Európa egy kulcsfontosságú területen jelentős előrelépést tett, amely lehetőséget teremt arra, hogy tovább erősítse függetlenségét az Egyesült Államoktól.
A tegnapi nap folyamán teljesítette első operatív küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) Ariane 6 hordozórakétája. Az ESA francia guayana-i űrközpontjából indított eszköz első éles bevetésén egy francia katonai műholdat állított Föld körüli pályára. Az Ariane 6 régóta halasztott első küldetése a Reuters cikke szerint nagy jelentőséggel bír az európai űripar számára, különösen az Európai Unió jelenlegi, Egyesült Államokkal való biztonsági nézeteltérései közepette.
Az európai tervezésű hordozórakéta csütörtökön startolt el a Francia Guyanában lévő kourou-i űrközpontból.
Az irányítóközpont később megerősítette, hogy a francia CSO-3 katonai felderítő műhold sikeresen elvált a rakétától.
A kétszer is elhalasztott indítás rendkívül jelentős szimbolikus értékkel bír az aktuális európai önállósodási törekvések kontextusában. Különösen figyelemre méltó, hogy a tegnapi napon az európai vezetők Brüsszelben döntést hoztak az Unió védelmi képességeinek megerősítéséről.
Az Ariane 6 fejlesztése 2014-ben vette kezdetét, amikor az európai nemzetek megállapodtak abban, hogy reagálnak az űrkutatás terén egyre élesedő piaci versenyre. A rakéta üzembe helyezését eredetileg 2020-ra tervezték, de a projektet többször is el kellett halasztani különböző okok miatt. A késlekedések következtében az Európai Űrügynökség (ESA) kénytelen volt Elon Musk SpaceX vállalatának Falcon 9-es rakétáit igénybe venni, hogy végrehajthassa egyes küldetéseit, például a Galileo navigációs rendszer műholdjainak pályára állítását. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy az űriparban az Egyesült Államok dominanciája egyre nyilvánvalóbbá válik.
Az Ariane felbocsátási kapacitása azonban még mindig jelentősen elmarad az amerikai versenytársát jelentő SpaceX mögött.
Az Ariane 5 2023-as nyugdíjazása óta Európa űrtevékenysége jelentős kihívásokkal néz szembe, különösen a Föld körüli pályák elérésének terén. Az ukrajnai háború kirobbanása után a nyugati országok felfüggesztették az orosz Szojuz rakéták használatát, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Az olasz Vega C rakéta alternatív megoldásának fejlesztése pedig tavaly decemberig elhúzódott. Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség vezetője többször is figyelmeztette a döntéshozókat arra, hogy Európa lemaradása az űrversenyben egyre aggasztóbbá válik.
A mostani indítást a Francia Légierő Űrparancsnoksága számára hajtották végre. Bár a rakéta hasznos terhe egy katonai eszköz volt, az Ariane 6 első küldetése technikailag kereskedelmi fellövésnek számított, mivel az Arianespace vállalat, és nem az Európai Űrügynökség bonyolította le.
Az Ariane 6 rakéta fejlesztése az Airbus és a Safran által közösen birtokolt ArianeGroup keze alatt valósul meg, míg a műholdat az Airbus készítette el. Az eszköz optikai rendszere a francia-olasz Thales Alenia Space által, a Thales és Leonardo együttműködésével került kivitelezésre.
