A vadon foglyai: Az egyik legizgalmasabb kalandfilm élmény Ez a film nem csupán a vadon veszélyeivel és szépségeivel ismertet meg minket, hanem elmélyíti a néző kapcsolatát a természethez és önmagához. A lenyűgöző tájak, a feszültséggel teli jelenetek, é
Lee Tamahori, az új-zélandi filmesztéta, számos kiemelkedő alkotást tudhat magáénak, mint például az „A pók hálójában”, a „James Bond: Halj meg máskor” és a „Next - A holnap a múlté”. Ám a legnagyobb nemzetközi áttörését 1997-ben érte el, amikor bemutatta „A vadon foglyai” című filmjét, amely világszerte óriási népszerűségnek örvendett.
Kiváló az alaptörténet: egy milliárdos, Charles Morse (Sir Anthony Hopkins) az alaszkai vadonban reked egy olyan férfi társaságában, aki titokban fiatal és csinos feleségének a szeretője. A sokkal fiatalabb, életerős Robert Green (Alec Baldwin) a kezdetektől fontolgatja Charles megölését, ám a helyzet úgy hozza, hogy repülőjük lezuhanása után óriási szüksége lesz az idősebb, de nagyon olvasott és okos Charles segítségére a túléléshez.
Ebben a szituációban különösen világossá válik a film elején látható jelenet jelentősége: mielőtt elindulnának repülőgépükkel, Charles barátaival egy hangulatos vendégházban tölti az estét. A helyiség falait tradicionális indián tárgyak díszítik, köztük egy különleges evezőt is. Ennek egyik oldalán egy párduc, míg a másikon egy bátran pipázó nyúl látható, aki láthatóan nem riad vissza semmitől.
A szállásadó kíváncsian kérdezi Charlest, hogy miért nem fél a nyúl. A válasz meglepő: mert okosabb, mint a párduc. Ez a dinamika a későbbi eseményekre is rányomja a bélyegét, amikor Charles és Robert együtt barangolnak a dzsungelben. Az egyikük fiatal és erős, míg a másik gyenge és idős, mégis az utóbbi nem ismer félelmet, mert tisztában van azzal, hogy az intelligenciája a legnagyobb ereje. Ahogy telik az idő, Charles egyre fontosabbá válik Robert számára. Készít egy iránytűt, bátorítja barátját, és megmutatja a menekülés útvonalát a dzsungel sűrűjében. Szellemi fölénye révén Charles nélkülözhetetlenné válik Robert életében, aki kezdi felismerni, hogy a testi erő nem minden. A csúcspont akkor következik be, amikor egy hatalmas emberevő medve fenyegeti őket. Robert, a tapasztalt, de gyenge társ, a tudásával és leleményességével segít, és végül együtt győzik le a félelmetes ellenfelet. A tudás és a bátorság összefonódik, és a győzelem nemcsak a fizikai erő, hanem a bölcsesség gyümölcsét is hozza.
A medvével folytatott, napokon át elhúzódó küzdelem a film legfőbb részét képezi, ám ezt követően egy újabb, komoly próbatétel vár Charles-ra: túl kell élnie Robert gyilkos szándékait is. A történet zárása egyfajta keretet ad az egész filmnek, hiszen az életben maradó Charles számára az öreg szállásmester ismét felteszi a kérdést: vajon a nyúl okosabb volt?
A tanulság lényege, hogy az ész mindig diadalmaskodik az erő felett, és soha nem szabad feladnunk az álmainkat. A "Vadon foglyai" című film számomra az egyik legemlékezetesebb kaland, amelyet valaha élvezhettem. Az évek során igazi kedvencemmé nőtte ki magát. Értékelésem nem lehet más, mint öt csillag, hiszen a film minden egyes részlete lenyűgöző.
