Balajcza Szabolcs: Roderick Duchatelet sosem vágyott arra, hogy bajnoki címet nyerjen Újpesten | M4 Sport

Bár jelenleg a Puskás Akadémia első csapatának kapusedzője, a szurkolók többsége úgy emlékszik rá, mint egykori Újpest-játékosra. Nem csoda, hiszen Balajcza Szabolcs tizenegy éven át volt a lila-fehérek kapusa, pedig a meccs, amin bemutatkozott, fájó emlék a Megyeri úton. Erről is beszélt az m4sport.hu-nak adott interjúban, de természetesen szó esett a fiatal magyar kapusokról, például Pécsi Árminról, akire szép jövő vár az edzője szerint.

Balajcza Szabolcs emlékezetes pályafutása során 357 alkalommal lépett pályára az NB I-ben, és most új kihívások elé néz: kapusedzőként tevékenykedik. Jelenleg a Puskás Akadémia játékosainak felkészítésében játszik fontos szerepet. Az ő irányítása alatt fejlődött ki Tóth Balázs, aki már az angol második vonalban, a Blackburn színeiben véd, valamint Pécsi Ármin, aki fiatal kora ellenére már most is alapembernek számít a felcsúti csapat kapujában. Balajcza tudása és tapasztalata segíti a fiatal tehetségek kibontakozását, így a jövő generációja is biztos kezekben van.

Amikor csatlakoztam a klubhoz, a kapus posztján a 22 éves Tóth Balázs állt, mögötte pedig két fiatal rivális: egy 19, illetve egy 17 éves tehetség. Ezzel az összeállítással vágtunk neki az első osztálynak, és mivel a dolog jól működött, úgy döntöttünk, hogy ezen a poszton kizárólag saját nevelésű játékosokkal dolgozunk. Úgy tűnik, az elmúlt öt év során ez a stratégia kifizetődött.

Balajcza Szabolcs elmondta, hogy nem lát kockázatot abban, hogy fiatal kapust szerepeltet a csapata.

"Bízom abban, hogy Pécsi Ármin, akárcsak régebben Tóth Balázs, nem csupán a fiatal kora miatt került a kapuba. Emlékszem, egy évvel ezelőtt Markek Tamás megsérült, és így Paksra úgy utaztunk, hogy a 19 éves Pécsi Ármin mögött egy nála is fiatalabb, Lehoczki Bendegúz ült a kispadon. Velük szemben Böde Dani és Tóth Barna alkotta a támadósort. Bár végül kikaptunk, Ármin teljesítménye kiemelkedő volt."

A Puskás Akadémia jelenlegi sikerei nagymértékben a kapus(ok) kiemelkedő teljesítményének köszönhetőek, hiszen ennek eredményeként sikerült öt ponttal megelőzniük a Ferencvárost az OTP Bank Liga élén. Azonban felmerül a kérdés: vajon valóban reális elvárás-e Felcsúton a bajnoki címről ábrándozni?

Senki sem mondta ki nyíltan, de mindannyian bajnokok akarnak lenni. Nincs rajtunk nyomás. Az, hogy az élen állunk, nem a véletlen műve; az egész öltöző összetart, és a fiatalokat szívesen fogadjuk.

A csapatunk folyamatosan növekszik és alakul, a lehetőségek határai még messze vannak. Az álmaink között továbbra is ott szerepel a dobogós helyezés elérése!

A kapusposzton egyre inkább feltűnik egy új generáció, ami igazán kedvező helyzetet teremt, mivel a válogatott jelenlegi védőbástyái már a tapasztaltabb korosztályhoz tartoznak. Dibusz Dénes sérülése pedig úgy tűnik, hogy hosszabb ideig is elhúzódhat, így itt az ideje a fiatal tehetségek bevonásának. Balajcza Szabolcs már meg is nevezte azokat a kapusokat, akiket szívesen látna a keretben.

Szeretném, ha Tóth Balázs és Hegyi Krisztián is helyet kapnának a válogatott keretében, míg Pécsi Ármint az U21-es csapatban látnám szívesen. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Marco Rossi kinek adja meg a bizalmat. Úgy tűnik, a válogatott körüli generációváltás már a küszöbön áll. Tóth Balázs vagy Hegyi Krisztián közül bármelyiket szívesen látnám, hogy tovább fejleszthesse magát.

A kapusok világában gyakran felmerül a nézet, hogy kicsit őrültek. Ez különösen igaz egy olyan egykori kapusra, aki most fiatal tehetségeit készíti fel. Ő olyan helyzetben találja magát, ami duplán hátrányos: nemcsak a kapusok sajátos gondolkodásmódjával kell megküzdenie, hanem az utódai fejlődésének irányításával is.

"Mínusz szorozva mínusszal mindig is pluszt eredményez. Különösen jól kijövünk egymással. Érdemes megjegyezni, hogy a kapusok kissé szeszélyesek lehetnek, de akikkel eddig együtt dolgoztam, mindannyian igazi munkamániások voltak. Valószínű, hogy ez az én habitusomból következik, mert elvárom a kemény munkát az edzéseken, de a vidámságra is nagy hangsúlyt fektetek. Igyekszem jó hangulatot teremteni, és ők is aktívan részt vesznek benne, de természetesen szükséges a figyelem és a fegyelem is. Mi másképp mutattuk meg a flúgos oldalunkat. Mi őrült módon közelítettünk a dolgokhoz, míg ők inkább csibészkedtek."

Balajcza Szabolcs sportkarrierjének meghatározó szakaszában Pálinkás András irányította a felkészülését. Szabolcs elmondta, hogy általában harmonikus kapcsolatot ápoltak, de akadt egy időszak, amikor két hónapon át teljesen elmaradt a kommunikáció közöttük.

Marco Dmitrovics Újpestre érkezésekor egy új fejezet kezdődött az életemben. Amikor kiléptem a kapuból, dacos érzések kavarogtak bennem, és még az idősebb játékosokat is hibáztattam a helyzetemért. Azonban ő, Marco, megértette, hogy ezt a belső harcot nekem kell megvívnom. A pályafutásom végén a Hetes csapatában játszottam, egy alacsonyabb osztályban, amikor pletykák kezdtek terjedni arról, hogy Marcót a Barcelona szeretné leigazolni. A társaim is megjegyezték, hogy míg őt a katalán óriás akarja, én itt vagyok Hetesen, kiszorítva az Újpest csapatából. Az élet néha furcsa irányt vesz, de a kihívások mindig formálnak minket.

Bár Balajcza Szabolcs az NB I-ben kiemelkedő teljesítményt nyújtott és a liga egyik meghatározó kapusává vált, a válogatott mezét sosem viselhette - mindössze négy alkalommal került be a keretbe. Viszont, ha valamelyik tanítványa lehetőséget kap a nemzeti csapatban, az talán egy kis elégtételt nyújthat számára az elmaradt válogatottságok miatt.

Sokan azt vallják, hogy a profi futball és az edzői pálya közötti váltás igencsak nehéz feladat, hiszen hajlamos az ember összehasonlítani a korábbi önmagát a jelenlegi játékosaival. Én viszont meglepően könnyen át tudtam lépni ezen a határon, még ha voltak is olyan klubvezetők, akik kételkedtek a sikerességemben. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a kapusaim velem dolgozhattak. Igazi megtiszteltetés volt számomra, hogy a kerettagok között lehettem. Végh Zoltán, Fülöp Marci, Köteles Laci és én alkottuk akkor a csapatot. Barátságos mérkőzések előtt rendszeresen behívtak a keretbe, és talán adtak volna nekem egy félidőt is, mert akkor már elmondhatnám magamról, hogy válogatott játékos voltam.

Balajcza Szabolcs 2006 tavaszán igazolt az Újpesthez a Kaposvári Rákóczi csapatából. Ezen a tavaszon még a somogyi gárda színeiben lépett pályára, és kivédte a lila-fehéreket. "Erős Károly odakiabált nekem, hogy mi a fenét csinálok, de a mondatba bele lehet képzelni egy másik, talán erőteljesebb kifejezést is. Akkor úgy éreztem, hogy a Kaposvárhoz tartozik a szerződésem, és be kellett bizonyítanom, hogy ki is vagyok valójában."

A kapus első meccsét lila-fehérben a liechtensteini Vaduz ellen játszotta. Az Újpest történelmi, 4-0-s vereséget szenvedett az UEFA-kupa-selejtezőben. A találkozóval kapcsolatban több pletyka is tartja magát - bunda volt, edzőbuktatás volt.

Két hosszú hétig tartott számomra az a meccs… Szörnyű élmény volt. Mint akiket láncokkal húznak, vonszoltuk magunkat a pályán, és a lassúságunk mellett a koncentrációnk is cserben hagyott. Elutaztunk idegenbe, ahol végül sikerült nyernünk, ami egy kis megnyugvást hozott: talán mégsem vagyunk olyan pocsékok, és én is megállom a helyem a csapatban. Szegény Bicskei Bertalan, a vezetőedző, már a szünetben lemondott, és a meccs végére el sem jött hozzánk. Az a mérkőzés mély nyomot hagyott az egész szezonban.

Fanyar humorral annyit tett hozzá, hogy "ha bunda volt, jól kihagytak belőle".

Ezt követően az újpesti pályafutása szépen alakult, hiszen tizenegy évig volt ott.

Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy csapatkapitányként szolgálhattam. Az is külön öröm, hogy a szerződésem lejárta előtt már hosszabbítottak velem. Nagyon sajnálom, hogy 2009-ben nem sikerült bajnoki címet nyernünk, hiszen sokáig az élen álltunk a tabellán. Sajnos azonban egy hét leforgása alatt három vereséget szenvedtünk el, ami elvette az esélyünket a győzelemre.

Ebben a szezonban Szentes Lázár volt az Újpest vezetőedzője. A sokak által nehéz embernek tartott edzőt Balajcza Szabolcs profi szakembernek tartja. "Fegyelem és rend volt, ami kellett is, mert akkor tele volt a csapat csibészekkel és egókkal."

Az Újpest 2009-ben szoros versenyben volt a bajnoki címért, de végül a második helyezést kellett elfogadnia a Debrecen mögött.

Az utolsó bajnokcsapatban szinte kizárólag magyar játékosok szerepeltek, akik kiváló közösséget alkottak. Pedig az anyagi helyzetük nem volt éppen rózsás, de ez a kihívás csak még inkább összekovácsolta őket. Mi hasonló szituációval néztünk szembe, de a mi csapatunkban sok légiós játszott, és nálunk is gondot okozott a pénzügyi helyzet. A külföldi játékosok nem tudtak úgy elköteleződni, mint akiknek minden rendben van. Hiába mondtuk nekik, hogy egy csapat vagyunk, hogy barátokként küzdünk egymásért, sokuknak az elsődleges motivációja a pénzszerzés volt. Ez a mentalitás végül a bajnoki címünkről döntött. Aztán jött a tulajdonosváltás, és Roderick Duchatelet nem is titkolta, hogy a bajnoki cím nem érdekli, számára az Újpest csupán egy tranzitklub volt.

Balajcza Szabolcs a belga-korszakkal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az öltöző szinte olyan volt, mint egy forgalmas átjáró, ahol folyamatosan cserélődtek az emberek.

Egyszer csak megérkezett két angol, aztán távozott egy belga, majd felbukkant egy kongói... Az ember próbálkozott azzal, hogy sikeres legyen, de ha valaki igazán jól teljesített, azt azonnal elcsábították. Az eredmény másodlagos volt; az igazi cél az volt, hogy a csapatunk az első osztályban szerepeljen, miközben folyamatosan lehetőségeket kerestünk a játékosok értékesítésére.

A korábbi kapus elárulta, hogy csak egyszer vetődött fel a külföldre igazolás lehetősége, ám inkább elfogadta a Megyeri útiak ajánlatát, pedig az nem volt olyan jövedelmező.

Balajcza elárulta, hogy szerinte a belga korszakban legtöbbet foglalkoztatott edző Nebojsa Vignjevics jó szakember. "Sokszor meg volt kötve a keze, hiszen adták, vették a játékosokat. Az utolsó meccsem utáni záróvacsorán kimentünk a teraszra és négy órát beszélgettünk. Arról volt szó, hogy miért nem akarok maradni, ő is elmondta, hogy mit gondol velem kapcsolatban. Nem tudtunk megegyezni, kezet fogtunk és elváltunk."

Az egykori kapus híres volt arról, hogy nagy százalékban védte ki a tizenegyeseket. Pályafutása alatt nem beszélt arról, hogy mi a titka, de ezúttal elmondta, mi állt a védések mögött.

"Az Újpesten eltöltött időszakomban, amikor én álltam a kapuban, a csapat egyetlen tizenegyespárbajt sem veszített el. Figyeltem, hogy a játékosok hova helyezik a lövéseiket, és nemcsak reflexből, hanem tudatosan is készültem. Amikor Diósgyőrbe látogattunk, a meccs előtt kijelentettem, hogy tudom, merre szokott célozni az a játékos, aki a büntetőket végzi. Feltételeztem, hogy ezt elolvassa, és ennek megfelelően változtatni fog a taktikáján. Végül így is történt, és sikerült kivédnem a lövését. Kanta Józseffel szemben egyébként ötven százalékos a statisztikám."

Balajcza Szabolcs elárulta, hogy miközben Pécsi Ármin kedvence a Manchester City kapusa Ederson, ám a Liverpool játékosát Alissont és az Interben védő Yann Sommert, valamint az Atletico Madrid kapusát Jan Oblakot kedveli. Játékosként pedig az olasz világsztárra Gianluigi Buffonra nézett fel: "Ő volt az, aki a pályafutása elején még megfoghatta a hazaadást, de 38 évesen ő volt a Juve védelmében a negyedik. Folyamatosan fejlődött."

A diskurzus során a résztvevők kifejtették a kapusok és edzők közötti kapcsolat fontosságát, valamint a Puskás Akadémia kapusképzésének szoros összhangját is megvitatták. Balajcza Szabolcs felfedte, hogyan történik a fiatal kapusok kiválasztása, és említést nyert, hogy ki lehet Pécsi Ármin lehetséges utódja.