Az Antarktiszi-félsziget egyre inkább zöldellni kezd, ami figyelemre méltó változást jelez a környezeti viszonyokban. A National Geographic által bemutatott kutatások szerint a globális felmelegedés hatására a jégolvadás üteme felgyorsult, és ennek követk
Az Antarktisz képét legtöbbször a ragyogó hófehérség uralja, ami valóban jellemző a kontinens jelentős részére. Azonban a sarkutazók egyre gyakrabban szembesülnek a zöld szín megjelenésével is, ami új dimenziót ad ennek a fagyos tájnak.
A Landsat műholdak 35 évi megfigyelési adatait elemezte nemrégiben egy kutatócsoport, az Antarktiszi-félsziget régiójának színeit vizsgálták. Arra jutottak, hogy az 1986 óta eltelt évek során közel 14-szeresére nőtt a növényzettel borított rész nagysága.
Az antarktikai növényzet gyakorlatilag mohát jelent, mindössze két virágos növény él a déli kontinensen. Vannak sok száz éves mohatelepek is, amelyek a zord körülmények közepette csak rendkívül lassan gyarapodnak.
Ezeknek a növényeknek csupán a legfelső néhány centimétere zöld, míg az alatta megbúvó rétegek évszázadokkal korábban alakultak ki. A helyzet azonban nem statikus: megjelentek olyan mohafajok is, amelyek rendkívül gyorsan fejlődnek, és máris dominálni kezdik az Antarktiszi-félsziget ökoszisztémáját. Az átalakulás folyamata egyre szembetűnőbbé válik, és felmerül a kérdés: milyen jövőt tartogat az adott régió számára?
A Landsat műholdas felvételei szerint az Antarktiszi-félsziget növényzettel borított területe 1986 és 2021 között drámai módon megnövekedett: 0,86 négyzetkilométerről 11,95 négyzetkilométerre nőtt. Bár a számok önmagukban talán nem tűnnek túl jelentősnek, a növekedés arányában figyelemre méltó változásról van szó. Különösen 2016 óta figyelhető meg a növényzet terjedésének felgyorsulása, ami szoros összefüggésben áll a régió klímájának gyorsabb felmelegedésével.
Minden év márciusában végzett műholdas megfigyelések lehetőséget nyújtanak a növénytakaró kiterjedésének és dúsaságának (sűrűségének) nyomon követésére az NDVI nevű indikátor segítségével. Ez a hónap az éves vegetációs ciklus végéhez közelít, ilyenkor a növényzet eléri a legnagyobb kiterjedését az adott évben. Különösen figyelemre méltó a növényzet fejlődése a Déli-Shetland-szigeteken és az Antarktiszi-félsziget nyugati partvidékén, ahol a növényi élet gazdagodása kiemelkedően jelentős.
A kutatók egy korábbi felmérés során a moha növekedésének ütemét vizsgálták. Ez azt tárta fel, hogy az elmúlt 50 évben gyorsult fel a moharétegek vastagodása, ez pedig azt jelzi, hogy a klímaváltozáshoz köthető a folyamat.
A kutatók aggodalommal figyelik a mohák terjedését, mivel ez a talaj kialakulásának folyamatát is felgyorsíthatja. Amennyiben a talaj megjelenik, más, behurcolt növényfajok is képesek lehetnek megtelepedni, ami súlyosan megingathatja a sarkvidéki ökoszisztéma kényes egyensúlyát. Az antarktikai régióban több száz különféle moha, májmoha, zuzmó és gomba él, azonban mindössze két virágos növény honos: a Colobanthus quitensis, egy szegfűféle, és a Deschampsia antarctica, egy fűféle.
Az idegen növények behurcolását az emberi jelenlét, így a turizmus is fokozza. A kutatócsoport következő feladata az lesz, hogy a műholdon észlelt növekedés helyszíneit felkeresi, s feltárja, milyen növények számára váltak kedvezőbbé az életkörülmények az Antarktiszi-félszigeten.
