A bélbaktériumok hatása a hangulatunkra: a depresszió hátterében álló bélflóra titkai Kutatások szerint a bélbaktériumok szerepe messze túlmutat a fizikai egészségünk fenntartásán; ezek a mikroszkopikus élőlények közvetlen kapcsolatban állhatnak a hangul

A pszichés állapotunk és a bélflóránk kapcsolata fontosabb, mint eddig gondoltuk. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra állapota a viselkedési mintázatra, a stressztűrő képességre és a hangulatra is rányomja a bélyegét.

Minden egyes emberi testben legalább annyi baktérium él, mint amennyi sejt alkotja azt. A bélflóránk összetétele, valamint a benne található baktériumok mennyisége olyan egyedi, mint a saját ujjlenyomatunk.

A bélcsatornát benépesítő baktériumok nem csupán az élelmiszerek lebontásában játszanak fontos szerepet, hanem ennél sokkal mélyebb hatásuk is van. Az utóbbi időszak tudományos kutatásai egyre inkább rámutatnak arra, hogy a bélflóra nemcsak az emésztésre, hanem a mentalitásunkra és hangulatunkra is kihat. Meglepő módon a bélben élő mikrobák képesek befolyásolni a pszichénket, így a bélcsatorna és a lelki állapotunk között egy szoros összefüggés áll fenn.

A bélflóra és a psziché közötti szoros összefonódást jól illusztrálja, hogy a központi idegrendszer egyik alapvető vegyülete, a szerotonin, termelésében a bélben élő mikroorganizmusok is jelentős szerepet játszanak. Ha a bélbaktériumok nem termelnek elegendő mennyiségű szerotonint, az kellemetlen hatásokkal járhat, amelyek kihatnak a hangulatra, a szexualitásra, az étvágyra és az alvás minőségére.

Az egészséges, optimális bélflóra összetétele egyelőre nem definiált. Nem tudjuk, hogy melyik baktériumból mennyi kell a szervezet egészséges működéséhez. Igazolt azonban, hogy egy adott egyénnél a megszokott egyensúly felborulása számos megbetegedéssel, köztük idegrendszeri kórképekkel hozható kapcsolatba. A bélflóra összetételének megváltozása, annak a korábban megszokottól való eltérése, a viselkedésben is változásokat idéz elő.

Kiderült, hogy a baktériumoktól mentes bélflórával rendelkező egerek stresszre adott reakciója sokkal intenzívebb, mint azoké, akiknek bélcsatornája természetes módon, egészséges mikrobiommal van benépesítve.

Egy lenyűgöző, szinte sci-fi-be illő állatkísérlet során felfedezték, hogy ha egy egér bélflóráját áthelyezik egy másik egérbe, az nemcsak az első állat bélbaktériumait, hanem annak viselkedési jellemzőit is képes átadni. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag introvertált és félénk egerek a társaságukba kerülő aktív, felfedező típusú egerek bélbaktériumainak hatására maguk is érdeklődőbbé és társaságkedvelőbbé válhatnak. Ugyanakkor a merész és kíváncsi egerek félénkebbé is válhatnak, ha a visszahúzódó egerek bélflóráját kapják meg. Ez a felfedezés új perspektívát nyit a viselkedés és a mikrobák közötti összefüggések megértésében.

A bélflóra átültetése, más néven széklet-transzplantáció, mára már nem csupán a kutatólaborok titkos világába záródik. A bélflóra összetétele kulcsszerepet játszik a bélfal áteresztőképességében, vagyis abban, hogy milyen toxinok és egyéb molekulák jutnak át a bélnyálkahártyán, lehetővé téve ezzel azok bekerülését a vérkeringésbe, és potenciálisan az agyba való eljutásukat is.

Ha a bélflóra egyensúlyának a felborulása pszichés panaszokkal hozható kapcsolatba, akkor logikusnak tűnik a feltételezés, hogy bizonyos baktériumok bélcsatornába való bejuttatása képes ezeket a tüneteket orvosolni.

A kutatások során bebizonyosodott, hogy a Bifidobaktériumok alkalmazása jelentős mértékben csökkenti a szorongás szintjét, valamint hatékonyabbnak bizonyul a kísérleti állatok depressziószerű tüneteinek enyhítésében, mint egyes szintetikus antidepresszánsok.

Egy másik egérkísérletből pedig az derült ki, hogy a Bacteroides fragilis baktériumok számottevően mérséklik az autizmussal együtt járó viselkedésbeli zavarokat.

A bélflóra baktériumainak gyógyító célú befolyásolása, más néven pszichobiotikumokkal végzett terápia, a jövő egyik izgalmas lehetőségeként bontogatja szárnyait a pszichés zavarok kezelésében. Itt az ideje, hogy nagyszabású humán kutatások induljanak, melyek során számos önkéntes bevonásával mélyebb megértésre tehetünk szert. E kutatások révén lehetőség nyílhat arra, hogy a jövőben különleges összetételű probiotikumok segítségével a depresszió vagy éppen az agresszív viselkedés kezelése is valósággá váljon.