Az aranyhajú vámszedő története egy különös világba vezet minket, ahol a tengerparti városok nyüzsgő élete és a kereskedelem izgalma találkozik. A vámszedő, akinek hosszú, ragyogó aranyszálakból font haja volt, nemcsak a város határát őrizte, hanem a titk

Donald Trump első ciklusához képest még szigorúbb vámterheket vezetne be az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnereitől származó termékekre.

Január 20-án, mint első elnöki intézkedésem, aláírom azokat a szükséges dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik, hogy 25%-os általános vámot vessek ki minden olyan termékre, ami Mexikóból és Kanadából érkezik, és amelyek a Nyitott Határokon keresztül jutnak el az Egyesült Államokba - nyilatkozta Donald Trump, a republikánusok megválasztott elnöke saját Truth Social nevű közösségi média platformján. Emellett bejelentette, hogy minden Kínából származó importtermékre 10%-os vámot is tervez bevezetni.

A döntés Trump értelmezésében egyfajta megtorló szankcióként szolgál az illegális migrációval és az Egyesült Államokba irányuló bűnözéssel, valamint drogkereskedelemmel szemben. Az interneten közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta: "A vámok addig maradnak érvényben, amíg a drogok, különösen a fentanyl, és az országunkkal szemben irányuló illegális bevándorlás meg nem szűnik."

A három említett ország napjainkban az Egyesült Államok legjelentősebb külkereskedelmi partnereinek számítanak. Ennek következtében a vámok bevezetése valószínűleg az amerikai fogyasztói árak hirtelen emelkedéséhez és az infláció fokozódásához fog vezetni.

Ezek a nehéz idők elsősorban a megélhetési válságban szenvedő munkásokat és az alsó-középosztály tagjait érintik, akiknek a szavazatai segítették Trumpot abban, hogy ismét a Fehér Házba kerüljön.

Mexikó jelentős szerepet játszik az Egyesült Államok importjában, hiszen az autóipari késztermékek, valamint az autóalkatrészek és az importált gyümölcsök, zöldségek 80%-a innen érkezik. Ezzel szemben Kanada főként szénhidrogéneket, mint például kőolajat és földgázt, szállít az amerikai piacra. Trump elnök a 2016 és 2020 közötti vámháború folytatását tervezi Kína irányába, amely keretében akár 60%-os vámot is bevezethet a kínai acélra. Ez a drasztikus lépés valószínűleg nem fog jelentős hatással lenni az amerikai gyártási kapacitásokra, mivel a kínai acél aránya a teljes amerikai acélimporton belül viszonylag csekély, és a Fastmarkets gazdasági elemzése szerint az idei évben Mexikó, Kanada és Brazília szállításai már most is meghaladják a kínai import mennyiségét.

Az agresszív vámpolitika következményei érthetően megmutatkoznak a szankcionált államok által bevezetett ellenvámok formájában. Ezek a lépések hosszú távon fenntartható feszültséget okozhatnak, spirálszerű eszkalációt eredményezve az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó között. Az 1994-ben életbe lépett, majd 2020-ban megújított Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA, később USMCA) de facto végét is jelentheti. Ez a megállapodás a világ egyik legnagyobb vámmentes kereskedelmi zónáját teremtette meg, ahol 510 millió ember él, és évente közel 31 trillió dollár GDP-t termelnek. A megállapodás megszűnése mindhárom érintett ország számára komoly gazdasági hátrányokat vonhat maga után.

A mexikói elnök, Claudia Sheinbaum keddi reakciójában még arra hívta fel a figyelmet, hogy sem a fenyegetés, sem a vámok nem fogják megoldani a migráció és a drogfogyasztás jelentette problémát.

Donald Trump a Truth Social platformján közzétett bejegyzésében büszkén számolt be a Claudia Sheinbaum mexikai elnökkel folytatott beszélgetéséről, amely során a két fél megállapodott a Mexikón keresztül az Egyesült Államokba irányuló migráció megfékezéséről és a déli határ hatékony védelméről. Érdekes, hogy az igazmondó juhász mesebeli figuráját nem Donald Trump személye ihlette. Ezt a nézetet erősíti Sheinbaum válasza is, amelyben hangsúlyozta: "Ismételten megerősítjük, hogy Mexikó politikai álláspontja nem a határok lezárására, hanem a kormányzati és népi kapcsolatok erősítésére összpontosít."

Trump közösségi médiában közzétett bejegyzése után Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is felvette a telefont, hogy egyeztessen a megválasztott amerikai elnökkel a határvédelem és a kereskedelem kérdéseiről. A CNN-nek nyilatkozó, a kanadai kormányhoz közel álló forrás szerint a beszélgetés "termékeny" volt, és a két vezető megállapodott abban, hogy a következő napokban folytatják a párbeszédet. Trudeau titokzatosan utalt arra, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat további munkát igényel: "Ez a kapcsolat, amint azt jól tudjuk, még bizonyos munkát igényel, amit el is fogunk végezni."

Trump legutóbbi bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a Kínából Mexikóba és az Egyesült Államokba irányuló fentanyl alapanyagok szállítása komoly problémát jelent. A volt elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy Peking többszöri kérés ellenére nem hajlandó fellépni a drogkereskedők ellen, és nem szünteti meg a csempészútvonalakat. Liu Pengju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azonban reagált a vádakra, kijelentve, hogy "az az elképzelés, miszerint Kína szándékosan engedi a fentanyl alapanyagok beáramlását az Egyesült Államokba, teljesen ellentmond a valóságnak". A szóvivő egyúttal hangsúlyozta, hogy Kína a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokban a kölcsönös előnyök mellett áll ki, és figyelmeztetett arra, hogy egy esetleges vámháború minden érintett fél számára hátrányos lenne.

Donald Trump egy általános, 20 százalékos vám bevezetését helyezte kilátásba az Európai Unióból érkező termékekre, ami komoly figyelmet érdemel az európai vezetők részéről - nyilatkozta névtelenül a Politicónak egy korábbi gazdasági tanácsadó, aki az első Trump-adminisztrációban dolgozott.

A megválasztott elnök megkísérelheti megkerülni az egységes brüsszeli vámszabályokat, hogy külön-külön egyezhessen meg az európai országokkal. Ez a probléma a hazai piacon is fennállhat, hiszen az egyes vállalatok lobbierejének múlik majd, hogy mely cégek és milyen mértékű mentességet kaphatnak a főszabály szerint általános érvényű vámterhek alól. A kisebb tőke erejű vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek az országos munkáltatónak számító, ezáltal Washingtonban is jelentősebb politikai befolyással bíró nagyvállalatokkal szemben.