A modern gyerekek szívesen használják a különböző elektronikai eszközöket, ám sajnos a kommunikációs készségeik egyre inkább háttérbe szorulnak.
Aggasztó tendenciákra figyeltek fel magyar kutatók, akik a kisgyermekek digitális eszközhasználatát elemezték a koronavírus-járvány időszakában, különös figyelmet fordítva a járványügyi intézkedések idejére és az azt követő időszakra. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy egy egész generáció nőhet fel, amely a nyelvi képességek csökkenésével és a beszédértés nehézségeivel néz szembe, ami komoly következményekkel járhat a jövő társadalmára nézve. Az okok között a gyerekeket folyamatosan körülvevő, gyakran korlátlan digitális eszközhasználat és az elárasztó vizuális ingerek állnak, amelyek háttérbe szorítják a hagyományos kommunikációs formákat - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keddi közleményéből.
Az MTA 2021 júniusában indította el pályázatát, amely a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányult. E program célja olyan (alap)kutatások támogatása volt, amelyek a koronavírus által előidézett poszt-COVID-jelenségekhez kapcsolódó egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására törekedtek. Az ELTE kutatói e pályázat keretében az óvodáskorú gyermekek digitális eszközhasználatát vizsgálják, valamint azt, hogy a pandémia hogyan befolyásolta a gyerekek társas készségeinek fejlődését. A kutatás eredményeit a Magyar Tudomány Ünnepén ismertették, amely kiváló lehetőséget teremtett a tudományos közösség számára a felfedezések megosztására.
A kutatók megfigyelései alapján bár már számos információnk van arról, hogy a járvány milyen hatással volt az iskoláskorú gyermekekre és a felnőttekre, a legfiatalabb, óvodáskorú gyerekek esetében a hatások még mindig viszonylag rejtve maradtak. Különböző vizsgálatok során arra keresték a választ, hogy a gyerekek szabadidős okostelefon- és tablethasználata hogyan alakult a veszélyhelyzet bevezetése után, amikor szigorú korlátozások voltak érvényben, valamint egy olyan időszakban, amikor már enyhültek ezek a szabályok. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a köznevelést érintő karanténintézkedések következményeit és az ebből eredő változásokat a legkisebbek életében.
Az ELTE kutatói világosan kimutatták, hogy az óvodáskorú gyermekek a korlátozások ideje alatt jelentősen megnövelték a tévénézési időt, valamint a tablet és okostelefon használatát. Ezen eszközökön főként mesefilmeket és videókat élveztek.
"A célunk, hogy nézzünk szembe azzal, mi történik velünk. Nekünk kutatóként ez az egyik legfontosabb feladatunk: hogy a valóságot feltárva lehetővé tegyük minden érintett számára a társadalmi szerepének megfelelő következtetések levonását szülőként, oktatási szakemberként, pedagógusként vagy gyermekpszichológusként. Ehhez pedig megbízható adatok kellenek, úgyhogy ezen dolgozunk nagyon keményen" - mondta Pogány Ákos, az ELTE Etológia Tanszékének adjunktusa az Alfa Generáció Laborban folyó, MTA által támogatott kutatás részleteiről beszámolva. A kutató szerint az a legnyugtalanítóbb, hogy "hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás", sokszor már bölcsődéskorban "kütyüznek" a gyerekek.
A logopédusok óvodai szűréseket végző csoportja egyöntetűen azt tapasztalja, hogy az utóbbi két-három évben jelentős romlás figyelhető meg a gyerekek nyelvi képességeiben. Pogány Ákos szavai szerint a mai óvodáskorú gyermekek nyelvi teljesítménye nem éri el az öt vagy akár három évvel ezelőtti kortársaik szintjét sem. Az okoseszközök által nyújtott vizuális ingerek szerepe kulcsfontosságú e jelenség hátterében. Sok kisgyermek már azelőtt elkezd "kütyüzni", hogy megfelelően elsajátítaná az anyanyelvet. Ez különösen aggasztó, hiszen a kisgyermekkor első évei kritikus időszakot jelentenek, amikor a gyerekek az anyanyelvüket főként hallás alapján, akusztikai információk révén tanulják. A "kütyüzés" azonban elzárja ezt a passzív hallgatásra épülő csatornát, mivel sokkal vonzóbb vizuális ingereket kínál, így a nyelvi fejlődés akadályozottá válik.
"Ha hiányzik a nyelv, akkor a kommunikáció is lehetetlenné válik. Nincs olyan aspektusa a gyerekek fejlődésének, amelyhez ne lenne elengedhetetlen a nyelvi megértés és a kommunikációs képesség. A szakértők gyakran 'virtuális autizmusnak' nevezik azt a jelenséget, amely a túl korai vagy túlzott mértékű digitális eszközhasználat következményeként alakul ki. Az ily módon érintett gyermekek viselkedésében és tüneteiben olyan mintázatok figyelhetők meg, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyermekeknél is előfordulnak" - fejtette ki a kutató.
Mindez azért nagy probléma, mert a szülők zöme nem tudja, nem érti, hogy amikor odaadja az okostelefont a babakocsiban ülő gyereknek, az miért káros.
"Egy hatalmas kísérlet zajlik, amelynek következményeit csak akkor fogjuk igazán megérteni, amikor ezek a gyerekek felnőnek, és megpróbálnak normális kapcsolatokra lépni, családot alapítani, vagy egyszerűen csak érvényesülni az életben" - figyelmeztetett Pogány Ákos. Szerinte a digitális fejlődésnek ez a aspektusa meglehetősen aggasztó jövőképet vázol fel. "El tudjuk képzelni egy olyan társadalmat, ahol ezek a gyerekek, akik képtelenek a valódi kommunikációra, elszigetelten élnek egymás mellett? Úgy vélem, hogy az óvatosság egyáltalán nem árt, és mi, kutatók mindent megteszünk annak érdekében, hogy megértsük ennek a jelenségnek a következményeit" - tette hozzá.
Az idei Magyar Tudomány Ünnepe keretében zajlott le a Poszt-COVID-jelenségek kutatása című szimpózium, amely számos érdekes előadást kínált. Kiemelkedő pillanat volt Pogány Ákos előadása, amely a járvány rövid és hosszú távú hatásait vizsgálta az óvodáskorú gyermekek digitális eszközhasználatára és szociokognitív fejlődésére. Az esemény teljes tartalma, beleértve ezt az előadást is, elérhető az MTA YouTube-csatornáján, ahol bárki nyomon követheti a legfrissebb tudományos gondolatokat.
