A hőmérséklet növekedésével drámai átalakulásokra számíthatunk a szőlőültetvények világában.

Ahogy a hőmérséklet emelkedik, úgy a betegségek is kezdenek aktiválódni! Az idei hűvösebb és csapadékosabb tavasz következtében a szőlő fejlődése lassabb ütemet vett fel, inkább csak vegetált, és a gombabetegségek is mérsékeltebben terjedtek. Most azonban, hogy a helyzetünk viszonylag nyugodt, érdemes előre gondolkodni, mert a hőmérséklet növekedésével a folyamatok felgyorsulhatnak!

Fenológia

Általában a fürtmegnyúlás vége jellemző, de egyes meleg, napos területeken a korai fajtáknál már a virágzás megkezdődött. Nagyon lassan, de növekednek a hajtások.

Szőlészeti munkák

Átlagosan 2 növényvédelmi kezelést már elvégeztek a gazdák, készülnek a 3. fordulóra. Emellett a sorközök kaszálása, törzstisztítás és hajtásválogatás is zajlik.

Az időjárás jelenlegi viszonyai nemcsak a peronoszpóra terjedését segítik elő, hanem a feketerothadás kialakulásának is ideális feltételeket biztosítanak. - fotó: pixabay.com

A lisztharmat egy olyan gombás betegség, amely különösen kedvezőtlen hatással van a növényekre, különösen a gyümölcsfákra és a szőlőre. A kórokozók, mint például a Podosphaera, a Sphaerotheca és más hasonló gombák, fehér, porhanyós bevonatot képeznek a leveleken, hajtásokon és a gyümölcsökön. Ez a jelenség nemcsak esztétikai problémát jelent, hanem a növények fotoszintézisét is gátolja, ami végső soron a hozam csökkenéséhez vezethet. A lisztharmat elleni védekezés gyakran magában foglalja a megfelelő növényápolást, a levegőzést és a fungicidek alkalmazását, hogy megőrizzük a növények egészségét és termékenységét.

Elvétve fordul elő. Gyakorlatilag teljesen leállt a fertőzés a kórokozó számára kedvezőtlen, túl alacsony hőmérséklet miatt. A kaliforniai modell napokon át 0 indexértéket jelzett, ami rendkívül ritka, az elmúlt 10 évben nem fordult elő. A modell laboratóriumi vizsgálatokon alapul, és egy 0 és 100 pont közötti index segítségével értékeli a lisztharmat kialakulásának kockázatát.

A kockázatértékelési index bevezetéséhez három egymást követő napon legalább hat órán át szükséges, hogy a hőmérséklet a 21 °C és 30 °C közötti tartományban maradjon. Minden olyan nap, amikor a hőmérséklet ezen feltételeknek megfelel, 20 pontot ad hozzá az indexhez. Ha azonban a hőmérséklet 32 °C fölé emelkedik vagy 21 °C alá csökken, akkor az index 10 pontot veszít. Az alacsony, 0 és 30 közötti indexértékek arra utalnak, hogy a kórokozók nem szaporodnak. A 40 és 50 közötti értékek közepes kockázatot jelentenek, ami körülbelül 15 napos szaporodási időt jelez a lisztharmat esetében. Amennyiben az index 60 fölé emelkedik, az azt mutatja, hogy a kórokozó gyorsan (öt naponta) szaporodik, így jelentős a járványos megbetegedések kialakulásának kockázata.

Valószínű, hogy 2025-ben nem várható jelentős járványhelyzet, mivel a fertőzés kezdete késlekedett, a kórokozók előfordulása alacsony, és a legtöbb ültetvényen még nincsenek tünetek. Ennek hátterében az áll, hogy az aszkospórák nagy része már április elején kiszóródott, amikor a levélfelület még nem volt fogékony. Ezt követően pedig a kórokozó számára nem alakultak ki kedvező időjárási feltételek. Fontos azonban kiemelni a lisztharmat elleni védekezés jelentőségét. A védekezéshez többek között olyan hatóanyagokat használhatunk, mint a fluxapiroxad, mefentriflukonazol és kén.

Peronoszpóra

Szinte minden borvidéken megjelent, kezelt és kezeletlen ültetvényekben egyaránt. Ha olajfoltot látunk, érdemes átgondolni, mikor is történhetett a fertőzés és mikor védekeztünk a kórokozó ellen. A zoospórák a legtöbb területen május 4-5. között okozhattak fertőzést.

Az elsődleges fertőzés vizsgálata segít megállapítani, hogy az időjárási körülmények kedveznek-e a sporangiumok kialakulásának. Ez a helyzet addig marad pozitív, amíg a levelek nedvesek, vagy amíg az eső után a relatív páratartalom 70% alatt nem csökken. A sporangiumok fejlődése a hőmérséklettől függően 16-24 órán belül megkezdődhet. A másodlagos fertőzés ellenőrzése akkor válik szükségessé, amikor a hőmérséklet meghaladja a 12 °C-ot, és a relatív páratartalom 95% felett van. A sporangiumok termelésének intenzitása 23 °C-ig növekszik. Amennyiben a hőmérséklet óránként 50 °C-ra emelkedik, úgy feltételezhetjük, hogy a sporuláció befejeződött, és új sporangiumok keletkeztek. Ha a hőmérséklet átlépi a 29 °C-ot, akkor a sporuláció már nem valósulhat meg, mivel a melegebb és szárazabb körülmények között a sporangiumok gyorsan elpusztulnak.

Mivel az átlaghőmérséklet 11-12 °C között mozgott, és a hőmérséklet emelkedése is fokozatosan zajlott, a lappangási idő jelentősen meghosszabbodott, elérve a 15-16 napot. Ezért a május 21. környékén jelentkező tünetek a hónap elején történt fertőzés eredményeként alakultak ki. Amennyiben a növény megfelelő védelemben részesült, ez elegendő volt a fertőzés megelőzésére.

Az időjárás aktuális viszonyai nemcsak a peronoszpóra, hanem a feketerothadás számára is ideális környezetet biztosítanak, és az állomások már számos lehetséges fertőzésről adtak hírt. Érdemes alaposan megfontolni a feketerothadás betegség modelljének tanulmányozását is! Különösen figyelemre méltó, hogy a ditianon és a mefentriflukonazol kombinációja hatékony védelmet nyújt mindkét kórokozó ellen.

A kártevők olyan élőlények, amelyek káros hatással vannak a mezőgazdasági terményekre, növényekre vagy akár az emberi egészségre is. Ezek a nem kívánt vendégek különféle formákban léteznek: lehetnek rovarok, gombák, baktériumok vagy akár rágcsálók. A kártevők jelenléte nemcsak a termés mennyiségét csökkentheti, hanem a minőségét is rontja, így fontos a megfelelő védekezési módszerek alkalmazása. A természet egyensúlyának fenntartása érdekében elengedhetetlen a kártevők ellenőrzése és kezelése, legyen szó biológiai, kémiai vagy mechanikai megoldásokról. Az integrált védekezés megközelítése segíthet abban, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és hatékony maradjon.

A molyok aktivitását jelentősen befolyásolta a hideg időjárás, az eső és a szeles körülmények. Volt olyan terület, ahol a csapdák teljesen üresek maradtak, míg máshol akár napi 120-150 példányt is sikerült befogni. A rajzás csúcspontja körülbelül két hete véget ért.

A gubacsatka káros hatásait fokozatosan kezdi magához térni a szőlő.

Természetesen! Itt van egy egyedi változat: **Alternatív megfogalmazás:** Más szavakkal kifejezve: Ha van valami konkrét téma vagy kontextus, amelyhez szeretnéd, hogy az egyedi szöveget illesszem, kérlek, oszd meg velem, és szívesen segítek!

A hidegben sokféle hiánytünet, többek között a vas- és a magnézium hiány is megmutatkozott. Javasolt ilyenkor a növénykondicionálók, a KNO3 lombtrágyák és a huminsavak használata.

Forrás: NAK

Indexkép: pixabay.com