Amikor "Apuci"-nak szólítja a férjét, egy aranyos és szeretetteljes kapcsolat jeleként is értelmezhető, de vannak olyan hátulütők is, amelyekre érdemes figyelni. Egyrészt, a becenevek túlzott használata néha elvonhatja a figyelmet a felnőtt, párkapcsolati

A videó megtekintéséhez kérjük, engedélyezd a JavaScript-et, vagy válassz egy olyan böngészőt, amely támogatja a HTML5 videólejátszást.
A párkapcsolatok világában a becenevek megjelenése szinte elkerülhetetlen, és már a kapcsolat hajnalán is sokszor felbukkannak. Az olyan klasszikus megszólítások, mint édesem, drágám vagy kicsim, mindennaposak, de a kreatívabb párok gyakran merészebb neveket is választanak, amelyek néha még meglepőek is (apuci? tényleg?). A legtöbb kapcsolatban a becenevek előbb-utóbb helyet kapnak, ám akadnak olyanok is, akik inkább távol maradnak ettől a hagyománytól. Vajon ezek a párok valami fontosat hagynak ki, vagy éppen ellenkezőleg, azok a személyek járnak el helytelenül, akik édibédi kifejezésekkel illetik a partnerüket? A becenevek használata sokat elárulhat a kapcsolat mélységéről és intimitásáról, de vajon a hiányuk is beszédes lehet?
Szakértők szerint a becenevek lehetnek fontosak egy kapcsolatban, de korántsem akkora a jelentőségük, mint ahogy azt a legtöbben hisszük.