – amelyek globálisan kedvezőtlen hatással lehetnek a gazdaságra – és a támogatások megvonása hogyan befolyásolja a félvezetőipart. A Gartner elemzői egyelőre derűlátóak. A február elején közzétett iparági jelentésükben arra utalnak, hogy a tavalyi 18 százalékos növekedéshez képest idén gyengébb teljesítmény várható, ugyanakkor a gyártók bevételei még így is 12 százalékkal emelkedhetnek.
