Az egészséges táplálkozás pajzsmirigybetegség esetén különösen fontos, és a dietetikusok számos hasznos tippet osztanak meg. Íme néhány javaslat, amelyek segíthetnek a megfelelő étrend kialakításában: 1. **Jódbevitel figyelembevétele**: A pajzsmirigy meg

Ha pajzsmirigybetegséggel élsz, érdemes néhány fontos szempontot figyelembe venni az étkezések során. Itt van néhány javaslat, amelyek segíthetnek abban, hogy jobban érezd magad: 1. **Jódbevitel**: Ellenőrizd, hogy mennyi jódot fogyasztasz, mivel a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen. Ugyanakkor a túlzott jódbevitel is problémákat okozhat, ezért érdemes mértékkel bánni vele. 2. **Glutén kerülése**: Sok pajzsmirigybeteg számára a glutén kerülése javíthatja a közérzetet. Ha érzékeny vagy rá, érdemes gluténmentes alternatívákat keresni. 3. **Zöldségek és gyümölcsök**: Fogyassz sok zöldséget és gyümölcsöt, mivel ezek gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban, amelyek támogatják az immunrendszert. 4. **Fehérjeforrások**: A megfelelő fehérjebevitel fontos, ezért válassz magas minőségű fehérjeforrásokat, mint a hal, csirke, tojás vagy növényi alapú fehérjék. 5. **Kerüld a feldolgozott ételeket**: A feldolgozott élelmiszerek gyakran tartalmaznak rejtett cukrokat és adalékanyagokat, amelyek ronthatják az állapotodat. 6. **Rendszeres étkezés**: Próbálj meg rendszeresen, kisebb adagokat enni, hogy stabilizáld a vércukorszintedet és támogasd a pajzsmirigy működését. 7. **Hidratáció**: Ne feledkezz meg a megfelelő folyadékbevitelről sem. A víz elengedhetetlen a test megfelelő működéséhez. Ezek a tippek segíthetnek abban, hogy tudatosabban étkezz, és támogasd a pajzsmirigyed egészségét.

A pajzsmirigybetegségek kezelése magában foglalja a gyógyszeres terápiát, táplálkozási és életmód-módosításokat, valamint egyes esetekben műtéti beavatkozásokat vagy izotópterápiát.

A pajzsmirigy egy pillangó alakú, belső elválasztású mirigy a nyak elülső részén, ami két fő hormont termel: a T3 néven ismert trijódtironint és a T4 hormont, azaz a tiroxint, melyek meghatározzák, befolyásolják a tápanyagok energiává történő átalakításának sebességét, segítenek fenntartani az állandó testhőmérsékletet, befolyásolják a szívritmust. Magzati, és gyermekkorban mindezen felül az agyi, és a testi fejlődésben is szerepet játszanak. Termelésüket az agyalapi mirigy irányítja a TSH, azaz thiroidea stimuláló hormon segítségével. (1)

A pajzsmirigy rendellenességei Magyarországon meglehetősen elterjedtek, a népesség körülbelül 10-15%-át érintik ezek a problémák.

A hipotireózis, más néven pajzsmirigy-alulműködés, akkor áll fenn, amikor a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiségű hormont a szervezet számára. Ennek következményeként számos kellemetlen tünet jelentkezhet, mint például állandó fáradtság, súlygyarapodás, hangulati zavarok, például depresszió, valamint bőrproblémák, mint a szárazság. Emellett gyakori a töredező köröm, a hajhullás és a székrekedés is. Ezek a jelek komoly hatással lehetnek az életminőségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük a problémát.

A hipertireózis, más néven pajzsmirigy túlműködés, egy olyan állapot, amikor a pajzsmirigy túlzott mennyiségű hormont termel, ami felgyorsítja az anyagcserét. Ennek következtében számos kellemetlen tünet léphet fel, mint például fokozott idegesség, súlycsökkenés, gyorsabb szívverés, fokozott izzadás, remegés, hasmenés, illetve alvási nehézségek.

A tünetek sokszor nem tükrözik egyértelműen az alul- vagy túlműködés valóságát, ezért elengedhetetlen, hogy a diagnózist egy endokrinológus szakember állítsa fel, miután alapos kivizsgáláson esett át a páciens.

A pajzsmirigyben különféle elváltozások léphetnek fel, mint például göbök és ciszták, sőt, bizonyos esetekben daganatok is kialakulhatnak. A pajzsmirigy kóros megnagyobbodását gyakran golyvának vagy strúmának nevezik.

A pajzsmirigygyulladásnak több típusa létezik, közülük a legismertebb a Hashimoto-kór, amely a pajzsmirigy krónikus, autoimmun gyulladásos megbetegedése. Amikor a pajzsmirigy szerkezetét ultrahangos vizsgálat során elemezzük, gyakran tapasztalható, hogy a szerv inhomogén, azaz egyenetlen szerkezetet mutat.

A pajzsmirigy rendellenességeinek diagnosztizálása klinikai tünetek, laborvizsgálatok (TSH, T3, T4, aTPO, anti-TG, TRAK), képalkotó eljárások - ultrahang, kontrasztanyagos vizsgálatok - és szükség esetén citológiai mintavétel, azaz biopszia segítségével történik.

A pajzsmirigy-alulműködés gyakran nem áll egyedül, hanem más egészségügyi problémák társaságában jelentkezik. Előfordulhatnak szív- és érrendszeri rendellenességek, emellett laboratóriumi vizsgálatok során megemelkedett vérzsírértékek is észlelhetők, amelyek hozzájárulhatnak az érelmeszesedés kialakulásához. Ezen állapotok következtében a pajzsmirigy-alulműködés fokozhatja az inzulinrezisztencia és az elhízás kockázatát, ami pedig növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét. Nem elhanyagolható a depresszióval való összefüggés sem, amely szintén gyakori társbetegség lehet. A nőgyógyászati problémák, mint például a PCOS (policisztás ovárium szindróma), menstruációs zavarok, vagy akár a meddőség is megjelenhetnek. Hosszú távon, ha az alulműködést nem kezelik, a csontritkulás kockázata is jelentősen megnőhet.

A hipotireózis gyakori kiváltója a Hashimoto-thyreoiditis, míg a hipertireózis leggyakrabban a Basedow-Graves-kór következményeként jelentkezik; mindkét állapot autoimmun jellegű. Az autoimmun pajzsmirigybetegségek gyakran társulnak más autoimmun kórképekkel is, például 1-es típusú diabétesszel, gluténérzékenységgel és reumatoid artritisszel.

Kezelési lehetőségek közül a leggyakoribb pajzsmirigy alulműködésben szükséges gyógyszeres terápia a hormonpótlás. A gyógyszerek mellett azonban étrendi, és életmódbeli tényezők - rendszeres mozgás, stresszmenedzselés, jó minőségű alvás biztosítása - is fontos szerepet kapnak a betegség kezelésében. Ezen kívül a pajzsmirigy betegségekben egyéb gyógyszeres, izotópos kezelés és műtéti megoldások is szerepelhetnek a terápiás lehetőségek között.

A pajzsmirigy hormonjainak termelése számos elengedhetetlen mikrotápanyag támogatását igényli.

A jód elengedhetetlen szerepet játszik a pajzsmirigyhormonok előállításában, mivel a tirozinmolekulához kapcsolódva hozzájárul a pajzsmirigyhormonok, mint például a trijód-tironin (T3) és a tiroxin (T4) kialakulásához. A T3 három, míg a T4 négy jódatomot tartalmaz. Az emberi szervezet nem képes önállóan jódot előállítani, ezért fontos, hogy táplálkozásunk során pótoljuk ezt az ásványi anyagot. A tengeri halak, algák, tej és tejtermékek, tojás, valamint a gabonafélék és a jódozott só a legfontosabb jódforrásaink. Érdemes megjegyezni, hogy az élelmiszerek jód tartalma nagymértékben függ a talaj jódellátottságától is. Magyarországon, ahol a jódhiány elterjedt, különösen fontos a jódozott só és más jódot dúsító termékek rendszeres fogyasztása a pajzsmirigy egészségének megőrzése érdekében. Felnőttek számára a napi ajánlott jódbevitel 150 mikrogramm.

A szelén kulcsszerepet játszik a pajzsmirigyhormonok aktiválásában és lebontásában, mivel ezek működéséhez elengedhetetlen enzimekben található meg. A pajzsmirigy főként T4 (tiroxin) hormont termel, amelyből az aktív T3 (trijódtironin) hormon a dejodináz enzimek közreműködésével keletkezik, és ezek az enzimek szelént tartalmaznak. A szelén legjobban a paradió (brazil dió) fogyasztásával vihető be a szervezetbe, mivel ennek szeléntartalma kiemelkedően magas (100 grammban 1900-3000 mikrogramm is lehet). A jódhoz hasonlóan a szelén mennyisége is függ a talaj összetételétől, ahol az élelmiszerek fejlődnek. A WHO, az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) és a Nemzetközi Endokrin Társaság napi 55-70 mikrogramm szelén bevitelét ajánlja, ugyanakkor fontos, hogy a 3-400 mikrogrammos határt semmiképpen se lépjük túl, mivel a túlzott szelénbevitel egészségügyi problémákhoz vezethet, például hajhulláshoz, körömtöredezéshez vagy idegrendszeri zavarokhoz.

A cink is szerepet játszik a T4-T3 hormon átalakulásban, de támogatja az agyalapi mirigyben a TSH hormon termelését is, sőt, feladata van az antioxidáns védelemben, hozzájárul a szabadgyökök semlegesítéséhez. (9)

Az autoimmun pajzsmirigybetegségekben gyakran alacsony D-vitamin-szint figyelhető meg, a D-vitamin pótlása csökkentheti az autoantitestek (pl. anti-TPO) szintjét. (10) A pajzsmirigysejteken (tirocitákon) D-vitamin receptorok is találhatók, ami azt jelzi, hogy a D-vitamin közvetlenül is befolyásolhatja a TSH-receptorok és a hormonszintézis működését. A vérben, a laborparaméterekben 75-125 nmol/l esetén beszélünk normál D-vitamin-szintről, ennek fenntartásához felnőtteknek napi 2000NE bevitele javasolt a magyarországi konszenzusajánlásnak megfelelően. (11) Mindez D3-vitamin szupplementációval lehetséges, de az állati eredetű élelmiszereink is tartalmaznak D-vitamint: jelentős mennyiséggel bírnak a zsíros tengeri halak, mint például a lazac, a makréla, a hering és a szardínia - ezek rendszeres fogyasztása nemcsak a D-vitamin, hanem az ómega-3-zsírsavak ideális beviteléhez is hozzájárul. Szintén tartalmaz D-vitamint a marha- és csirkemáj, bár kisebb mennyiségben. A tojássárgája is hozzájárulhat a bevitelhez, különösen, ha a tojás szabad tartású tyúkoktól származik, amelyek napfényhez jutnak.

A pajzsmirigy peroxidáz (TPO) nevű enzim működéséhez - ez az enzim segíti a jód beépítését a tiroxin hormonba - kofaktorként vas szükséges. Tehát ha a szervezet vastartalma alacsony, csökkenhet a T3 és T4 hormonok termelődése is.

Az ómega-3 megfelelő szintje több szempontból is kedvező a pajzsmirigy egészségének tekintetében: a pajzsmirigy-alulműködés esetén megnőhet a koleszterinszint, az ómega-3-zsírsavak bevitele pedig csökkentheti a koleszterinszintet, sőt a gyulladásos markereket is. Az ómega-3 bevitel a korábban említett depresszió, mint tárbetegség tüneteit is enyhítheti.

Az anyagcsere hatékony működésének alapja a megfelelő hidratáció, így a folyadékpótlás rendkívül fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében. A legideálisabb, ha a szervezetbe leginkább víz formájában juttatjuk be a szükséges folyadékot, legyen az csapvíz, ásványvíz, tisztított víz vagy cukrozatlan gyümölcstea. Érdemes kerülni a cukros üdítőitalokat és az alkoholt, mivel ezek nemcsak a hidratációt gátolják, hanem a szervezet egyensúlyát is megzavarhatják.

A pajzsmirigybetegségek önmagukban nem tartoznak a klasszikus értelemben vett szénhidrátanyagcsere-zavarok közé - mint amilyen a diabétesz, vagy az inzulinrezisztencia-, ugyanakkor a pajzsmirigy működési zavarai szorosan összefügghetnek a szénhidrátanyagcsere állapotával, és közvetett módon befolyásolhatják is azt. Így ennek értelmében lényeges, hogy a szénhidrátbevitel mennyisége és minősége is megfelelő legyen az étrendben. Érdemes inkább a komplex, lassabban felszívódó szénhidrátokat fogyasztani (pl. teljes értékű gabonák, alternatív gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek), amelyek fogyasztásával csökken a vércukorszint ingadozásának mértéke. A komplex szénhidrátokban gazdag élelmiszerek rosttartalma magasabb, a megfelelő rostbevitel pedig segít fenntartani a bélflóra egyensúlyát is, így támogatja az immunrendszert. (12) A teljes értékű gabonák preferálása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a megfelelő mértékű - az ajánlásoknak megfelelő - napi 4-500 gramm zöldség-gyümölcsfogyasztást sem, lehetőleg gyakrabban választva a szezonális alapanyagokat, annak tudatában, hogy néhány zöldség nyers állapotában göbképző tulajdonsága miatt kerülendő.

Az ideális minőségű zsír(sav)bevitel támogatja a megfelelő hormontermelést és a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) jó felszívódását is. Különösen fontosak az egyszeresen, és a többszörösen telítetlen zsírsavak, például az olívaolaj, repceolaj, vagy a lenmagolaj, a zsírosabb halak, például lazac, és az olajos magvak, mint a lenmag, és dió fogyasztása. Az étrend így kedvező irányba befolyásolhatja a vérzsírértékeket, ezáltal csökkentve a magas koleszterinszintet is.

A pajzsmirigy egészségét támogató étrendben a fehérjebevitel szintén kiemelt szerepet játszik, mivel a pajzsmirigyhormonok egyik fő alkotóeleme a tirozin nevű aminosav. A fehérjehiány rontja a T4, T3 hormonok termelődését és átalakulását. Az állati eredetű fehérjék megfelelő számban, és arányban tartalmazzák az összes aminosavat, azaz fehérje építőkövet, többek közt a tirozint is, de egy ideálisan összeállított növényi étrend sem eredményez aminosavhiányt. (13)

A pajzsmirigybetegségek gyakran - ám nem minden esetben - járnak testtömegváltozással, hízással, vagy akár fogyással is. Érdemes az optimális testtömeget, és ideális zsír-izomtömeg arányokat elérni, egy vegyes, változatos, kiegyensúlyozott, ideális makro- és mikroelemeket tartalmazó, lehetőség szerint egyénre szabott diéta megvalósításával, dietetikus szakember segítségével.

A pajzsmirigy egészségének visszaállítása érdekében érdemes figyelmet fordítani arra, hogy mely élelmiszereket kerüljünk el vagy korlátozzunk. Emellett fontos, hogy milyen módon készítjük el az ételeinket, hiszen a konyhatechnológiai eljárások is jelentős hatással lehetnek a tápanyagok hasznosulására és a pajzsmirigy működésére.

A keresztesvirágú növények, mint például a karfiol, brokkoli, káposzta, kelkáposzta, karalábé, retek és rukkola, goitrogén hatásúak, ami azt jelenti, hogy hozzájárulhatnak a pajzsmirigy göbösödéséhez. Ezek a növények nyers formájukban glükozinolátokat tartalmaznak, amelyek gátolják a jód felszívódását a pajzsmirigyben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a főzés vagy párolás során a glükozinolátok jelentős része lebomlik. Ezért a keresztesvirágú zöldségek mértékletes és hőkezelt fogyasztása nem jelent veszélyt a pajzsmirigy egészségére.

A szója goitrogén tartalma mellett az izoflavonok is szerepet játszanak a pajzsmirigyhormonok felszívódásának befolyásolásában, továbbá gátolhatják a TPO (tiroid peroxidáz) enzim működését, amely elengedhetetlen a hormonok termeléséhez. Emiatt a szója túlzott fogyasztása nem ajánlott pajzsmirigybetegségek esetén. Ugyanakkor nem szükséges teljes mértékben elkerülni a szóját. Az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) napi 300 g tofu vagy 800 ml szójaital, illetve 25 gramm szójafehérje fogyasztását javasolja, mint biztonságos napi beviteli határt.

A fentiek alapján világosan látható, hogy az egyes pajzsmirigybetegségek étrendi megközelítései között jelentős eltérések mutatkoznak. Ezek a kórképek különféle anyagcsere-folyamatokat befolyásolnak, legyen szó a lassulásról vagy a gyorsulásról. Az étrendi javaslatoknak szorosan illeszkedniük kell a hormonális működés sajátosságaihoz – tehát figyelembe kell venni, hogy túlműködésről vagy alulműködésről van-e szó –, valamint az autoimmun betegségek fennállására is tekintettel kell lenni. Ezért elengedhetetlen, hogy a kezelés minden aspektusa, legyen az gyógyszeres vagy dietetikai, pontos diagnózis alapján történjen, szakképzett orvos és dietetikus együttműködésével.

Pajzsmirigy-alulműködés esetén a legfontosabb cél a testtömeg csökkentése, ha ez indokolt, figyelembe véve az esetleges autoimmun problémákat is.

A pajzsmirigy túlműködése során a jellemző testtömegcsökkenés miatt kiemelten fontos az energia- és fehérjebevitel megfelelő támogatása. Ezt különösen érdemes figyelembe venni, ha a betegség hátterében autoimmun folyamatok állnak.

A jód kulcsfontosságú szerepet játszik a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok előállításában, mivel ezek alapvető összetevői. Fontos azonban megjegyezni, hogy a túlzott jódbevitel fokozhatja az autoimmun reakciókat, és súlyosbíthatja a Hashimoto-thyreoiditist, különösen, ha szelénhiány is jelen van. Ugyanakkor a jódmentes diéta sem ajánlott, hiszen a jód elengedhetetlen a szervezet működéséhez. Amit érdemes elkerülni, az a hozzáadott jód, így célszerű távol tartani magunkat a jódozott sótól, a jódozott sóval készült ételektől, fűszerkeverékektől, illetve a magas jódtartalmú ásványvizektől.

Hashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis - és a Basedow-Graves kór is - autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is.

Bár az autoimmun betegségek gyakran együtt járnak, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az egyik betegség megjelenése elkerülhetetlenné teszi a másikét. Különösen orvosi gyanú esetén fontos, hogy a pajzsmirigybetegségben szenvedők alapos kivizsgáláson essenek át. Így lehetőség nyílik arra, hogy időben kiderüljön, fennáll-e esetleg gluténérzékenységük. Ugyanakkor nem indokolt, hogy azonnal gluténmentes diétába kezdjenek, hiszen a gluténérzékenységre vonatkozó vizsgálatok nem mindig megbízhatóak, ha a páciens már gluténmentesen étkezik, mivel ez fals negatív eredményekhez vezethet. Továbbá, jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a gluténmentes diéta jótékony hatással lenne a pajzsmirigy működésére, különösen ha azt indokolatlanul követik.

Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti. (16)

Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség kezelésében kulcsfontosságú a szénhidrátok bevitelének tudatos optimalizálása. Ajánlott a lassabban felszívódó szénhidrátok előnyben részesítése, figyelembe véve az inzulinérzékenység napi ingadozásait. Fontos, hogy a különböző makrotápanyagok kölcsönhatásait is szem előtt tartsuk, mivel ezek hozzájárulhatnak a tápanyagok felszívódásának lassításához. Emellett a jód, szelén és cink bevitelét is érdemes monitorozni, és a króm szintén fontos szerepet játszik a metabolizmusban. Ha mindezek mellett PCO szindróma is fennáll, a mio-inozitol kiegészítők alkalmazása is indokolt lehet, hiszen segíthet a hormonális egyensúly helyreállításában.

Az OKOSTÁNYÉR® egy innovatív táplálkozási ajánlás, amelyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége állított össze a magyar lakosság egészséges étkezési szokásainak elősegítése érdekében. Ez az útmutató a legújabb hazai és nemzetközi táplálkozástudományi elveken alapul, és különösen hasznos lehet a pajzsmirigybetegségek étrendi kezelésében, amennyiben az egyéni szükségletekhez igazítjuk.

Zárásként bemutatok két friss és könnyed nyári ételt, amelyek remekül illeszkednek a pajzsmirigykímélő étrendbe:

Természetesen! Íme egy egyedi változata a "Hozzávalók" kifejezésnek: **Szükséges elemek:**

Elkészítés: A frissen megmosott salátát apró darabokra tépkedjük, a tisztított kígyóuborkát pedig vékony karikákra szeleteljük. Ezeket a zöldségeket egy tálba helyezzük. Ezután hozzáadjuk a friss, vagy blansírozott cukorborsót és az ízletes áfonyát, majd megszórjuk apróra vágott brazil dióval, ami egy különleges ropogósságot ad az ételnek. A tálat vékony sugárban meglocsoljuk lenmag-, olíva- vagy tökmagolajjal, valamint friss citromlével, végül egy csipet nagyszemű sóval ízesítjük, hogy kiemeljük az ízek harmóniáját. Az egészet óvatosan összekeverjük, majd tálaláskor félbe vagy negyedbe vágott tojással díszítjük. A Maldon só használata különlegessé teszi az ételt; ez a nagy szemű, lapkákból álló tengeri sópehely nemcsak ízletes, hanem dekoratív is. Tálaláskor elegendő belőle csak egy keveset használni, így csökkenthetjük a só mennyiségét, miközben mégis hangsúlyozzuk az étel ízét.

Természetesen! Íme egy egyedi változata a "Hozzávalók" kifejezésnek: **Szükséges elemek:**

**Elkészítési útmutató:** Először is, a frissen megmosott újburgonyát vágjuk fel kockákra. Egy serpenyőben, minimális mennyiségű olajjal összeforgatva sütjük meg, csak annyira sózzuk, hogy kiemelje az ízét, majd a sütés végén friss, apróra vágott petrezselyemmel szórjuk meg. A cukkinit vágjuk fel vékony karikákra, enyhén sózzuk, és gyorsan pároljuk meg, hogy megmaradjon roppanós állaga – úgy, ahogy a zöldségeknek a legjobban áll. Ha szeretnénk, egy kis zúzott fokhagymát is adhatunk hozzá, hogy még ízletesebb legyen. A lazacfilét a bőrével lefelé helyezzük egy sütőpapírral bélelt tepsibe vagy air fryerbe. Először is, mindkét oldalát sózzuk és borsozzuk, majd locsoljuk meg frissen facsart citromlével. Egy evőkanál olívaolajjal megkenve (az air fryer használata esetén ezt el is hagyhatjuk), 190 °C-on körülbelül 15 perc alatt készre sütjük. Az eredmény egy ízletes és tápláló fogás, amelyet könnyen elkészíthetünk akár hétköznap is.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "Felhasznált irodalom" kifejezésre: **Irodalomjegyzék** Ez a rész tartalmazza azokat a forrásokat és műveket, amelyek alapjául szolgáltak a kutatásomnak és a vizsgálódásaimnak.

Assi, Hussein M. "A Pajzsmirigy Alapjai: Átfogó Áttekintés." Mustansiriya Orvosi Folyóirat, 2023; 22:172-181. DOI:10.4103/mj.mj_43_23.

2. Központi Statisztikai Hivatal. Egészségügy helyzetkép, 2019. [Internet]. 2019. Elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf

A 2016-os évben az Amerikai Pajzsmirigy Társaság kiadta irányelveit a hyperthyreosis és más thyrotoxicosis formáinak diagnózisára és kezelésére. A dokumentumot Ross D. S., Burch H. B., Cooper D. S., Greenlee M. C., Laurberg P., Maia A. L., Rivkees S. A., Samuels M., Sosa J. A., Stan M. N. és Walter M. A. munkája alapján állították össze, és a Thyroid folyóiratban jelent meg, terjedelme 1343-tól 1421-ig terjed. A cikk DOI azonosítója: 10.1089/thy.2016.0229.

Taylor P. N., Albrecht D., Scholz A., Gutierrez-Buey G., Lazarus J. H., Dayan C. N., és Okosieme O. E. által írt tanulmány a hyperthyreosis és hypothyreosis globális előfordulásával foglalkozik. A cikk a Nature Reviews Endocrinology folyóiratban jelent meg 2018-ban, és a 301-316. oldalak között található. DOI: 10.1038/nrendo.2018.18.

Antonelli, A., Ferrari, S. M., Corrado, A., Di Domenicantonio, A., és Fallahi, P. 2015-ben publikált cikkükben az autoimmun pajzsmirigy rendellenességeket vizsgálják. A tanulmány az Autoimmunity Reviews folyóiratban jelent meg, és a 174-180. oldalakon olvasható. A cikk az alábbi DOI alatt érhető el: 10.1016/j.autrev.2014.10.016.

Leung A, Pearce E. N., és Braverman L. E. kutatása a jód szerepét vizsgálja a pajzsmirigy fiziológiájában, amelyről részletesen beszámolnak az "Expert Review of Endocrinology & Metabolism" című szaklapban 2010-ben megjelent cikkükben. A tanulmány 593-602. oldalakon található, és DOI: 10.1586/eem.10.40 alatt érhető el.

Prof. Rayman M. P. és Phil D. kutatása a szelén és az emberi egészség kapcsolatáról 2012-ben jelent meg, és a 379. kötet 1256-1268. oldalain található. A tanulmányban a szelén szerepét vizsgálják a különböző egészségügyi állapotokban, és a DOI: 10.1016/S0140-6736(11)61452-9 hivatkozással érhető el.

Agostoni C., Canani R. B., Fairweather-Tait S., Heinonen M., Korhonen H., La Vieille S., Marchelli R., Martin A., Naska A., Neuhäuser-Berthold M., Nowicka G., Sanz Y., Siani A., Sjödin A., Stern M., Strain S. J. J., Tetens I., Tomé D., Turck D. és Verhagen H. közreműködésével készült tudományos vélemény a szelén étrendi referenciaértékeiről. EFSA Journal, 2014. doi: 10.2903/j.efsa.2014.3846

A következő cikkben Soares Severo J, Silva Morais J B, Coelho de Freitas T E, Pereira Andrade A L, Monte Feitosa M, Fontenelle L C, Soares de Oliveira A R, Clímaco Cruz K J és do Nascimento Marreiro D a cink szerepét vizsgálja a pajzsmirigy hormonok anyagcseréjében. A kutatás az *International Journal of Vitamin and Nutrition Research* folyóirat 2019-es, 89. kötetének 80-88. oldalain található, és a DOI hivatkozás: 10.1024/0300-9831/a000262. A tanulmány fontos megállapításokat tesz a cink pajzsmirigyre gyakorolt hatásáról, amely hozzájárulhat a hormonális egyensúly fenntartásához és a pajzsmirigy egészségének megőrzéséhez.

10. Tang J, Shan S, Li F, Yun P. Effects of vitamin D supplementation on autoantibodies and thyroid function in patients with Hashimoto's thyroiditis: A systematic review and meta-analysis. Medicine (Baltimore).2023;102. doi: 10.1097/MD.0000000000036759.

11. Takács I, Dank M, Majnik J, Nagy Gy, Szabó A, Szabó B, Szekanecz Z, Sziller I, Toldy E, Tislér A, Valkusz Zs, Várbíró Sz, Wikonkál N, Lakatos P. Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap. 2022;115. doi: 10.1556/650.2022.32463

12. Fu J, Zheng Y, Gao Y, Xu W. Dietary Fiber Intake and Gut Microbiota in Human Health. Microorganisms. 2022;12. doi: 10.3390/microorganisms10122507

13. Kubányi J MSc, Szűcs Zs MSc Növényi alapú étrendek táplálkozástudományi megítélése (állásfoglalás). 2019. [Internet], elérhető: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2019/10/novenyi-alapu-etrendek-taplalkozastudomanyi-megitelese_allasfoglalas_mdosz_2019.pdf

Galanty A, Grudzińska M, Paździora W, Służały P, és Paśko P. kutatása alapján a Brassica zöldségek hatását vizsgálták a pajzsmirigy működésére. A tanulmány egy átfogó rendszeres áttekintés keretében készült, és a részletes eredmények az International Journal of Molecular Sciences folyóiratban jelentek meg 2024-ben. A cikk DOI azonosítója: 10.3390/ijms25073988.

15. Egészségre vonatkozó állítások: A szója fehérje és a koronária szívbetegség (CHD) kockázata. Szövetségi Szabályozások Kódexe. 2025. [Internet], elérhető: https://www.ecfr.gov/current/title-21/chapter-I/subchapter-B/part-101/subpart-E/section-101.82

A következő tanulmányban Sari R, Balci R K, Altunbas H és Karayalcin U a túlsúlyos nők esetében vizsgálta a testsúly és a testsúlycsökkenés hatását a pajzsmirigy térfogatára és működésére. A kutatás eredményeit a Clinical Endocrinology (Oxford) folyóiratban publikálták 2003-ban, az 59. kötet 258-262. oldalain. A tanulmány DOI azonosítója: 10.1046/j.1365-2265.2003.01836.x.

17. Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Okostányér. [Online elérhetőség]. Hozzáférés: