A Financial Times szerint a magyar kormány határozott lépéseket tervez annak érdekében, hogy megszabaduljon a szankciókkal kapcsolatos terhektől.
A Financial Times (FT) szerint Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a mintegy kétezer orosz ellen bevezetett uniós szankciók meghosszabbítását, ha Mihail Fridman oligarcha nem kerül le a listáról, írta a 444.
Az utazási tilalmak és a vagyonbefagyasztási intézkedések, amelyeket olyan orosz politikai vezetőkre és üzletemberekre alkalmaztak, akikről feltételezték, hogy támogatták vagy hozzájárultak Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújához, szombaton lejárnak. Ez azonban megváltozhat, amennyiben a 27 uniós főváros mindegyike egyetértene abban, hogy további hat hónappal hosszabbítsák meg ezeket a korlátozásokat.
Magyarország uniós nagykövete - cserébe azért, hogy hajlandó legyen aláírni a szankciók meghosszabbítását - azt követelte, hogy Fridmant vegyék le a listáról azért. Az FT forrásai szerint Magyarországon kívül Luxemburg támogatja Fridman listáról való levételét.
Magyarország kezdetben nyolc név eltávolítását kérte a listáról, köztük olyan orosz milliárdosokét, mint Alisher Usmanov vagy Fridman régi üzleti partnere, Petr Aven. Három tisztviselő nyilatkozata szerint Budapest a többi követelést visszavonta, azonban Fridman ügyét továbbra is fontosnak tartotta.
Ahogyan korábban már említettük, a magyar diplomácia eredményesen érvényesítette érdekeit, hogy Kirill pátriárka, aki a háború egyik meghatározó ideológusának számít, ne kerüljön be a szankciós listára.
Az Európai Unió szankciós politikája egy komplex és dinamikus eszközrendszer, amely a tagállamok közös céljait szolgálja a nemzetközi kapcsolatokban. E politikához tartozik a gazdasági, diplomáciai, valamint katonai intézkedések alkalmazása is, melyek célja, hogy nyomást gyakoroljanak olyan országokra vagy szereplőkre, akik vagy akiknek tevékenységei ellentétesek az EU értékeivel és érdekeivel. E szankciók sokfélesége lehetővé teszi, hogy a közösség rugalmasan reagáljon a globális kihívásokra, legyen szó emberi jogi megsértésekről, területi integritás sérelméről vagy más, a nemzetközi békét veszélyeztető cselekedetekről. Az EU szankciós politikája nem csupán büntető jellegű, hanem a párbeszéd és a diplomáciai megoldások előmozdítását is célozza, ezzel is hangsúlyozva a békés konfliktuskezelés fontosságát. A szankciók bevezetése és fenntartása azonban nem mentes a vitáktól. A tagállamok közötti eltérő érdekek és prioritások gyakran megnehezítik a közös álláspont kialakítását, ami a hatékonyságot is befolyásolhatja. Ennek ellenére az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy szankciós politikáját a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme érdekében alkalmazza, így próbálva hozzájárulni a globális stabilitáshoz és biztonsághoz.
Az uniós szankciók fő célja, hogy a Kreml számára egyre nehezebbé és költségesebbé váljon a háború fenntartása, valamint hogy jelentősen gyengítsék a háborús gépezet működőképességét.
Mihail Fridman, az orosz-izraeli üzletember, és Pjotr Aven, az orosz-lett oligarcha, az Alfa-Bank társtulajdonosai, amely az egyik legjelentősebb privát pénzintézet Oroszországban. E bank többször is kulcsszerepet játszott a Kreml finanszírozásában válságos időszakokban. Fridman és Aven közösen irányítják a LetterOne befektetési holdingot is. Aven korábban gazdasági miniszteri pozíciót is betöltött, és egyike azon keveseknek, akik nyíltan elismerték, hogy még az ukrajnai inváziót követően is rendszeresen találkozott Vlagyimir Putyinnal. Fridman, aki az Alfa-Bank alapítója, a belső kör pénzügyi támogatójaként vált ismertté.
