Ferenc pápa zöld utat adott Márton Áron, az egykori erdélyi püspök számára a Tiszteletreméltó cím elnyeréséhez.

"1938 karácsonyán különleges ajándék érkezett a gyulafehérvári egyházmegye számára: december 24-én XI. Piusz pápa hivatalosan is Márton Áront nevezte ki Gyulafehérvár megyéspüspökévé. Nyolcvanhat év elteltével, más formában, de ismét Áron püspököt köszöntheti főegyházmegyénk karácsonyi ajándékként" - áll a főegyházmegye vezetőjének nyilatkozatában, amely a katolikus egyházfő döntését ismerteti.

Ferenc pápa a Szentek Ügyei Dikasztériumának bíborosokból és püspökökből álló bizottságának pozitív döntése alapján engedélyezte, hogy elkezdődjék a szentté avatás érdekében indított eljárás második szakasza, amelynek folyamán a kezdeményezőknek egy olyan csodás imameghallgatást kell a Szentszék elé terjeszteni, amely Márton Áron püspök közbenjárására történt.

Kovács Gergely köszönetét fejezte ki Ferenc pápának és mindazoknak, akik Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának 1990 első napjaiban történt elkezdése óta hozzájárultak az ügy előrehaladásához, közülük is kiemelve Cristiana Marinelli posztulátor asszonyt, akit tavaly bíztak meg Márton Áron püspök szentté avatási eljárásának hivatalos képviseletével.

- zárta közleményét a gyulafehérvári érsek, hangsúlyozva a hit és közösség fontosságát.

Márton Áron püspök, aki 1939 és 1980 között állt a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye élén, a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legfontosabb és legmeghatározóbb személyiségeként vonul be a történelembe. 1944-ben bátor lépést tett, amikor hangot adott a zsidók deportálása ellen, cselekedete pedig 1999-ben méltó elismerésben részesült: a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki őt.

Márton Áron a kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

Márton Áron, az erdélyi római katolikus püspök, már életében számos hívő szívében szentként élt. Több mint harminc éve indult el az a folyamat, amely a szentté avatását célozta meg, ám eddig még boldoggá avatásáról sem született végleges döntés.