Elon Musk nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg az európai államfők irányába, és láthatóan élvezi a figyelmet, amit ezzel kiváltott. Szavaival rávilágít a kontinens politikai kihívásaira, miközben saját, provokatív stílusával igyekszik provokálni a vez


Folyamatosan zajlik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban, ahol Elon Musk, a befolyásos tech mogul, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, miközben az európai politikai vezetők is feszülten figyelik az eseményeket. A németországi választások küszöbén állva sürgető szükség van arra, hogy mindkét fél mielőbb dűlőre jusson.

Egyre hevesebb viták robbannak ki az európai politikai színtéren, mivel Elon Musk, az amerikai techmogul, rendszeresen beleavatkozik a kontinens fontos ügyeibe. A Tesla és a SpaceX alapítója, valamint az X (korábbi Twitter) tulajdonosa nem csupán üzleti terveivel hívja fel magára a figyelmet, hanem provokatív kijelentéseivel is. Például úgy véli, hogy Németország megmentéséhez a szélsőjobboldali AFD-ra van szükség, és kritizálta a német kormányt, amiért beavatkozni próbál a közelgő februári választásokba. Emellett Musk nem habozott jelentős támogatást ígérni Nigel Farage Brexit pártjának, ami tovább fokozta a politikai feszültségeket a régióban.

Kijelentéseinek, döntéseinek különös hangsúlyt ad, hogy egyszerre nyilvánul meg Európában is nagy befolyással bíró politikusként, üzletemberként és társadalmi ügyeket kiemelten támogató "filantrópként". Az X tulajdonosaként olyan közösségi média vállalatot irányít, amely az EU DSA szabályozása alá esik, a Tesla jelentős Európai piaci szereplő (a Tesla Gigafactory Berlin-Brandenburg Grünheidében 4 milliárd eurós befektetés), a Space X (és a hozzá kötődő Starlink műholdas telekomcég) az EU űrkutatás támogatási programjainak pályázati nyertese. Ez ad különös jelentőséget annak, hogy Elon Musk bevételeinek egy részét a szélsőjobboldali populista pártok finanszírozására fordítja.

Musk első jogi konfliktusa az európai hatóságokkal az X platform tartalomszűrésével és moderálásával kapcsolatos kérdések körül bontakozott ki. Az Európai Bizottság az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) keretein belül indított vizsgálatot az X ellen. E jogszabály célja, hogy a digitális tartalomszolgáltatók felelősségteljesen kezeljék kínálatukat, és megvédjék felhasználóikat a potenciálisan káros tartalmaktól.

Az X platformon tapasztalható növekvő politikai befolyás jól tükrözi, hogy január 7-én a német EU-ellenes és szélsőjobboldali AfD párt vezetője élő vitát tartott. Thierry Breton, aki korábban az Európai Bizottság digitális menetrendjéért felelt, kifejezte felháborodását ezzel kapcsolatban, és figyelmeztette Alice Weidelt, az AfD kancellárjelöltjét, hogy a Musk által vezérelt élő chat komoly kampányelőnyt biztosíthat számára riválisaival szemben.

Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy az EU digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályai nem zárják ki az élő közvetítések lehetőségét. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a platformtulajdonosoknak ügyelniük kell arra, hogy ne biztosítsanak különleges előnyöket vagy privilégiumokat egyetlen politikai irányzat számára sem.

Musk a figyelmeztetések ellenére letette a garast az AfD mellett, tudván, hogy egy hónap múlva előrehozott választások lesznek Németországban. Az üzletember nem győzi hangoztatni, hogy a szélsőjobboldali kormány hatalomra kerülése is "rendben van", ha "olyan jövő felé vezeti az országot, ahol a gazdasági jólét, a kulturális integritás és a technológiai innováció nem csak vágy, hanem valóság." Németországi, nyíltan vállalt politikai elköteleződését pedig azért tekinti legitimnek a milliárdos, mert a Tesla kiemelt befektetője az országnak.

A SpaceX és a Starlink összecsapása az Európai Unióval izgalmas és sokrétű téma, amely a technológiai innováció, a gazdasági érdekek és a szabályozási kihívások összefonódásáról szól. A SpaceX, Elon Musk víziója szerint, a világűr meghódítására és az űrutazás demokratizálására törekszik, míg a Starlink műholdas internet szolgáltatása a globális kapcsolódást hivatott biztosítani, különösen a nehezen elérhető területeken. Az EU viszont szigorú szabályozási keretrendszert alkalmaz, amelynek célja a verseny tisztasága, a felhasználói adatvédelem és a helyi szolgáltatók védelme. Ez a konfrontáció különösen érdekes, hiszen a technológiai fejlődés üteme és a jogi keretek közötti feszültségek folyamatosan új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A SpaceX ambíciói és az EU szabályozási törekvései közötti feszültség nemcsak a technológiai versenyt, hanem a globális internetes infrastruktúra jövőjét is meghatározhatja, így érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakulnak a következő lépések ebben az izgalmas és dinamikus környezetben.

Az Unió és Elon Musk között folyó adok-kapok folyamatosan lázban tartja a közvéleményt. Decemberben az EU bejelentette, hogy elindítja a 10,6 milliárd eurós költségvetésű Iris űrprogramját. Ez a lépés közvetlen versenytársat jelent a Musk által alapított SpaceX számára, és potenciális piaci részesedésvesztést okozhat a cégnek. Az uniós vezetők abban reménykednek, hogy a 290 új műhold pályára állításával nemcsak az európai kormányok és fegyveres erők kommunikációját tudják megerősíteni, hanem a kibertámadásokkal szembeni védekezést is hatékonyabbá tehetik.

Miközben az EU a saját kommunikációs csatornáit védi egymás után nyílnak az amerikai befektető előtt az európai hátsó ajtók. Elon Musk az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival tárgyalt az utóbbi időszakban: a Space X űrkutatási programjának és a Starlink műholdas szélessávú vállalkozásának bővítésével akar ugyanis nagyobb szerepet vállalni Olaszország távközlési rendszerében.

Olaszországnak van mit behoznia, és tényleg piacképes befektetőre van szüksége. Az olaszok öt év alatt 1,5 milliárd euró értékben fejlesztenék vidéki internethálózatukat. Különösen azokat a térségeket, amelyek optikai kábelen keresztül nehezen beköthetőek a rendszerbe: a magashegyi vidékeket vagy a tengeri szigeteket. Ehhez kínál megoldást a Startlink műholdas internetes szolgáltatás. Meloni és Musk baráti hangvételű üzenetváltása és együttműködési készsége riadalmat keltett az olasz ellenzékben, sokan úgy vélik a Starlink bevonása az olasz kormány kommunikációja feletti kontrollt jelenti. "Egy ilyen kényes szolgáltatást átadni Musknak, miközben ő az európai szélsőjobbot támogatja, álhíreket terjeszt és beavatkozik az európai országok belpolitikájába, nem elfogadható" - figyelmeztetett Carlo Calenda liberális olasz politikus.

Persze, íme egy egyedi megközelítés a "X vs. EU" témához: --- **X kontra EU: Különböző utakon a fejlődés felé** A világpolitika színpadán a "X" és az Európai Unió (EU) közötti ellentét nem csupán egy egyszerű rivalizálás; ez egy összetett játszma, amelyben kulturális, gazdasági és politikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Míg X a saját egyedi értékrendjével és hagyományaival bír, addig az EU a sokszínűség és az együttműködés szimbóluma, amely a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatokra épít. X esetében a nemzeti identitás és a szuverenitás hangsúlyozása dominál, ami gyakran konfliktusba kerül az EU központosított irányelveivel. Az EU célja a közös piacon és a politikai stabilitás fenntartásán keresztül a tagállamok közötti gazdasági együttműködés elősegítése. Ezzel szemben X a függetlenségét és a hagyományait védi, ami néha ellentmondásokat szül a két fél között. A technológiai fejlődés és a globális kihívások, mint például a klímaváltozás és a migráció, új dimenziókat adnak a vitának. X innovatív megoldásai és EU-szabályozások közötti feszültségek arra kényszerítik a feleket, hogy újraértékeljék a kapcsolatukat. A jövő kulcsa talán a párbeszédben rejlik: hogyan lehetne a két entitás erősségeit ötvözni a közös célok elérése érdekében? Az együttműködés lehetőségei végtelenek, de az úton sok akadály vár ránk. A kérdés csupán annyi: képesek leszünk-e túllépni az ellentéteken, és közösen formálni a jövőt? --- Remélem, hogy ez a szöveg megfelel az elképzeléseidnek!

Musk európai terjeszkedése és befolyása nem csupán az olasz ellenzék körében keltett felháborodást. A német kancellár, a francia elnök, valamint a norvég és brit miniszterelnök is reagált a Tesla-alapító politikai megnyilvánulásaira, és azzal vádolták, hogy illetéktelenül beavatkozik az európai országok belügyeibe. Ezzel szemben az Európai Bizottság szóvivői inkább kivárásra játszanak. Thomas Regnier, a techszuverenitásért felelős szóvivő, hangsúlyozta, hogy bár Musk megnyilvánulásai vitathatóak, neki is joga van kifejteni véleményét. Az amerikai milliárdos azonban nem tűnik érzékenynek a diplomatikus megnyilvánulásokra. Decemberben egy X-posztban Olaf Scholz kancellárt "inkompetens bolondnak" nevezte. Scholz higgadtan reagált, figyelmeztetve arra, hogy nem szabad "trollokat etetni". A zöldpárti kancellárjelölt, Robert Habeck viszont határozottabb álláspontot képvisel, és világosan kijelentette: "El a kezekkel a demokráciánktól, Musk úr".

"Ki hitte volna tíz évvel ezelőtt, hogy a világ egyik legnagyobb közösségi hálózatának tulajdonosa új, nemzetközi reakciós mozgalom támogatója lehet és közvetlenül beavatkozik a választásokba, többek között Németországban is" - fogalmazott az éles kritikusokhoz csatlakozó francia elnök, Emanuel Macron. Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Store ezt azzal fejelte meg, hogy "aggasztó", hogy közvetlenül beavatkozik más országok belügyeibe egy ilyen gazdasági források fölött rendelkező üzletember.

Akár szigorú, akár visszafogott kritika éri Elon Muskot Európából - lepereg róla és egyre nagyobb lendülettel folytatja az Unió-kritikus posztolást. A spanyol és norvég bűnözési stratégiákból is hevenyészett elemzést dobott össze, a magdeburgi támadás után pedig a "tömeges és ellenőrizetlen" német bevándorlást ostorozta. Keir Starmer brit miniszterelnököt és kormányát pedig azért marasztalta el, mert szerinte nem lépnek fel a prostitúciós hálózatok és a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen.

A saját platformján közzétett, rövid, de markáns kritikákra nehéz szakszerű válaszokat adni, mivel nem mindig világos, hogy Musk éppen mint platform-tulajdonos, politikai szereplő vagy szakértő szólal meg. Pilar Alegría, a spanyol kormány szóvivője, próbálta megvédeni Spanyolországot a támadásoktól, és hangsúlyozta, hogy az X-nek mint közösségi médiának "teljesen semleges" módon kellene működnie, nem pedig beavatkozási színtérként. Jelenleg azonban az X éppen az európai politikai elvárásokkal ellentétes irányba tart. Musk látszólag elégedett ezzel a helyzettel, sőt, úgy tűnik, élvezi a kihívást!

Úton a digitális kiegyezés felé

Előrelépést hozhat, hogy - még a németországi választások előtt - január végén az Európai Bizottság szervezésében, a nagy online platformok képviselőinek részvételével, a civil szervezetek küldötteivel egyeztetés kezdődik.

A kezdeményezéssel kapcsolatban megkerestük a gyűlöletbeszéd mérséklésében és megelőzésében jelentős szerepet játszó INACH civil szervezetet. Az Inach adatszolgáltatással és szakmai véleményekkel támogatja az Európai Bizottság prevenciós munkáját. Berecz Tamás a szervezet vezetője az EUrologusnak adott válaszában úgy fogalmazott: komolyan fennáll annak a veszélye hogy az INACH-ot perbe fogja az X vagy más, a DSA által nagy platformként (LOP) definiált digitális óriás. 2023-ban már történt egy hasonló kísérlet az Egyesült Államokban a hasonló szerepet betöltő Anti-Defamation League ellen, sikertelenül.

Bár a digitális tér biztonságosabbá tételének konkrét megoldásai még nem körvonalazódtak, Európa már számos digitális válságot élt meg, és itt az ideje, hogy tanuljon az eddigi tapasztalatokból. E krízisek között említhetjük a Cambridge Analytica adatszivárgás botrányát, amely a felhasználók adatainak manipulálására irányult, a közösségi média szerepét a Brexit népszavazásának alakulásában, vagy a romániai elnökválasztást befolyásoló TikTok-kampányt. Elon Musk és az X platform megjelenése új lehetőségeket hoz, így érdemes elgondolkodni azon, hogy az eddig hatékony prevencióval nem büszkélkedő uniós politika képes-e most valódi és tartalmas változásokat eszközölni stratégiájában.

Related posts