Az eddigi rektorhelyettes, Darázs Lénárd, mostantól az ELTE új rektoraként folytatja munkáját.
Az ELTE Szenátusa a mai ülésén Darázs Lénárdot választotta az egyetem következő rektorává, aki 2025. augusztus 1-jétől veszi át a vezetői posztot. Darázs Lénárd az Állam- és Jogtudományi Kar Polgárjogi Tanszékének professzora, valamint 2017 óta az ELTE rektorhelyettese, aki egy rövid időszakban tudományos rektorhelyettessé is kinevezést nyert. Az ELTE ÁJK-n 1991-ben szerzett diplomát, majd 2006-ban doktori fokozatot, és 2012-ben habilitált. 1997 óta aktív tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Az új rektor kinevezésére Hankó Balázs fenntartó miniszter tesz javaslatot Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, míg a jelenlegi rektor, Borhy László megbízatása július 15-ig érvényes.
Az ELTE rektorválasztásán ritkán van éles verseny, idén azonban volt. A rektort a szenátus választja, de korábban csak ritkán fordult elő, hogy a nagyobb, erősebb karok jelöltjével szemben ellenjelölt indult volna - most tehát nyitottabb, demokratikusabb, inkluzívabb folyamat zajlott. A három jelölt, Darázs Lénárd egyetemi tanár (ÁJK), az ELTE általános rektorhelyettese, Horváth Zoltán intézetvezető egyetemi tanár, korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes (TTK), valamint Katz Sándor intézetigazgató, egyetemi tanár (TTK), végigjárta az egyes kari tanácsokat, mindenhol bemutatta elképzeléseit és válaszolt a kérdésekre. A szenátusba a delegáltak révén csatornázódott be az egyes karok álláspontja. A belső, egyetemi nyilvánosság számára közzétettek egy-egy videót is, ahol a jelöltek beszéltek a programjukról, az egyetemi polgárság hozzáférhetett a pályázatokhoz és az FDSZ (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete) egy héttel a szenátusi szavazás előtt nyílt fórumot is szervezett a három jelöltnek, amelyet a helyszínen és online is lehetett követni.
Az ELTE, a Debreceni Egyetem mellett, hazánk egyik legnagyobb oktatási intézménye, amely folyamatosan a legjobb hazai rangsorok élvonalában szerepel. A HVG által összeállított felsőoktatási rangsorban 2023-ban és 2024-ben az élen végzett, míg a 2025-ös listán a Budapesti Műszaki Egyetem mögött a második helyet foglalta el. Érdemes megemlíteni, hogy a hallgatói kiválósági rangsorban viszont az első helyet biztosította magának.
Ahogy előző cikkünkben is említettük, az ELTE rektorválasztása kapcsán három kiemelkedő problémát érdemes megvizsgálni: a súlyos bérhelyzet orvoslását, az alulfinanszírozottság megszüntetését, valamint a fenntartóval való kapcsolat előrevitelét, amely a "modellváltás" kérdéskörével is szoros összefüggésben áll. A fenntartó, vagyis az állam és a kormányzati szféra viszonya a lehető legpesszimistább megvilágításban is fagyosnak tűnik. A kommunikáció szinte teljesen leállt, a szakindítási kérelmek válasz nélkül maradnak, és a levelekre sem érkezik visszajelzés. Információink szerint a kormány a legfontosabb működési kérdésekben sem mutat hajlandóságot az együttműködésre. Az intézmény jövője egyre inkább bizonytalan, ezt a fenntartó folyamatosan érezteti az egyetem vezetésével.
Az ELTE-re egyre fokozódó nyomás nehezedik, amely nem csupán a bérek rendezésének elmaradásában nyilvánul meg, hanem a finanszírozás szűkülésében is. A tavalyi évhez képest drasztikusan csökkent az államilag támogatott egyetemi férőhelyek száma - az ELTE esetében ez 19 százalékos visszaesést jelent, ami a megszorítások második legnagyobb vesztesei közé emeli az intézményt. Ezzel szemben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) állami férőhelyeinek száma növekedést mutat, éppen ezen intézmény keretein belül kezdte el a kormány a tanárképzés áthelyezését. Nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a pedagógusképzés jövője is egyre inkább bizonytalanságokkal terhelt, mióta az NKE tavaly útjára indította tanárképző karát, és úgy tűnik, hogy számukra kedvezőbb feltételek állnak rendelkezésre. Az Oktatói Hálózat és a Civil Közoktatási Platform felhívja a figyelmet arra is, hogy az NKE eltérhet a tanárképzésre vonatkozó szokásos képzési és kimeneti követelményektől, és az első három évben még a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyására, sőt tantervre sem lesz szüksége.
Sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzet mögött a kormány szándékos lépései állnak, melyek célja az ELTE megingatása és kényszerhelyzetbe hozása, hogy a modellváltás irányába terelje az intézményt. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy egy új rektor milyen vízióval és tervekkel lép a fenntartó elé, valamint milyen erős mandátumot tud felmutatni. Darázs Lénárd határozottan elutasítja a kekva-rendszert (kekva: közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány), amely jelenleg a középpontjában áll az alapítványosított egyetemek működésének - jelenleg huszonegy kekva van aktív a felsőoktatásban. Valójában nehéz lenne érvelni e modell mellett, hiszen nem igazán számít sikeresnek. Az Erasmus és Horizont programok, amelyek fontos lehetőségeket kínálnának, nem elérhetők a kekvás egyetemeken, és az egyetemi alapítványok helyzete egy olyan problémacsomag része, amely miatt Magyarország nem tud hozzáférni számos uniós forráshoz.
A MOME-n jelenleg zajló események világosan rávilágítanak arra, hogy a modell, különösen ha autokratikus hajlamú kuratóriumi elnök is a háttérben áll, komoly hatással van az egyetemi autonómiára. A Qubit által megismert pályázati anyag alapján Darázs viszont az állami fenntartás mellett érvel, és nem feltétlenül tartja szükségesnek a modellváltást vagy az alapítványi formára való áttérést. Amennyiben az ELTE kényszerhelyzetbe kerülne, Darázs kijelenti, hogy csak a szenátus jóváhagyásával kezdene tárgyalásokat bármilyen váltásról, bár megjegyzendő, hogy az ilyen átalakulások gyakran zöld lámpát kaptak a modellváltó intézmények szenátusaitól. Ez különösen fontos, hiszen volt olyan jelölt, mint Katz Sándor, aki a teljes egyetemi közösség konszenzusát tartotta volna szükségesnek a váltás előtt. Darázs számára kulcsfontosságú az ELTE pedagógusképzési portfóliójának megőrzése. Pályázatában hangsúlyozza, hogy újragondolná az állammal való kapcsolatot, nem a múltbéli eseményekre építve, hanem a jövőbeli víziókra összpontosítva, és a fenntartó logikáját alaposan megérthetné, hogy aztán egy átgondolt ajánlatot tegyen.
