Ha igazán mélyen elgondolkodunk ezen a népszokáson, akkor már most képet alkothatunk arról, milyen tél vár ránk.

A rendkívüli szépségű Orsolya, a brit uralkodó lánya a legendák szerint a 4. században élt: a katolikus egyház szentjét, aki a keresztény hitéért halt vértanúhalált, az 5. századtól övezi tisztelet. Kőszeg újkori történetében huszonnegyedik alkalommal rendezték meg az Orsolya-napi vásárt, nem kevésbé legendás történelmi helyszíneken. Aki siet, az a 2025. október 24-26-i vásár utolsó napjára még odaér. Érdemes!

Azt, hogy Kőszeg meseváros, eddig is tudtuk, hiszen a törökkorból megmaradt lakóházak, utcák, fogadók, a Fő tér színes épületei, a Jurisics tér lábas háza, illetve a Jurisics-vár tejes egészében olyan hangulatot áraszt, mintha egy történelmi mesekönyv oldalain sétálgatnánk.

Aki a városnak ezt az oldalát ismeri a macskákkal és a kis asztalkákra kirakott, becsületkasszás lekvárokkal, gyümölcsökkel, az az Orsolya-napi vásáron igencsak elcsodálkozhat, mert a tereket és a girbegurba utcácskákat százötven árus veszi birtokba, akiknek a sátrait, asztalait azonban olyan ügyesen sikerül elhelyezni, hogy a vásárló sokaság - a vártól a Fő térig - kényelmesen sétálhat és nézelődhet. A látogató ilyenkor Jurisics Miklós szobra előtt mézeskalácsokat csodálhat (a kőszegi mézaskalács szakkör alkotásait), és minden történelmi zugot birtokba vesznek a kézművesek a kerámiaművésztől a sajtkésztőkig, a ruhatervezőtől a fafaragókig, a csuhé-báb és terményjáték-készítőktől a tojásfestőkig.

Különböző helyszíneken találkozhatunk vásárokkal az országban, gondoljunk csak a Káptalantóti piacra vagy a varázslatos karácsonyi vásárokra, ahol az árusok többsége mindkét helyszínen megjelenik. De miért is emelkedik ki a kőszegi Orsolya-napi vásár a többi közül? Ezt a rejtélyt próbáljuk feltárni a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház aprócska irodájában. Itt, Pócza Zoltán igazgató vezetésével, a csapat - Gelencsér Ildikó, Bakos Zoltán, Molnár Péter és Kovács Júlia - szorgosan tervezgeti a standok elhelyezkedését a köztereken, miközben kidolgozzák a vásár koncepcióját.

A koncepció valójában nem csupán abban áll, hogy a mézesek száma ne haladja meg az ötöt, és hogy ne kerüljenek egymás mellé, hanem sokkal inkább a minőség és az egyediség fontosságában. Kőszegen csak a legkiválóbb termékek kaphatók, és Gelencsér Ildikó, aki minden árust személyesen ismer, mélyen belelát a közösség életébe: tudja, kinek volt műtéti beavatkozása, és ki hol várja a gyermekét.

Az árusok kilencven százaléka visszatérő, és több mint felük valamilyen értelmiségi munkát adott fel, vagy amellett csinálja a kézműveskedést. Ismerik és segítik egymást, első nap hajnalban, amikor egy kiadós zuhé után állítgatták föl a sátrakat, mindig jutott segítő kéz oda, ahova kellett, beleértve Pócza Zoltán igazgatót és csapatát is. Mindemellett az is feltűnik, hogy a vásár területén nincs eldobott szemét, a város gondoskodik róla, hogy a szemeteseket folyamatosan ürítsék.

Aztán mire minden elkészült, a sorok között sétálgatva az az érzése támadhatott az embernek, hogy a mesebeli helyszíneket mesebeli szereplők népesítik be. Itt van például Szűcs P. Roxána, aki Mesék palackpostába címmel írt mesekönyvet - a testvére, Balázs Virág rajzaival -, és az egyébként környezetgazdálkodási agrármérnök hölgy olyan bájosan mesélt az írói ambícióiról, hogy komoly rajongókat szerzett.

Lisztik Brigitta Mercédesz ruhatervező kollekciói a stílus új dimenzióit hozzák elénk, olyan vonzóak, hogy egy alkalommal még az utolsó mellényt is eladta – amely gyakorlatilag az ő egyedi tervezésének köszönhető. Bíró Brigitta keramikus különleges, éteri zöld és kék ékszereivel kápráztatja el a közönséget, férje, Bíró Sándor festőművész társaságában, akivel a festői Kőszegen találkoztak, és ott alakították ki közös otthonukat. "Álomműhely" – ahogy a barátai nevezik – otthagyta a pénzügyi szektor világát, hogy férjével együtt valóra váltsák álmaikat, és olyan dolgokkal foglalkozzanak, amelyeket igazán szeretnek.

Mi valóban éljük az álmainkat, és nem álmodjuk az életünket

- Tedd egyedivé a szövegedet! - javasolja Tünde, miközben a kandalló mellett ülve aprólékosan gyöngyöt fűz. Mellette, a másik barátja uszadékfából színes házacskákat alkot, a természet adta anyagokat ügyesen formálva. A szoba meleg fényei és a tűz pattogása mellett kreatív ötleteik szárnyra kapnak, miközben a gyöngyök és a fa darabok varázslatos mesékbe illő világát teremtik meg.

Lebedy János, a faműves mester, ha egyszer belemerül a mesélésbe, úgy tűnik, hogy a fa állatkáit szinte életre hívja. Hosszan és rendkívül élvezetesen tárja elénk, hogy például az őz nyári színe a cseresznye mélyvörös árnyalatában pompázik, míg téli bundájához az égerfa hűvös tónusai passzolnak. De nem áll meg itt: a borz, a vaddisznó, a ló és a kutya történetét is úgy festi elénk, mintha mindegyiknek lenne saját fából készült meséje, aminek megvan a maga oka. Kicsivel arrébb pedig Págyi Zsóka keramikusművész csodás, mesebeli kerámiái között egy kék tál szélén egy narancssárga róka ücsörög, mintha egy varázslatos világ kapuja lenne, ahol a fa és a kerámia együtt mesélnek az élet titkairól.

A rendezvény amolyan három az egyben módon helyet ad a "Natúrpark ízei" Gasztronómiai fesztiválnak is, a vásárban kapható méz, bor, sajt, kolbász szarvasból, mangalicából és szürkemarhából, tökmag- és máriatövis-olaj, mustár és különféle természetgyógyászati készítmények. Kőszegen továbbá ilyenkor évek óta

A fogásokat egy szaktudásukkal és tapasztalataikkal bíró zsűri értékeli, amelynek tagjai között találjuk Zamody Gábor nemzetközi gasztronómiai versenybírót és Susánszky Erika elismert séfet. Ők már évek óta visszatérnek, hogy megosszanak tapasztalataikat, és örömmel tapasztalják, hogy a résztvevők komolyan veszik a tanácsaikat. Ennek eredményeképpen az elkészített ételek színvonala évről évre folyamatosan emelkedik. A zsűri különösen értékeli azokat a fogásokat, amelyek helyi alapanyagokból készültek, de minden résztvevő oklevéllel térhet haza, elismerve ezzel a részvételüket.

A Nemescsói Tézsula Hagyományőrző Egyesület különleges ínycsiklandó étkezést varázsolt, amely aszalt levessel, káposztás cvekedlivel és ízletes cigánypecsenyével, valamint úrasszony gombócával készült. Az elkészített fogások elnyerték a vendégek tetszését, és dicséretben részesültek. A tézsulás asszonyok már hajnal öt órától serénykedtek, hogy mindent időben előkészítsenek. Különösen Mayer Tiborné Irénke és Szalmer Istvánné Lívi arcáról egy pillanatra sem tűnt el a mosoly, még akkor sem, amikor az utóbbi a fáradtság jeleit mutatta, hiszen a közös munka öröme és a hagyományok ápolása minden nehézséget feledtetett.

A Kőszegi Evangélikus Középiskola bárányos étele szintén dícséretet kapott, a Béri Balog Ádám Általános Iskola Jókai babgulyást, betyáros húsgombóc és gesztenyés túrógombócot csinált fahéjas almaszósszal, a Kőszegi Birkózók konfitált császárhúst boroskáposztával, a Kőszegi Baptista Gyülekezet pedig aranyló fácánlevest, ami csak az íztől nem volt mentes.

Közben a város és környéke művészeti csoportjai pezsgő kulturális programokkal szórakoztatták a látogatókat a Fő téren és a Jurisics-vár területén. Gulyás László vándormuzsikus a színpad mellett is szívesen csevegett, és ott is megmutatta humoros oldalát. Berecz András is bővelkedik a szellemes megjegyzésekben, mind a színpadon, mind a való életben. Őt október 26-án délután még meg lehet találni, miközben a Langaléta Garabonciások vidáman masíroznak gólyalábakon a vásár teljes területén.

Szent Orsolya a 4. században élt, és a történetek szerint tizenegyezer hűséges társával együtt hajóra szállt. Róma felfedezése után Kölnbe tértek vissza, ám ekkorra már Attila hun király hatalma alá került a város. A barbárok kegyetlenül lemészárolták a szüzeket, és a hun király, aki beleszeretett a gyönyörű brit hercegnőbe, nem tudta elviselni az elutasítást. Így végül ő is a halál áldozatává vált, hogy a szerelem tragikus útját követve a sors összefonódjon a kegyetlenséggel.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy így történt, Kőszeg történelmi falaihoz, erős nőalakjaihoz azonban nagyon is illik a brit királylány, arról nem beszélve, hány magyar népszokás fűződik az Orsolya-naphoz. Ezen a napon takarítják be a káposztát, illetve úgy tartják, hogy karácsonykor olyan idő lesz, amilyen Orsolya napján volt. A jeles vallási eméknap emellett a női hit, a közösségi összetartozás és a hagyományőrzés szimbóluma is. Orsolya napján idén ragyogott a nap, a népi megfigyelések szerint tehát hosszú ősz lesz és rövid tél.

A kőszegi vásár évről évre megrendezésre kerül az Orsolya-naphoz legközelebb eső hétvégén, és idén már huszonnegyedszer ünnepeljük ezt a hagyományt. Ez az esemény nem csupán a régmúlt emlékét idézi fel, hanem a brit királylány iránti tiszteletet is. Ha valaki kételkedik, érdemes saját szemével megnézni!