Bódis László hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság jövőbeli bajnokai a kutatóintézetek és az egyetemek falai közül emelkedhetnek ki. A tudományos és innovációs területeken végzett munka kulcsszerepet játszik abban, hogy a fiatal tehetségek és új ötletek a

Ebből a pénzből már lehet nemzetközi színvonalú kutatásokat végezni, de ehhez szigorú kiválósági feltételek kapcsolódnak. Egy hosszútávon kiszámítható, stabil és versenyképes feltételeket biztosító kutatástámogatási rendszernek kiemelt szerepe van abban, hogy a legtehetségesebb fiatalokat megnyerjük a kutató-fejlesztői pályának. A kutatási programok kialakításában jelentős szerepe van a Kutatási Kiválósági Tanácsnak (KKT), amely az idei év elején indult el. A KKT vezetője október óta Domokos Péter fizikus, aki mai napig aktív kutató a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban. Ebből fakadóan kiválóan érti a tudományos közösség nyelvét és a szakpolitikának a célkitűzéseit is, így egyfajta híd szerepet képes betölteni a két ökoszisztéma szereplői között. Ahogy említettem, hasonló logika fog megjelenni a kutatóhálózat új finanszírozási szerződésében is, amelyet maga a HUN-REN kezdeményezett a kormánynál.

Ha már a HUN-REN-t említi: a kutatóhálózat kapcsán sok minden jelent meg a sajtóban az elmúlt hetekben. Tisztázná a helyzetet?

munkáját megkezdi: a HUN-REN, vagyis a Magyar Kutatási Hálózat fejlődését és nemzetközi elismertségét kívánta előmozdítani. Gulyás Balázs professzor visszatérése örömteli esemény volt, hiszen a szakmai közéletben már régóta várták, hogy egy ilyen tapasztalt és elismert tudós irányítsa a hazai kutatási infrastruktúra fejlődését. A professzor múltja nemcsak lenyűgöző, hanem inspiráló is. Szingapúr, Svédország és az Egyesült Királyság tudományos központjaiban eltöltött évtizedei során felhalmozott tudás és tapasztalat óriási értéket képvisel, amelyet most Magyarország javára kíván kamatoztatni. Ambiciózus tervei között szerepel, hogy a hazai kutatók és intézmények közötti együttműködést fokozza, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítésére is hangsúlyt fektessen. Gulyás professzor elkötelezett amellett, hogy a HUN-REN a jövő tudományos életének középpontjává váljon, és a legújabb technológiák és innovációk révén hozzájáruljon a globális tudományos közösséghez.

A munkát év elején azzal indította, hogy mintegy 100 külföldi szakértő közreműködésével alaposan átvizsgálták a HUN-REN 49 kutatóintézetét mind tudományos, mind szervezeti szempontból. Ez a lépés rendkívül lényeges volt, hiszen a tudományos kutatóhálózatot az elmúlt 75 évben soha nem vizsgálták meg ilyen mélyrehatóan. Ezzel a folyamat kezdetét vette a hálózat megújulása. Szeptemberben Gulyás Balázs prezentálta az átvilágítás eredményeit a kutatóhálózat vezetői és fiatal kutatói előtt. Az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy a hálózatban kiváló tudományos kapacitások találhatók, azonban a szervezeti működés jelenleg inkább akadályozza, mintsem segíti ezen lehetőségek maximális kihasználását.

Hogy néz ki a Kutatási Hálózat strukturálisan, és milyen változtatások lesznek?

Jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot húsz különböző jogi személy alkotja, amelyek költségvetési szervi formában működnek, így szorosan beágyazódnak az államháztartás rendszerébe. Ebből adódóan számos olyan szabályozás vonatkozik rájuk, amelyek nem igazán illeszkednek a kutatás és innováció folyamatosan változó, dinamikus természetéhez, ami végső soron csökkenti a hatékonyságot. Továbbá, az átvilágítás során kiderült, hogy az intézetek közötti együttműködések nem voltak kielégítőek, és a kutatások gazdasági és társadalmi hasznosulása is meglehetősen alacsony.

Ezen helyzetkép ismeretében október közepén a HUN-REN Irányító Testülete letett egy három fő pontból álló javaslatot Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter asztalára arról, hogy milyen formában képzelik el a jövőben a kutatóhálózat működését. A HUN-REN egy rugalmas, hatékony, saját törvényben szabályozott működési környezetet, teljesítményhez kötött módon emelkedő és kiszámítható finanszírozást, valamint a kutatóintézeti ingatlanok helyzetének rendezését kérte a minisztertől és rajta keresztül a kormánytól.

Sokan úgy vélik, hogy a kutatói közösséggel folytatott párbeszéd nem volt kielégítő.

Én nem ezt tapasztaltam: a HUN-REN vezetése által tett javaslatokat aktív diskurzus kísérte. Bár a sajtóban megjelentek olyan kritikák, hogy nem volt egyeztetés a kutatóintézetek részéről, ez egyáltalán nem igaz, a HUN-REN vezetése szeptember végétől kezdődően heti rendszerességgel egyeztetett az intézethálózat vezetőivel és kutatóival. November elejére eljutott oda a minisztérium, hogy összeállt a törvénytervezet, amelyet véleményezésre bocsátottunk a HUN-REN, valamint a Magyar Tudományos Akadémia részére. A véleményezési időszak alatt több személyes egyeztetés is történt a kutatóhálózat vezetői körében, ezek egy részére én is meghívást kaptam. Sikerült minden felmerülő kérdésben és módosítási javaslatban megállapodni, ígye november 19-én már egy olyan tervezetet nyújtott be a kormány az Országgyűléshez, amely nemcsak az Irányító Testület, de a kutatóhálózat valamennyi intézményvezetőjének támogatását is bírta. Ezt nagy sikernek tartom.

Tehát akkor ez nem a kormány, hanem a kutatóhálózat vezetésének az elképzelése a jövőről?

Valóban, ha alaposan átnézi a témával foglalkozó újságcikkeket, észreveheti, hogy egyikben sem található olyan nyilatkozat, amelyben a HUN-REN vezetése vagy bármely kutatóközpont vezetője határozottan elutasítaná a törvénytervezetet. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma által megfogalmazott kritikák – amelyek sok esetben sajnos a szakmai megalapozottság hiányával küzdenek – Gulyás Balázs elnök úr részéről több ízben is részletes válaszokat kaptak.

Az is egy jelentős nehézség volt, hogy a kutatóintézetek nem rendelkeznek saját, állandó ingatlanokkal.

Az előzőleg már említett három fő szempont közül az egyik, hogy a kutatóintézetek jelenlegi működése nem a saját ingatlanjaikban zajlik, mivel ezek a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát képezik. A HUN-REN-nel egyetértenénk abban, hogy ez a helyzet hosszú távon nem fenntartható, mivel az intézetek olyan épületekben működnek, ahol bármilyen javítás vagy módosítás esetén engedélyt kell kérni a tulajdonostól. Ez időigényes és felesleges bürokratikus akadályokat teremt. Éppen ezért a kutatóhálózat egyik kulcsfontosságú kérése az volt, hogy az állam vásárolja meg ezeket az ingatlanokat, és adja át azokat a kutatóhálózat számára. A magyar kormány nevében Hankó Balázs folytatott tárgyalásokat az Akadémia vezetésével, amelynek eredményeként egy olyan konszenzusos javaslat született, amely az MTA számára is elfogadható volt, és amit az elnökség 18-3 arányban megszavazott. Örömmel értesültünk arról, hogy ezt követően a december 11-én megtartott Akadémiai Közgyűlés is támogatta Freund elnök úr előterjesztését, ezzel kifejezve a kutatóhálózat érdekeinek és megújulásának melletti elkötelezettségét.

Milyen egyéb célokat tűztek még ki maguk elé?

Ahogy említettem kiemelt célunk, hogy a kutatásokban erőteljesen megjelenjenek a magyar emberek számára releváns témák, és emellett a kutatóink nemzetközi presztízse tudományos és innovációs értelemben is növekedjen. Egy jól és eredményesen működő tudományos kutatóhálózatnak nemcsak az a hozzáadott értéke a nemzetgazdasághoz, hogy kiváló eredményeket érhetnek el a magyar kutatók, hanem erős szerepe van a gazdaságfejlesztésben, valamint az innovatív technológiai vállalkozások felépítésében, megerősítésében is. Ezt látjuk az Egyesült Államoktól kezdve Szingapúron át Kínáig. Ezekben az országokban

A magyar gazdaság számára hatalmas lehetőségek rejlenek ebben, ahogyan azt már korábban is említettem.

Ehhez azonban elengedhetetlen egy megbízható forrás is.

A HUN-REN egy különleges értékajánlattal állt elő, amely sikeresen megszerezte a kormány támogatását. A HUN-REN-nel kötött megállapodás keretében a kormány elkötelezte magát amellett, hogy...

A jövő évtől, április 1-jétől a kormány 50 százalékkal, összesen 18 milliárd forinttal emeli meg a kutatás-fejlesztési forrásokat, ami jelentős béremeléseket is eredményezhet. Továbbá a kormány vállalta, hogy egy hatéves keretszerződés keretében támogatja a kutatóhálózatot, amelyben közösen meghatározzuk a szükséges elvárásokat. A többletfinanszírozás és az ingatlanvagyon megőrzése érdekében a kormány egy dolgot kér: azt, hogy a kutatóhálózat a magyar emberek érdekében, sikerükért és megbecsülésükért dolgozzon. Célja, hogy segítsen megoldani a magyar társadalmat érintő kihívásokat, mint az egészséges öregedés, a fenntartható energia előállítása vagy az agrárium vízgazdálkodási problémái. Emellett fontos, hogy a kutatóhálózat nemzetközi elismerésnek örvendjen. Mindezeket természetesen a tudományos kutatás szabadságának teljes körű biztosítása mellett kívánják megvalósítani.