Képválogatás: Magyar Péterék legemlékezetesebb pillanatai Nagyváradon | szmo.hu

A napközis táborok teljes megszüntetése helyett a szegényebb családok számára ingyenes hozzáférést kellett volna biztosítani, míg a tehetősebbektől magasabb árat kellett volna kérni - véli az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

Idén nyáron sajnos elmaradnak a napközis Erzsébet-táborok, mivel a kormány úgy döntött, hogy nem támogatja tovább ezt a tábortípust. Eddig az iskolák, önkormányzatok, családsegítő szolgálatok és tanodák szervezték ezeket a táborokat, lehetővé téve, hogy a gyerekek lakóhelyük közelében élvezhessék a programokat. A táborok a nyári szünet tíz hetében, hétfőtől péntekig biztosítottak napközbeni felügyeletet, négyszeri étkezést, valamint változatos foglalkozásokat és kirándulásokat, mindössze napi 100 forintért.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium azzal indokolta lépését, hogy a hangsúly a tartalmasabb, teljes körű felügyeletet biztosító ottalvós táborokra helyeződik. Véleményük szerint ezáltal még több gyermek juthat el a nyári hónapokban a Balatonhoz és Erdélybe, mindössze napi ezer forintért. L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány alapítójával folytatott beszélgetésünk során arra kerestük a választ, milyen hatással lesz ez a lehetőség a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekek életére.

Kiknek nyújtottak eddig a táborok a legnagyobb támogatást?

A napközis táborok, különösen az Erzsébet-táborok kormányzati kommunikációja azt sugallta, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű családok és gyerekek számára nyújtanak támogatást. Azonban a valóságban ez nem teljesen így van. A nagyobb településeken, ahol iskolák működnek, sok olyan szülő is kihasználta ezt a rendkívül kedvező lehetőséget, akik nem anyagi okok miatt választották ezt a megoldást, hanem azért, mert egész nyáron dolgoznak, és nem tudták hova helyezni gyermekeiket. Az Erzsébet-napközis táborokban a szülők biztosak lehettek abban, hogy gyermekeik biztonságos felügyelet alatt vannak, étkezést kapnak, és némi programban is részt vesznek.

- Miért?

- Tegyük fel, hogy vége van az iskolának, és a gyerekeket beíratják nyárra egy napközis táborba, ami ugyanabban az iskolaépületben van, ahol az egész tanévet töltik. Ehhez hozzájön, hogy mondjuk egy kisebb településen kevesebb lehetőség van arra, hogy más térben, például strandon, vagy máshol újabb, az oktatási helyszíntől eltérő élményt adó programokat szervezzenek. Ez egy gyerek számára nem annyira vonzó. Merthogy mi a legjobb a nyári szünetben? Hogy nem kell iskolába menni. A gyerekeknek élményekre, programokra, kikapcsolódásra van szüksége ilyenkor. Van, ahol a buszközlekedéssel nem megoldható a be- és hazautazás, szünidőben ritkítják a járatokat, és nem igazítják a napközis tábor időpontjához. A kistelepüléseken ráadásul általában van népkonyha, ahol a hátrányos helyzetű családok hozzájuthatnak valamilyen szinten ételhez. Szóval

A szegénységre nem úgy kell gondolni, hogy ezek a gyerekek éheznek. A mi tapasztalatink szerint a kríziséhezés, tehát az, hogy abszolút nincs fizikailag étel a gyerekek előtt, az elsősorban a kábítószerrel, uzsorával érintett családoknál jellemző. Ma Magyarországon többnyire a minőségi éhezés jellemző, ami azt jelenti, hogy van étel az asztalon, csakhogy többnyire szénhidrátalapú, vagyis naponta egyszer kenyeret, tésztafélét mindenképp esznek.

Miért dönthettek úgy, hogy idén nyáron megszüntetik az egészet?

- Költségvetési gondok miatt, hiszen nagyon sok pénzt vitt el.

Úgy vélem, a rendszert másképp kellett volna megtervezni, hogy az Erzsébet-tábor valódi napközis lehetőséget biztosítson az igazoltan hátrányos helyzetű gyermekek számára, akár díjmentesen, hiszen vannak olyan családok, ahol a heti 1000 forint is jelentős terhet jelent. Azok számára, akik nem jogosultak gyermekvédelmi kedvezményre, magasabb térítési díjért lehetett volna elérhetővé tenni a programot. Ezt a szülők szívesen kifizették volna, hiszen sokan nem tudják, hova helyezzék a gyermekeiket munkaidő alatt, és sürgős megoldásra van szükségük. Így a rendszer fenntarthatóbbá válhatott volna.

- Mi a helyzet az ottalvós Erzsébet-táborokkal?

Az ottalvós táborok kétségtelenül igazi nyaralást kínálnak a gyerekeknek. Ezekben a programokban részt vesznek hátrányos helyzetű fiatalok is, de sok esetben olyanok is, akiknek nem állnak fenn ilyen körülményeik. Ez önmagában nem probléma, sőt, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek együttélése gazdagíthatja a tapasztalataikat. Ugyanakkor, ahogy már korábban is említettem, talán érdemes lenne megfontolni, hogy a költségvetés szempontjából fenntarthatóbb lenne, ha a térítési díjak között különbséget tennénk.

Az utazótáska, törölköző, váltóruhák, fürdőruha és cipők sok család számára nem elérhetőek, és nem mindenki tudja ezeket biztosítani. Ezért a legnehezebb helyzetben élők közül sokan nem tudják kihasználni ezt a lehetőséget. Ugyanakkor mégis pozitívnak tartom, hogy ez a program lehetőséget nyújt számos gyermek számára, hogy élményekkel gazdagodjanak a nyári időszakban. A generációs szegénységben élő családok gyermekeire gyakran nem jellemző, hogy nyaralásra tudnának menni. Így számukra kifejezetten értékes kezdeményezés, hogy az iskola szervezésében kedvezményes áron részt vehetnek akár egy egyhetes táborban is, lehetővé téve számukra, hogy ne csak otthon töltsék a nyári szünetet, hanem új élményekkel térjenek haza.

A gyerekek nyári elhelyezésével kapcsolatos tapasztalatok széles spektrumot ölelnek fel, és sok szülő számára kihívást jelenthet ez az időszak. A nyári szünet alatt a szülők gyakran keresnek kreatív megoldásokat, hogy biztosítsák gyermekeik számára a szórakoztató és biztonságos környezetet. Sok család él a nyári táborok lehetőségével, ahol a gyerekek különböző programokon vehetnek részt, így fejlesztve képességeiket és barátságokat kötve. Mások a nagyszülőkre vagy rokonokra bízzák a gyerekeket, akik szívesen töltenek időt velük, ezzel erősítve a családi kötelékeket. Emellett egyre népszerűbbek a különböző sport- és művészeti táborok, ahol a gyerekek nemcsak jól érzik magukat, hanem új készségeket is elsajátítanak. A szülők számára fontos a minőségi idő kihasználása is, így sokan közösen terveznek családi programokat, kirándulásokat, hogy a nyári hónapokat emlékezetessé tegyék. Bár a gyerekek nyári elhelyezése sokféleképpen megoldható, a legfontosabb, hogy a szülők figyelembe vegyék a gyerekek igényeit és érdeklődését, hogy a nyári időszak valóban élményekkel teli és tartalmas legyen.

A táborok ára általában elég magas, és nyilvánvaló, hogy akik anyagilag tehetik, azok próbálnak élni ezekkel a lehetőségekkel. Ahol nagyszülők is élnek, ott sokszor közösen próbálják megoldani a gyerekek nyári elhelyezését, vagy a szülők között okosan elosztják a szabadságokat. Ha van nagyobb testvér, az gyakran segít a kisebbek felügyeletében, így mindenki a saját helyzetéhez mérten próbálja a legjobbat kihozni. Azonban egy fontos problémát jelent, hogy a társadalmi hátrányos helyzetben élők számára a drága lovas táborok és hasonló programok szinte elérhetetlenek. Ők jellemzően a lakókörnyezetükben maradnak, és ez a helyzet különösen aggasztó, mert nem kapnak olyan élményeket, amelyek gazdagíthatnák a nyári szünetüket. Sokszor csak otthon ücsörögnek, és nem meglepő, hogy amikor augusztus végén megkérdezzük tőlük, várják-e már az iskolát, általában igennel felelnek. Merthogy az iskola kezdetével végre történik valami izgalmas az életükben.

Ezáltal folyamatosan megmarad az elzártságuk, amely megakadályozza, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a többségi társadalom közös élményeiről. Ez a helyzet pedig nem segít minket a befogadó közösség felé való előrelépésben.