Fedezd fel a Festetics-kastély rejtelmeit - KÉPEKKEL | ma7.sk Merülj el a festői szépségű Festetics-kastély világában, ahol a múlt titkai és a lenyűgöző építészet találkozik. A kastély nem csupán építészeti remekmű, hanem egy olyan helyszín is, amely gaz

Pollack egy különleges háromszintes, U alakú épületet álmodott meg, amelyet számos melléképület és egy lenyűgöző tájképi park vesz körül. Az alsó szinten a kiszolgáló személyzet otthona található, míg a második szinten a család kényelmesen élhetett, a harmadik szinten pedig vendég- és gyerekszobák kaptak helyet. Érdekes újítás volt, hogy a férj és a feleség épületi szárnya közvetlenül egymás mellett helyezkedett el. Az építkezés 1802-ben indult, és 1812-re már elkészült a kastély, bár a család csak 1815-ben foglalta el. Az épület nem csupán egy otthon volt, hanem Pollack számára egyfajta előtanulmányként szolgált a későbbiekben megálmodott Nemzeti Múzeumhoz is.

A kastély egyik legérdekesebb vonása a díszterem ovális formája, amely a főszárny jobb sarkában bújik meg. Ennek a teremnek a titkos elhelyezése nem véletlen, hiszen abban az időszakban a szabadkőműves mozgalmat már betiltották, ám a páholyok titkos működése továbbra is folytatódott. Valószínű, hogy Dég is e titkos összejövetelek színhelye volt. Festetics Antal és fivéreinek kezében voltak a Habsburg Birodalom szabadkőműves iratai, amelyeket ügyesen elrejtettek Dégen.

A horvát származású Festetics család a 18. században két ágra bomlott: a híresebb, a hercegi rangra emelt Festeticsek Keszthelyen, majd a később grófi rangot szerző ág Festetics Antal császári és királyi kamarás révén Dégen épített ki uradalmat. Vagyonát a napóleoni háborúknak köszönhette, Festetics Antal szállította a mezőségi gabonát a hadsereg számára. Fiai, Ágoston, Dénes és Sámuel 1874-ben Ferenc Józseftől grófi címet kaptak, így került a család dégi ága is a nemesség soraiba. A kastélyt elsősorban nyári lakként használták.

Az épület falai között berendezett tematikus kiállítások lenyűgöző módon tárják elénk a család történetét, a kastély építésének izgalmas narratíváját, és nem utolsósorban Pollack életművének gazdagságát. A család érdeklődési köre rendkívül széles spektrumot ölelt fel: a botanikához való szenvedélyük különösen szembetűnő a hatalmas angolpark csodáiban. A botanikai szalonban a természet iránti elköteleződésük nyomait lelhetjük fel: egy eredeti Kossuth-szekrény rejtekében fellelhető a 19. század első feléből származó magyar botanikai gyűjtemények néhány herbáriumlapja, amelyek a múlt tudományos érdeklődését idézik meg. Emellett a ló- és kutyatenyésztés iránti szeretetük is megmutatkozik, hiszen ezek az állatok annyira fontosak voltak számukra, hogy a park területén külön temetkezési helyet alakítottak ki számukra.

Festetics Antal és felesége széles körű érdeklődéséről családi könyvtáruk jegyzéke is tanúskodik. Összesen 3928 művet vettek leltárba, ezek között német, francia, olasz, angol, görög, héber, latin és magyar nyelvű földrajzi, történelmi, asztronómiai, építészeti és szépirodalmi könyvek voltak. A Festeticsek maguk is írtak könyveket, például Festetics Sándor, Pál, Antal és Festetics Andorné.

Sándor valóban egy igazi sportember volt, aki a szabadidő eltöltésére számos izgalmas tevékenységet választott. A tenisz, a lovaglás, a vadászat, az úszás és a síelés mellett rendszeresen futott és tornázott, sőt, még egy grófi futballcsapatot is alapított, amely a helyi közösség szerves részévé vált. Ernő fia sem maradt le a sportolás terén, hiszen az autóversenyzés világába is betekintést nyert. A Festetics család története 1944-ben drámai fordulatot vett, amikor el kellett hagyniuk a dégi birtokot. A kastély berendezésének jelentős része a háború viharai során megsemmisült, az épület pedig előbb német katonai kórházként, majd orosz istállóként funkcionált. A háború utáni években az épület árvaházként, majd 1995-ig gyermekotthonként szolgált, így sok fiatalnak adott otthont. A kastély felújítása 2022-re fejeződött be, így most már újra méltóságteljesen áll. A Festetics család öröksége tovább él, hiszen Enrico, a már Olaszországban élő Festetics László fia, figyelemmel kíséri a kastély sorsát, és időnként ellátogat a család egykori birtokára, ahol a múlt emlékei elevenednek meg számára.

A felvilágosodás eszméit ötvöző mozgalom tagjai között arisztokraták, köznemesek, értelmiségiek és testőrök is megtalálhatók voltak. E csoport célja az egyetemes emberi összetartozás és a testvériség hirdetése volt. Nevük valószínűleg a középkori mesteremberekre utal, akik birtokában tartották a titkos tudást, amely a monumentális épületek és katedrálisok megalkotásához kapcsolódott. Ezek az egyének különleges ismeretekkel rendelkeztek, és a titkokat szigorúan őrizték, senkit sem avattak be. A szabadkőműves páholyok először Angliában alakultak, majd Franciaországban is teret hódítottak. Szimbólumaik közé tartozik a körző, a derékszög, a piramis, valamint a mindent látó szem, melyek mind a tudás és a bölcsesség keresésére utalnak. Összejöveteleiken az állam jobb működésének eszményéről folytattak eszmecserét, miközben a hatalmon lévő rendszert is kritikával illették. Mivel tevékenységük titkos volt, ügyeltek arra, hogy cselekedeteik ne kerüljenek a nyilvánosság elé.

Festetics Antal életében fontos szerepet töltött be a szabadkőműves eszmeiség, mozgalom. 1788-ban vették fel a pesti Nagyszívűséghez páholyba, ahol titkári pozíciót töltött be. Dég is a társaság emblematikus találkozóhelye lett, ahol az egykori szabadkőműves könyvtárat és levéltárat is őrizték. Még a kastély utolsó lakója, Sándor is rejtegette a dédapja által megmentett titkos iratokat. Az emeleten a szabadkőműves mozgalom története és magyarországi vonatkozásai is feltárulnak előttünk. Aki kíváncsi rá, milyen lehetett a szabadkőművesek egykori összejövetele, interaktív eszközök segítségével egy korabeli beavatási ceremónián is részt vehet.

Közép-Európa legnagyobb kastélyparkja a dégi angolpark, amely lenyűgöző 300 hektáros területével tűnik ki. Hogy jobban elképzeljük, ez a hatalmas park mérete megegyezik a híres New York-i Central Parkéval, és a Margitsziget akár háromszor is elférne benne. Jelenleg a park mindössze 70 hektárja látogatható a nagyközönség számára, míg a fennmaradó részen tájépítészek dolgoznak, hogy még szebbé varázsolják a környezetet.

A kastélyparkot körülölelő három vízfolyás összefonódásával alakult ki a lenyűgöző, két kilométeres hosszúságú Szerpentin-tó, melyet 12 elegáns híd díszít.

Az egyik szigetén áll a németalföldi stílusban épült, vöröstéglás Hollandi-ház. Ez a kastélypark fő látványossága, amelynek emeletén élt a tüdőbeteg Festetics Andorné, alatta tehénistálló volt. A népi gyógyászat szerint ugyanis az ammóniagőzös levegő és a frissen fejt tej illata gyógyította az idült tüdőbetegséget, tájékoztatja a látogatót a Hollandi-házban berendezett kamarakiállítás.