Brüsszel végleg betelt a uniós támogatásokkal való visszaélésekkel, és radikális intézkedéseket jelentettek be a helyzet kezelésére.

Az Európai Bizottság éppen a csalások elleni védelmi rendszer megerősítésére irányuló felülvizsgálatot végez. A célkitűzés az, hogy a korszerű technológiák – például mesterséges intelligencia és kriptovaluták – által generált visszaélésekkel szemben hatékonyabb intézkedéseket hozzanak, és ezzel biztosabbá tegyék az EU költségvetésének védelmét. Ez a reform szorosan kapcsolódik az új többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítéséhez, és akár jogszabályi módosításokhoz is vezethet – áll a bizottság legfrissebb közleményében.

Az Európai Bizottság egy átfogó felülvizsgálati folyamatot indított, amely célja az EU csalás elleni védelmi rendszerének (Anti-Fraud Architecture) modernizálása. Ennek keretében a bizottság arra törekszik, hogy hatékonyabb védelmet nyújtson a pénzügyi érdekek számára, különös figyelmet fordítva a transznacionális csalásokra, a szervezett bűnözésre, valamint a mesterséges intelligenciát és kriptovalutákat alkalmazó bűnözői hálózatok által jelentett fokozódó fenyegetésekre.

A kezdeményezés szoros összefonódásban áll Ursula von der Leyen elnök szerdai bejelentésével, amely a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítését célozza meg. A folyamat várhatóan 2026-ra ér a végére, sőt, akár jogalkotási javaslatokkal is kiegészülhet.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az új kihívásokra válaszul kialakított védekezési rendszer megköveteli a csalás elleni intézkedések átfogó és koordinált megközelítését, amely a megelőzéstől kezdve a felderítésen és kivizsgáláson át a pénzvisszaszerzésig terjed. A felülvizsgálat célja, hogy fokozza az uniós és tagállami szereplők közötti együttműködést, minimalizálja a redundanciákat, és elősegítse az erőforrások hatékonyabb kihasználását. A folyamatba bevonják az Európai Számvevőszéket (ECA), az OLAF-ot, az EPPO-t, az Europolt, az Eurojustot és a pénzmosás elleni AMLA-t is, biztosítva ezzel a különböző intézmények közötti szorosabb együttműködést.

Kiemelt hangsúlyt kap az adatalapú működés erősítése. A Bizottság vizsgálja, hogyan lehet javítani az információgyűjtést, az adatok megosztását és a modern technológiák - különösen az AI - alkalmazását a csalásfelderítésben.

E párhuzamos törekvés keretében fontos célkitűzés a büntető- és közigazgatási eszközök közötti szinergiák maximális kihasználása, továbbá a közös nyomozások hatékonyságának növelése és gördülékenyebbé tétele.

A jelenlegi átvilágítás az uniós jogi keret meglévő elemeire épít, beleértve a pénzügyi érdekek védelmét célzó PIF-irányelvet is. A felülvizsgálat során figyelembe veszik a különböző intézményekre vonatkozó szabályozások értékelésének tapasztalatait, és valószínű, hogy a következő két évben egy új uniós csalásellenes stratégia is körvonalazódik. A folyamatot egy fehér könyv bemutatása és több célzott konzultáció fogja kísérni.

A Bizottság szerint a kezdeményezés nem csupán technikai szintű reform, hanem az uniós költségvetés integritásának védelme.

A következő lépés az érintett szereplők véleményének összegyűjtése, amely lehetőséget ad arra, hogy a 2026-ra tervezett bizottsági közlemény konkrét irányvonalat kínáljon a rendszer reformjához. Különös figyelmet fordítunk azokra a fenyegetésekre, amelyek meghaladják a tagállamok határait, és célzottan próbálnak visszaélni az uniós forrásokkal.