A tudományos kutatások alapján ez a legideálisabb pillanat a vacsora elfogyasztására.

Nem elég csupán arra figyelni, hogy mit eszik vacsorára - az is fontos, hogy mikor ül az asztalhoz!

Manapság egyre többen figyelnek arra, hogy milyen ételek kerülnek a tányérjukra - különösen vacsorára. Sokan törekednek arra, hogy tápláló, kiegyensúlyozott fogásokat fogyasszanak, ugyanakkor az étkezések időzítése gyakran háttérbe szorul, hiszen a napi munka, a családi feladatok és más kötelezettségek sokszor csak az esti órákban engedik meg a nyugodt étkezést.

Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá azonban, hogy nem csupán az a fontos, mit fogyasztunk - hanem az is, mikor. Úgy tűnik, a korai vacsorázók előnyben vannak az egészségi állapotukat tekintve.

Az emberi test egy sajátos belső biológiai órával bír, amely markánsan hat a fiziológiai folyamataira. Dr. Frank Scheer, a Brigham and Women's Hospital alvás- és időbiológiai programjának vezetője a Health magazinnak elmondta, hogy ennyire eltérően működünk reggel és este, mintha két különböző lény lennénk.

Ez azt jelenti, hogy ugyanaz az étel másképp hat a szervezetre attól függően, hogy a nap melyik szakaszában fogyasztjuk el.

Dr. Daisy Duan, a Johns Hopkins Egyetem endokrinológiai tanszékének adjunktusa egy tanulmány során megvizsgálta, hogy húsz egészséges fiatal felnőtt hogyan reagál ugyanarra a vacsorára, ha azt egyszer este 6-kor, máskor este 10-kor fogyasztják el. Az eredmények szerint a későbbi étkezés után a vércukorszint lényegesen magasabbra emelkedett, miközben a zsíranyagcsere csökkent.

Egy másik kutatásban Duan rámutatott arra, hogy a késő esti étkezésnek kedvezőtlen következményei lehetnek, még abban az esetben is, ha az ember nem azonnal alvás előtt fogyasztja el az ételt, hanem hagy időt az emésztésre.

A melatonin - egy hormon, amely sötétedés után kezd el termelődni, hogy segítsen az alvásra való felkészülésben - kulcsszerepet játszik a vércukorszint szabályozásában. A magasabb melatoninszint ugyanis csökkenti a szervezet inzulinérzékenységét, ezáltal az étkezés utáni glükózszint magasabbra emelkedhet és hosszabb ideig maradhat megemelkedett állapotban.

Továbbá laboratóriumi vizsgálatokból az is kiderült, hogy a késői vacsorázók nagyobb éhségérzettel küzdenek, kevesebb kalóriát égetnek el, és szervezetük olyan biológiai folyamatokat indít el, amelyek inkább elősegítik a zsír tárolását.

Bár a legtöbb ilyen típusú kutatás jól kontrollált környezetben, viszonylag rövid időtartam alatt zajlik, az eredmények arra utalnak, hogy a rendszeres késő esti étkezés hozzájárulhat az anyagcserezavarok, mint például a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás, kockázatának növekedéséhez.

Több tanulmány is alátámasztja, hogy azok, akik a nap első felében viszik be a kalóriák többségét, nemcsak hatékonyabban fogynak, hanem metabolikus mutatóik - például a vércukorszint és az inzulinérzékenység - is kedvezőbben alakulnak.

Duan másik kutatása rávilágított, hogy azok, akik este 6 óra után már nem fogyasztanak ételt, általában hosszabb és mélyebb alvásban részesülnek, mint azok, akik késő estig folytatják a nassolást. A késői vacsora növelheti az éjszakai ébredések számát, és ronthatja az alvás minőségét.

A tudomány mai állása alapján nem létezik univerzálisan tökéletes vacsoraidőpont, amely mindenkire érvényes lenne. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a késői étkezések elkerülése jótékony hatással van az anyagcserére. Az ideális helyzet az lenne, ha a vacsora és a lefekvés között legalább két, de inkább több óra telne el.

Dr. Collin Popp, a New York-i Egyetem táplálkozáskutatója úgy véli, hogy az ideális vacsoraidő a délután 5 és este 7 óra közötti időszak. Azonban ha az élet váratlan helyzeteket hoz, és néha később kerül sor az étkezésre, az nem feltétlenül jelenti a világ végét. A lényeg a következetesség és a tudatos táplálkozás fenntartása.

Az időszakos böjtölés egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és sokan felfedezik, milyen előnyöket rejthet az étkezések időbeli korlátozása. Ezt a módszert követve kiemelt figyelmet érdemes fordítani a vacsora időpontjára, hiszen ha túl későn fogyasztjuk el, elveszíthetjük a böjt regeneráló és anyagcserét optimalizáló előnyeit. Érdemes tehát tudatosan tervezni, hogy valóban maximálisan kihasználhassuk a böjt jótékony hatásait.

Az esti órákban különösen fontos az ételek összetétele. A nehéz, zsíros, cukros fogások megterhelik az emésztést és zavarhatják az alvást is. Jó választás lehet:

Érdekes megfigyelni, hogy a mediterrán országokban, mint Spanyolország vagy Olaszország, az emberek gyakran csak este 9-10 óra körül ülnek le vacsorázni, mégis a túlsúly és a szívbetegségek jóval ritkábbak. Ennek hátterében a mediterrán diéta kiváló minősége, az aktív életvitel, valamint az étkezések közösségi aspektusa állhat. Az ilyen kultúrában a közös étkezések nemcsak táplálóak, hanem a társas kapcsolatok erősítésére is nagy hangsúlyt fektetnek.