Aradon a Maros folyó sós vízét nem javasolják sem itatásra, sem öntözésre.

A vízügyi hatóság álláspontja szerint a Maros folyó vize nem megfelelő sem az állatok itatására, sem a mezőgazdasági területek és zöldséges kertek öntözésére.

Arról egyelőre nem értesültünk, hogy a Maros Arad megyei szakaszán történt-e halpusztulás.

Mint köztudott, a parajdi sóbányába májusban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A bányából kimosott sót a Korond-patak tovább vitte a Kis-Küküllőbe, amelynek vize több mint egy tucat Maros megyei település ivóvízellátását biztosította.

A múlt héten úgy tűnt, hogy a helyzet stabilizálódik, de szerdán a parajdi sóbánya kárenyhítési munkálatain részt vevő cég, anélkül, hogy bárkivel is egyeztetett volna, lebontotta a nemzetközi szakértők által javasolt vízhozamcsökkentő gátakat. Ennek következtében az ideiglenes mederbe irányított patak ismét jelentős mennyiségű sót mosott ki a hegyből, amely aztán a Kis-Küküllőbe került. Az esemény olyan súlyos ökológiai katasztrófát idézett elő, hogy a Krónikának nyilatkozó szakértők véleménye szerint ennek következményei évtizedekre befolyásolják majd az ökoszisztéma állapotát.

A román környezetvédelmi minisztérium szerint a "sóhullám" a Kis- és a Nagy-Küküllőből átkerült a Marosba, és pénteken este Nagylaknál elérte a román-magyar határ, amiről értesítették a magyar hatóságokat.

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete hivatalos értesítést nem kapott a Maros folyó szennyezettségéről, azonban a szervezet tagjai a médiából értesültek arról, hogy a folyó vize mezőgazdasági célokra nem alkalmas - tudtuk meg Nagy Zsolt falugazdásztól, az egyesület alelnökétől. A fiatal földműves elmondta, hogy valójában nem sok gazdát érint ez a probléma, mivel közismert, hogy az öntözőrendszerek elavultsága miatt Arad megye 350 ezer hektárnyi szántóföldjéből csupán 8000 hektáron tudnak rendszeresen öntözni az agrárvállalkozók. Ezt a korlátozott lehetőséget a Szemlakon és Ópáloson működő szivattyúállomások biztosítják.