A napelemes rendszerek robbanásszerű elterjedése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Míg a megújuló energiaforrások iránti kereslet növekedése örvendetes, a gyors fejlődés számos problémát is felszínre hoz, amelyeket meg kell oldanunk a fenntartható
A napelemes rendszerek működtetése közben felmerülő problémákat több újfajta módszerrel lehet kezelni - állítja szerzőnk, Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
"Egyre magasabb a negatív áras órák száma az európai villamosenergia-piacokon a PV-k nagyon gyors elterjedése miatt." "Az elmúlt hetekben a kora esti órákban gyakran találkoztunk 350 euró/megawattórás árakkal a hazai villamosenergia-piacon, ennek oka a PV-k nagyon gyors elterjedése." Mind sűrűbben olvashatunk ilyen megállapításokat a hazai és az európai sajtóban. E cikkekből úgy tűnik, minden negatív vagy negatívnak tűnő tendencia oka a napelemes (fotovoltaikus - PV) rendszerek gyors terjedése. Hogy is van ez?
Valóban nyilvánvaló, hogy hazánkban – akárcsak számos más Európai Uniós tagállamban – az elmúlt 5-6 év során a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és naperőművek, dominálták az energetikai beruházásokat. A hagyományos gáz- és szénalapú erőművek építése fokozatosan háttérbe szorult. Ma már nem csupán a működési költségeket érdemes figyelembe venni (melyek a szél- és napenergia esetében gyakorlatilag elhanyagolhatóak), hanem a teljes élettartam költségeit is, amelyek alapján a napelemek és a szélerőművek versenyképessége egyértelműen megállapítható. A múltban jelentős támogatások, mint a kötelező átvételi rendszerek, majd később a jóval hatékonyabb aukciós mechanizmusok segítették a nap- és szélenergiás kapacitások növekedését (hazánkban főként az előbbieket), míg manapság egyre inkább piaci alapon valósulnak meg ezek a beruházások. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Unió átlagában a megújuló technológiák aránya már elérte a 45 százalékot az összes telepített kapacitáson belül.
Az európai adatokból egyértelműen kiderül, hogy a napelemek (PV) a jövő technológiájának számítanak. Az engedélyezési folyamatuk lényegesen egyszerűbb, mint a szélerőművek esetében, ráadásul rugalmasan skálázhatók: kezdve az 1 kilowattos rendszerektől egészen a 100 megawattot meghaladó kapacitásokig. Továbbá a földrajzi elhelyezkedésük szempontjából is jól alkalmazkodnak, így sokféle helyszínen megvalósíthatók. A lakosság számára is lehetőséget nyújtanak kisebb léptékű telepítésre, bár sajnos a közelmúltban a szabályozási környezet miatt ez egyre inkább bonyolulttá válik.
Azt a kettősséget próbálom szemléltetni, amit a napelemek gyors elterjedése jelent az európai tagállamokban, köztük Magyarországon. Előbb a legfontosabb három rendszerintegrációs problémát foglalom össze, majd olyan megoldásokat mutatok be, melyekkel a jelenlegi gyors felfutás is kezelhető.
