A nyugati rakéták ukrajnai alkalmazása új korszakot indíthat el a háborúban.

Amerikai ATACMS rakéta maradványait találták a kurszki repülőtér közelében, 2023. november 26-án.

A leköszönő amerikai kormány nemrégiben újabb rakéták küldését jelentette be a térségbe, ami tovább fokozhatja a már három éve tartó konfliktust. A különböző országok vezetői által sürgetett tűzszünet és béke megteremtésének folyamata így még inkább elhúzódhat a két érintett állam között, ami nemcsak a térség stabilitását veszélyeztetheti, hanem a globális biztonságra is komoly kockázatot jelenthet.

Oroszország, miután határozottan elítélte az ukrán katonai akciókat, egyúttal felvetette a stratégiai ukrán célpontok ellen irányuló fokozottabb támadások lehetőségét. A nyugati államok közvetlen háborús részvételét pedig az orosz fél rakéták bevetésével azonosította. Az orosz vezetés nemcsak a nagy hatótávolságú rakéták alkalmazására tett javaslatot, hanem a közelmúltban a nukleáris doktrínája módosításáról is döntést hozott. E változtatás következtében bővült azon katonai fenyegetések köre, amelyek esetén Moszkva a nukleáris fegyverek bevetését elfogadhatónak tartja. Vlagyimir Putyin által aláírt intézkedések értelmében például mostantól lehetőség nyílik nukleáris válaszcsapásra, ha a hagyományos fegyverek súlyosan fenyegetik Oroszország vagy szövetségeseik szuverenitását, továbbá abban az esetben is, ha a határok közelében nukleáris csapásra alkalmas eszközöket telepítenek.

Ezek a tényezők nemcsak a korábbiaknál lényegesen nagyobb mozgásteret adnak az oroszoknak a nukleáris fegyverek használatában, hanem a háborús helyzetet is jelentősen kiszámíthatatlanabbá teszik. Ez a dinamikai változás pedig tovább növelheti a feszültséget a NATO és Oroszország között.

A leköszönő Biden-kormányzat nemrégiben bejelentette, hogy újabb, mintegy 275 millió dollár értékű fegyverszállítmányt küldenek Ukrajnának. Ennek a csomagnak a részeként lőszerek és katonai drónok mellett további nagy hatótávolságú HIMARS rakéták is érkeznek az országba. Ez a lépés új lehetőségeket nyújt Ukrajna számára, hogy mélyebben a megszállt területek ellen indítson támadásokat, ami várhatóan orosz válaszlépéseket is eredményez majd.

Bár az orosz kormány várhatóan nem fog élni a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségével – hiszen ez szinte biztosan világméretű konfliktust robbantana ki – a hasonló lépések mégis könnyen arra ösztönözhetik Putyint, hogy nagyobb hatótávolságú és pusztítóbb fegyverek bevetésére szánja el magát. Ez akár hónapokkal is meghosszabbíthatja a lassan három éve tartó háborút. Továbbá az orosz vezetés provokációnak tekintheti azokat a nemrégiben elterjedt javaslatokat is, amelyek szerint az Egyesült Államok visszaadná Ukrajnának azokat a nukleáris fegyvereket, amelyeket a Szovjetunió felbomlása után vontak el tőlük. Egy ilyen lépés kétségtelenül komoly válaszreakciót váltana ki Oroszország részéről, amely nemcsak hogy megingathatja, hanem akár véglegesen megsemmisítheti az eddigi diplomáciai erőfeszítéseket a béketárgyalások irányába.

Ukrajna nukleáris fegyverkezése olyan kritikus határvonalat jelölhetne meg Oroszország számára, amely nemcsak Moszkva érvelését támasztaná alá az Ukrajna ellen folytatott háború jogosságával kapcsolatban, hanem tovább feszítené a már meglévő hidegháborús feszültséget az Egyesült Államok és Oroszország között.

Mindez a globális színtéren zajló orosz-ukrán katonai konfliktus mellett egy olyan gazdasági válságot is fokozhat, amely az egész világot érinti, és amelynek hatásai – különösen Európában – már eddig is súlyosak voltak. A Biden-kormányzat az utóbbi hetekben tett intézkedései, a konfliktus rendezésére és a béketárgyalások sürgetésére tett hangsúly helyett, paradox módon a háború elhúzódását eredményezheti. Az újonnan megválasztott Donald Trump beiktatásáig hátralévő időszak kulcsszerepet játszhat a háború jövőbeni alakulásában.