Az Európai Tanács elnöke nem tudta érvényesíteni Ukrajna gyorsított csatlakozási folyamatára vonatkozó tervét.
A koppenhágai EU-csúcs egy jelentős esemény, amely számos fontos témát és döntést hozott a résztvevő országok számára. Érdemes megemlíteni, hogy a csúcs fókuszában a klímaváltozás elleni küzdelem, a gazdasági helyreállítás és a migrációs politika állt. A résztvevők hangsúlyozták a fenntartható fejlődés fontosságát, és új célokat tűztek ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Emellett a csúcs során a tagállamok közötti együttműködés erősítése is központi szerepet kapott, különös figyelmet fordítva a közös védelmi politikára és a biztonsági kihívásokra. A migrációs válság kezelése érdekében konkrét intézkedéseket is javasoltak, amelyek célja a határok védelme és a menekültek integrációjának elősegítése volt. Fontos megjegyezni, hogy a csúcs nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is jelentős volt, hiszen a résztvevők megvitatták az EU belső piacának megerősítését és a digitális átállás elősegítését, amely a jövő gazdasági növekedésének kulcsfontosságú eleme lehet. Összességében a koppenhágai EU-csúcs nemcsak a jelenlegi kihívásokra adott válaszokat, hanem hosszú távú stratégiákat is kialakított a jövőbeli együttműködés érdekében, ami alapvetően befolyásolhatja az Európai Unió jövőjét.
Az elsődleges hír, hogy a befagyasztott orosz javak továbbra is a fagyasztóban maradnak. Az uniós tagállamok nem tudtak egységesen fellépni, így nem támogatták az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint ezekből a javakból kölcsönt lehetne biztosítani Ukrajnának. Az eredménytelenség egyik fő tényezője, hogy Belgium, ahol a zárolt orosz javakat kezelő Euroclear bank működik, nem volt hajlandó elfogadni a terv jogi megalapozottságát.
A második, hogy a tagállami vezetők az Európai Bizottság, vagyis az unió központi javaslattevő és végrehajtó intézményének az értésére adták: továbbra is ők maguk az illetékesek védelmi kérdésekben, ezt a jogkört nem adták át a Bizottságnak. Az olyan nehézsúlyú európai szereplők, mint Franciaország, illetve Németország, kétségüknek adtak hangot azt illetően, hogy az orosz fenyegetés elhárítása érdekében tervezett európai drónfalat a Bizottság irányítsa.
A brüsszeli portál legfrissebb jelentése alapján a harmadik figyelemre méltó esemény Friedrich Merz német kancellár körül forgott, aki nem tudta sikeresen megfogalmazni a csúcstalálkozó napirendjét. Merz a dán fővárosba azzal a szándékkal érkezett, hogy a versenyképesség kérdéskörét állítsa a középpontba, ám ebben a próbálkozásában végül nem aratott sikert.
A Politico által megfogalmazott negyedik, bár inkább ironikus tanulság az, hogy a királyi díszvacsora-meghívás mindent felülmúl. A dán uralkodópár este hét órára tette a vezetők számára a találkozót, ezzel pedig egy határidőt szabott a felszólalásoknak. Ezt a keretet végül sikerült betartani, bár a legmagasabb közszolgák az esemény után még visszatértek a tanácskozás helyszínére, hogy a sajtó elé állva megosszák gondolataikat.
A Politico végül ötödik fontos megállapításaként hangsúlyozta, hogy a klubtagok saját maguk kívánják meghatározni, ki nyerheti el a felvételt. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke nem tudta érvényesíteni Ukrajna gyorsított csatlakozási folyamatára vonatkozó javaslatát. Azzal az elképzeléssel, hogy a tárgyalások megkezdéséhez ne legyen szükség teljes egyetértésre, csupán a minősített többség elegendő legyen, nem csupán Orbán Viktor nem értett egyet, hanem a franciák, a hollandok és a görögök is elutasították, így az ötlet végül a háttérbe szorult.
A Notes from Poland című angol nyelvű lengyel portál beszámolója szerint Orbán Viktor éles kritikával illette Donald Tuskot, amiért szerinte "veszélyes játékot" folytat. Tusk ugyanis azt hangoztatja, hogy az ukrajnai konfliktus "a mi háborúnk", ami Orbán véleménye szerint kockázatos megközelítést jelent.
A lengyel miniszterelnök a Varsói Biztonsági Fórum keretein belül tette meg figyelemre méltó kijelentését. Azt hangsúlyozta, hogy ez a háború nem csupán Ukrajna ügye, hanem a lengyelek, egész Európa és még az Egyesült Államok érdekeit is érinti. Tusk szerint ez a konfliktus alapvetően az önérdek védelméről szól, és ha elveszítjük, a következmények nemcsak a jelenlegi, hanem a jövőbeli generációk életére is hatással lesznek. "Ne ringassuk magunkat illúziókba" - tette hozzá figyelmeztetően.
A magyar miniszterelnök a közösségi médiában mondott ellent lengyel hivatali partnerének. Szerinte Tusk ugyan gondolhatja úgy, hogy háborúban áll Oroszországgal, de Magyarország és az Európai Unió nem áll háborúban. "Ön veszélyes játékot játszik európaiak millióinak életével és biztonságával" - tette hozzá.
A lengyel hírportál felhívja a figyelmet arra, hogy tavaly Orbán Viktor képmutató erkölcsi kioktatásban részesítette Lengyelországot, miközben Magyarország továbbra is vásárolta az orosz olajat. A lengyel külügyminiszter-helyettes szintén azt javasolta, hogy Magyarország lépjen ki a NATO-ból és az Európai Unióból. Varsó kritikával illette Budapestet amiatt is, hogy blokkolja azokat az EU-s forrásokat, amelyek a tagállamoknak járnak az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás kompenzálásaként.
A Prague Morning, egy angol nyelvű cseh online médiaplatform, arra hívja fel a figyelmet, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások alapján Andrej Babis populista pártja, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO), vezet a jelenlegi jobbközép koalíció előtt. A portál elemzése szerint a várhatóan megalakuló ANO-kormány várhatóan konfliktusba kerül az Európai Unióval a klímapolitika és a migrációs kérdések terén, emellett várhatóan csökkenti Ukrajna támogatását, és gyakrabban fog együttműködni Orbán Viktor magyar kormányával.
A kampány középpontjában a megélhetési költségek és az energiaárak problémái álltak, valamint Csehország elkötelezettsége az Európai Unió és a NATO iránt.
