György László: Magyarországot senki nem kívánta átalakítani egy összeszerelő üzemmé.

Elemzők a Macronomxon: megmarad a költségvetés stabilitása

A statisztikai adatok szerint Magyarországon a 2010 utáni időszakban figyelemre méltó megerősödés tapasztalható. A magyar társadalom 20%-a csatlakozott a középosztályhoz. "Ha valaki jövedelmi szempontból, vagyoni helyzetben, lakhatási körülményekben, valamint szellemi és lelki fejlődés iránti vágyban is megfelel négy alapvető kritériumnak, akkor jogosan tekinthető a középosztály tagjának" – hangsúlyozta a gazdasági stratégiáért felelős kormánybiztos a Macronomxon.

A 2023-as reálbércsökkenést követően 2024-ben már jelentősen emelkedett a reálbér, a kispénzűeknél ez 10 százalék fölötti volt, de a középosztálynál már a 12 százalékot is meghaladta. "Nem lehet azt mondani, hogy szűkült a középosztály az elmúlt három évben. Bár a reálbérek valamelyest növekedtek, az emberek érzékenyebbek a veszteségre, mint a kisebb, de érezhető nyereségre - így György László.

A műsorvezetői felvetésre, miszerint az Orbán-kormány gyakran kapja azt a kritikát, hogy Magyarországot csupán egy összeszerelőüzemmé degradálta, a válasz így hangzott: "Senki sem kívánta, hogy Magyarország ilyen irányba haladjon. 2010 után 1,3 millió embernek kellett munkalehetőséget biztosítani. A közmunka program legalább 300 ezer ember számára teremtett lehetőséget, hogy visszatérjen az elsődleges munkaerőpiacra."

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos nemrég az Indexnek arról beszélt, a mesterséges intelligencia forradalma nemcsak az ajtónkon kopogtat, hanem már be is lépett az életünkbe, Magyarországnak pedig minden esélye megvan, hogy nyertesként kerüljön ki ebből az átalakulásból. Palkovics szerint tévhit, hogy Magyarország csak "összeszerelő üzem" lenne, miközben valójában "high-tech ország".

A kritikusok gyakran elfelejtik hangsúlyozni, hogy mi a kiindulási pont, és hogy a munkavállalók innovatív szektorban való arányának növekedése jelentősen meghaladta a fizikai munkásokét – emelte ki György László, aki Palkovics szavait idézte. Szerinte a mesterséges intelligencia forradalmasítani fogja a munkaerőpiacot, főként a fizikai foglalkozások terén. "A munkahelyek megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a humanoid robotok és a mesterséges intelligencia világához fűződő viszonyunkat alapjaiban reformáljuk meg" – tette hozzá a kormánybiztos.

Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt előadásában, hogy van még 300 ezer honfitársunk, akiknek munkát kell adni, mert tudnak dolgozni. "A felkészülést az új típusú munka világára már korábban elkezdtük, a felsőoktatásra legtöbbet költő ország lettünk, a modellváltó felsőoktatásra is áldoz a kormány, átalakították a szakképzést, közelebb víve a munka világához. Létrehoztak egy rugalmas felnőttképzési rendszert, ahol adatalapon tudják mérni, hogy egy munkavállaló stabilitása, bére hogyan tud nőni a képzés elvégzése után" - sorolta György László.

Az AI Summit 2025 nem csupán a kérdések tengerében merül el, hanem aktívan kutatja a válaszokat is. Mikor érkezik el az a pillanat, amikor a gép felülmúlja a tanítványt? Milyen módon tudjuk a technológiai újításokat úgy alkalmazni, hogy valóban gazdagítsák mindennapi életünket? És milyen jövő vár ránk abban a világban, ahol az ember és a gép már nem csupán párhuzamosan létezik, hanem szorosan együttműködve formálja a holnapot?