Elemzői vélemény a román elnökválasztás kapcsán: A rendelkezésre álló iratok alapján nem találtunk nyomot külföldi beavatkozásra.

Romániában az elnökválasztási eljárást teljes mértékben meg kell ismételni, a szavazás valószínűleg márciusra vagy áprilisra várható - nyilatkozta Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiemelte, hogy az RMDSZ választási eredménye jelentős sikernek számít.

Az egész elnökválasztási folyamatot meg kell ismételni, újbóli jelöltállítás következik, és az előrejelzések szerint legkorábban jövő év márciusában vagy áprilisában lehet új államfő mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Szakáli István Loránd kiemelte, hogy az egész folyamat elölről kezdődik, ezért egyáltalán nem valószínű, hogy ugyanazok a jelöltek fognak indulni, mint akik legutóbb.

Akik a legutóbbi választáson nem teljesítettek jól, valószínűleg levonják a tanulságokat, és nem biztos, hogy újra megpróbálkoznak a megismételt voksoláson. Lehetséges, hogy a parlamenti választások után egy új koalíció alakul, amely közös jelöltet állít majd az elnöki posztra. Kiemelt névként merül fel a főváros jelenlegi polgármestere, Nicușor Dan, aki a Mentsétek Meg Romániát Szövetség korábbi vezető politikusa volt, de már függetlenként indult és győzött a nyáron tartott önkormányzati választásokon Bukarestben. Őt sokan látják az egyik esélyes elnökjelöltként a következő megmérettetésen – mondta a szakértő. Megjegyezte, hogy az is könnyen előfordulhat, hogy találhatnak valamilyen indokot, amellyel Calin Georgescut, aki váratlanul megnyerte az első fordulót, kizárják a megismételt elnökválasztásból.

A helyzet most azonban bizonytalan, mert Klaus Iohannis jelenlegi államfő mandátuma december 20-án lejár, és noha ő kijelentette, hogy az új államfő megválasztásáig marad a posztján, erről az alkotmányjogi vélemények megoszlanak, mert az újonnan felálló szenátus elnöke is lehet az ideiglenes államfő.

Szakáli István Loránd kifejtette, hogy a külföldi beavatkozásra vonatkozó érvénytelenítési indok váratlanul bukkant fel. December 2-án az alkotmánybíróság már érvényesítette az első forduló eredményeit, ezt követően a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal folytatott konzultáció nem hozott olyan információt, amely arra utalt volna, hogy az elnökválasztást külső befolyás érte volna. December 4-én viszont az államelnök feloldotta a Legfelsőbb Védelmi Tanács által őrzött dokumentumok titkosítását, amelyben arra utalnak, hogy egy idegen állam beavatkozhatott az egyik jelölt érdekében, anyagi és technológiai támogatást nyújtva a TikTok-kampányához.

"Ezek a román iratok nem nevesítenek országot, de ezt megtette Antony Blinken amerikai külügyminiszter a máltai EBESZ-értekezleten, ő nevesítette Oroszországot. Ez a román iratokban nincs benne" - hangsúlyozta Szakáli István Loránd, és felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybíróság a nyilatkozatot követően írta felül a saját négy nappal korábbi döntését, és érvénytelenítette az egész elnökválasztási eljárást.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai vezetője átfogóan tanulmányozta azokat a dokumentumokat, amelyek titkosítása most már feloldásra került. Kijelentette, hogy...

nem látott azokban semmi bizonyítékot, ami a külső beavatkozást föltétlenül igazolta volna,

és a román elemzők nagyon nagy része is ezen a véleményen van - tette hozzá.

"A dokumentumokban néhány külső szereplő konkrétan nevesít személyeket, köztük olyan román TikTok-influenszereket, akik támogatták Georgescu kampányát. Az elmúlt napokban ezekkel a szereplőkkel szemben eljárás indult, de az információk ellentmondásosak. Úgy tűnik, hogy ezek az influenszerek nem csupán Georgescu, hanem más jelöltek kampányát is segítették. Ráadásul megjelent egy összehasonlító elemzés, amely az egyes elnökjelöltek TikTok-aktivitását vizsgálta, és kiderült, hogy Georgescu csak a negyedik helyen végzett, megelőzve őt olyan szélsőséges jelöltek, mint George Simion, valamint Marcel Ciolacu és Elena Lasconi is. A szakértő hozzátette, hogy Georgescu kampányhirdetéseiben nem tüntették fel egyértelműen, hogy azok kampánycélokat szolgálnak, ami problémát jelentett."

Szakáli István Loránd az Arénában értékelte az RMDSZ parlamenti választási teljesítményét. Kiemelte, hogy a 6,5%-os számszerű eredmény és a parlamenti küszöb átlépése kedvező jel, de talán még ennél is fontosabb, hogy 590 ezer szavazó támogatta az RMDSZ-t. "Ez a szám önmagában is rendkívül figyelemre méltó" - mondta a stratégiai igazgató. Továbbá hangsúlyozta, hogy mintegy 170 ezerrel többen szavaztak az RMDSZ-re a parlamenti választások során, mint az elnökválasztás első körében Kelemen Hunorra, és körülbelül 240 ezerrel voltak többen, mint négy évvel ezelőtt.

Az erdélyi magyar közösség bebizonyította, hogy válsághelyzetekben is képes reagálni és alkalmazkodni a kihívásokhoz. Kiemelendő, hogy ebben a bonyolult belpolitikai és geopolitikai kontextusban, amely a térséget és kifejezetten Romániát is érinti, elengedhetetlen volt az RMDSZ erős jelenléte a parlamentben. Az elmúlt 34 év során folyamatosan ott voltak, és ezúttal is fontos volt, hogy megőrizzék ezt a pozíciót.

"Egy rendkívül centralizált országban, mint Románia, ahol a legtöbb döntés Bukarestben születik, kulcsfontosságú a magyar közösség számára, hogy képviselőik aktívan jelen legyenek a parlamenti döntéshozatalban."

Szakáli István Loránd véleménye szerint fontos, hogy a kormány rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a negatív jelenségek megelőzését. A parlamenti szélsőségesek megerősödése miatt fennáll a veszély, hogy ezek a csoportok a "magyar kártyát" kihasználják saját céljaik érdekében.

A stratégiai igazgató hangsúlyozta, hogy bármely román politikai párt vagy politikus, amennyiben az érdekei úgy kívánják, hajlamos előhúzni a magyar kártyát. Példaként említette Klaus Iohannis elnök korábbi, Székelyföld autonómiájára vonatkozó fenyegető megnyilvánulásait. Úgy véli, hogy az RMDSZ-nek és Magyarországnak is fel kell készülniük arra a lehetőségre, hogy Romániában ne alakuljon ki olyan helyzet, amelyben a magyar közösség a belpolitikai feszültségek kereszttüzébe kerül, és bűnbakként használják fel.