Friedrich Merz célja, hogy megállítsa az illegális migrációt – olvashatjuk a PestiSrácok cikkében. A politikai tájékozódás és a migrációs kihívások középpontjában álló nyilatkozatai azt jelzik, hogy komoly lépéseket tervez a kérdés kezelésére. Merz hangsú

Friedrich Merz, a német politikai élet prominens alakja, határozott lépéseket tervez az illegális migráció megfékezésére. Georg Spöttle 2025. január 28-i elemzésében rámutat, hogy Merz célja nem csupán a jogellenes bevándorlás visszaszorítása, hanem egy átfogó politika kialakítása is, amely hosszú távú megoldásokat kínál a migrációs válságra. A politikai diskurzusban fontos szerepet játszik a határok védelme és a törvényes bevándorlási lehetőségek bővítése, hogy a jövőben elkerülhető legyen a káosz és a feszültség, amely az elmúlt években jellemezte a helyzetet.

A CDU (Kereszténydemokrata Unió) elnöke határozott szándékkal készül a február 23-i parlamenti választásokra, célja pedig, hogy megerősítse pártja pozícióját az AfD (Alternativa Németországnak) befolyásának csökkentésével. A kampány középpontjában a migráció kérdése áll, amely kulcsfontosságú téma lesz. Merz törvényjavaslata alapján Németország ismét bevezetné a határellenőrzést, és megtiltaná az érvényes útlevél és vízum nélkül érkező személyek belépését. A jogi keretek adottak, amennyiben a közrend és a "belső biztonság" védelme érdekében szükségessé válik az intézkedés.

A CDU/CSU-frakció javaslata alapján a Német Bundestag felszólítja a szövetségi kormányt, hogy azonnal valósítsa meg az alábbi intézkedéseket. Az indítványban öt konkrét pont található, többek között az állandó határellenőrzés, a visszafordítás és a kitoloncolásig terjedő őrizet. Jelen állapot szerint ezek a pontok nem jelentenek konkrét törvénytervezeteket, amelyeket a Bundestagnak módosítania vagy elfogadnia lenne szükséges. Amennyiben a konzervatív CDU/CSU többségbe kerülne a Bundestagban, ez a lépés kezdetben csupán egy kérés maradna a szövetségi kormány felé, amely dönteni fog arról, hogy teljesíti-e azokat. Eközben napvilágra került, hogy a CDU/CSU további javaslatokat kíván benyújtani a menekültügyi törvény és a tartózkodási törvény konkrét megfogalmazásainak módosítására. A menekültügyi törvény esetében például a "külfölditől a belépést meg kell tagadni" kifejezés kiegészítését tervezik a "határon történő belépés megtagadásával" formulával. Ezek a törvénymódosítások csak akkor lépnének életbe, ha a parlamenti többség támogatja őket.

Szakértők véleménye szerint nem szükségszerű, hogy a jelenlegi helyzet a Schengeni határellenőrzési kódex megsértését jelentsen, hiszen Németország már évekkel ezelőtt ratifikálta ezt a megállapodást. Az alapelv világos: a schengeni zónában a tagállamok között nincsenek határellenőrzések. A Schengen övezet az Európai Unió egyik alappillére, amely jelentős hatással van a gazdasági és turisztikai tevékenységekre is. A Schengeni határellenőrzési kódex előírja a határellenőrzések tilalmának kivételes alkalmazását, de ezt csak különösen veszélyes helyzetekben lehet indokolni. Esetükben is csupán korlátozott időtartamra engedélyezett a határellenőrzés, amely legfeljebb két évre hosszabbítható meg. A jelenlegi, Faeser szövetségi belügyminiszter által elrendelt határellenőrzések, melyeket a solingeni bűncselekmény után ismételten meghosszabbítottak, valószínűleg már most is ellentétesek a Schengeni kódex előírásaival. A CDU/CSU által benyújtott javaslatok az állandó határellenőrzések bevezetését célozzák, ami viszont a schengeni szabályozás szerint nem lehetséges, hiszen azok nem tartalmaznak állandó, határozatlan idejű határellenőrzésekről szóló rendelkezéseket.

Az uniós jog, amely mellett Németország elkötelezte magát, ebben a kérdésben is meghatározó. Az uniós szabályok nagymértékben felülírják a nemzeti jogot. Az úgynevezett Dublin III rendelet többek között előírja, hogy miként kell eljárni a Németország határaira érkező, menedékjogot kérő emberekkel. A tagállamok nem kényszeríthetik őket egyszerűen arra, hogy a határon visszaforduljanak, hanem ellenőrizniük kell, hogy az EU-ban ki a felelős a menekültügyi eljárásért. Az eljárás után a menekülteket át kell szállítani az illetékes országba. A menedékkérőket tehát összehangoltan kell visszaküldeni, nem pedig Európában bolyongani és egyik országból a másikba küldeni. A menekültügyi eljárásokért általában nem Németország szomszédos országai, hanem az EU külső határainál lévő tagállamok felelősek. A szakértők túlnyomó többsége ezért úgy véli, hogy a dublini szabályok nem teszik lehetővé a menedékkérők visszaküldését a szomszédos országokba. Vannak azonban olyan egyes jogi szakértők is, akik másként látják a dolgokat. Mindenesetre a menekültügyi törvény vagy a tartózkodási törvény módosítása nem változtatja meg az európai szabályokat, amelyek elsőbbséget élveznek.

A CDU indítványai szerint Németországnak kötelessége, hogy most a nemzeti jogot helyezze előtérbe, mert az európai szabályok nem működnek. Ennek az érvelésnek az alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 72. cikke. Ez tulajdonképpen megengedi a tagállamoknak, hogy ezekben a menekültügyi és migrációs kérdésekben kivételesen figyelmen kívül hagyják az európai jogot, ha a "közrend fenntartása" és a "belső biztonság védelme" veszélyben van.

Persze! Íme egy egyedi Facebook hozzászólás példa: "Ma egy igazán különleges nap volt! 🌟 A barátaimmal együtt felfedeztük a város rejtett kincseit, és rengeteg nevetés kísérte az utunkat. 🥳 A legjobb pillanat az volt, amikor véletlenül egy kis kávézóra bukkantunk, ahol a világ legfinomabb süteményeit kínálták! 🍰💕 Ki más szeretne velem legközelebb felfedezni? #Barátság #Kalandok #ÉdesÉlmények" Ha van valami konkrét téma, amire szeretnéd, hogy fókuszáljak, szólj bátran!

Friedrich Merz és a migrációs kihívások: Az illegális bevándorlás kérdései A migráció globális jelenség, amely számos ország politikai és társadalmi diskurzusának középpontjába került. Friedrich Merz, mint prominens politikai figura, különösen hangsúlyozza az illegális bevándorlás problémáit. Az ő nézőpontja szerint a határok védelme elengedhetetlen a nemzeti szuverenitás megőrzéséhez. A migráció komplexitása azonban nem csupán a határok ellenőrzésére korlátozódik. Merz érvelései középpontjában áll, hogy a bevándorlás megfelelő szabályozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi kohézió megmaradjon. Az illegális bevándorlás nemcsak gazdasági terheket ró a befogadó országokra, hanem komoly társadalmi feszültségeket is generálhat. A politikai diskurzusban Merz törekvése arra irányul, hogy a migrációs politikát átfogó módon kezeljék, figyelembe véve a nemzetközi jogot, a humanitárius szempontokat, valamint a nemzeti érdekeket. A bevándorlás kérdése tehát nem csupán egy politikai téma, hanem egy olyan kihívás is, amely megoldásai a jövő társadalmaira is hatással lesznek.