Az Orbán-kormány politikai pályafutása olyan, mint egy izgalmas hullámvasút, ahol a fordulatok és emelkedők sosem érnek véget. Most azonban nem csak szavakban, hanem grafikonokon is bemutatjuk a legfrissebb terveik alakulását, hogy még világosabban lássuk

Másfél évtized alatt átlagosan 2,5 százalékos GDP-növekedést produkált a Fidesz-kormányzás - ez a szám jól összefoglalja a 2010-2025 közötti időszak gazdasági teljesítményét. Voltak kiemelkedő évek, mint 2018 (5,4 százalék) vagy 2021 (7,1 százalék), de voltak visszaesések is, és az utóbbi években stagnálás jellemezte a magyar gazdaságot.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője keddi sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy a 2025-ös évre csupán 1 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható. Ezen kívül a háttérbeszélgetés során elmondta, hogy a kormány új lakhatási programot kíván bevezetni, amely az állami alkalmazottak lakhatási körülményeinek javítását célozza.

A kormány márciusban jelentős mértékben csökkentette a 2025-ös gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését: az előző 3,4 százalékos becslést 2,5 százalékra módosította. Hétfőn ezt a számot tovább mérsékelte, így most már csupán 1 százalékos növekedést várnak, míg 2026-ra 3,1 százalékos növekedés szerepel a terveik között. Ennek ellenére a kormány hangsúlyozza, hogy a jelenlegi 4,1 százalékos költségvetési hiánycél továbbra is elérhető célkitűzés.

Az elmúlt másfél évtized során a kormány gazdasági teljesítménye igencsak vegyes képet festett, hiszen voltak kiugróan sikeres évek, ám komoly ingadozásokkal és strukturális kihívásokkal is meg kellett küzdeni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a bruttó hazai termék a Fidesz-kormányzás kezdetén körülbelül 27 427 milliárd forintot tett ki, míg a 2024-es előrejelzések szerint ez a szám már 81 148 milliárdra emelkedett. 2010-ben a Fidesz a régiós versenytársakhoz képest hátránnyal indult, azonban 2011 és 2020 között évente átlagosan 2,5 százalékos növekedést mutatott az egy főre jutó GDP Magyarországon.

2013-tól kezdődően a magyar gazdaság egyértelmű növekedési trendet mutatott, hiszen a GDP volumene az alábbi ütemben emelkedett: 2013-ban 2%, 2014-ben 4,3%, míg 2015-ben 3,7%-os növekedést könyvelhettünk el az előző évhez képest. Ez a kedvező tendencia 2016-ban is folytatódott, amikor a gazdasági teljesítmény 2,4%-kal bővült. A GDP növekedéséhez legjelentősebben a piaci szolgáltatások hozzájárulása volt mérhető.

Ezt követően a növekedés számos tényező hatására vált sokszínűvé, és 2018-ban a GDP volumene elérte a rendszerváltás óta mért legmagasabb szintet. A világjárvány előtti évben a gazdaság bővülési üteme pedig 5,1 százalékra rúgott.

A Covid-19 járvány jelentős törést okozott a magyar gazdaság fejlődésében, míg a globális válság súlyosan rányomta bélyegét az ország gazdasági helyzetére. 2021-re azonban látványos helyreállás következett be: az európai uniós előrejelzések szerint a gazdaság 7,1 százalékkal bővült, ezzel pedig sikerült meghaladni az uniós átlagot több mint 2 százalékkal. Ez a kedvező tendencia a következő évben is megmaradt, és ennek nyomai a költségvetési adatokban is jól láthatók voltak.

2023-ban újabb izgalmas változás történt, mivel a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,9%-kal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutatók alapján 0,7%-kal csökkent az előző évhez képest. Ezzel szemben a múlt évben a szaktárca ismételt szerény növekedésről tudott beszámolni.

Amennyiben Magyarország regionális pozícióját vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy a hazai gazdasági kibocsátás 2010 és 2021 között 33%-kal bővült. Ezzel szemben a balti államok gazdasága 35-47%-os növekedést mutatott, míg Lengyelország és Románia GDP-je 42 illetve 43%-kal emelkedett.

Az uniós fejlettségi szint alakulása figyelemre méltó tendenciákat mutatott, hiszen Magyarország 2010-ben a fejlettségi index 66%-án állt, míg 2021-re ez a szám már 75,7%-ra emelkedett. Ez a növekedés valódi felzárkózást jelez, azonban a régió többi országához képest csupán a hetedik helyet foglalta el. A fejlődés üteme tehát impresszív, de a versenyelőny megszerzéséhez még további lépések szükségesek.

A kormány az elmúlt évek során folyamatosan a gazdasági növekedésre épített, azonban a várakozásokkal ellentétben a prognózisok eredményeit le kellett faragni. A magyar gazdaság erőteljesen függ a német gazdasági tendenciáktól, ahol 2025-re stagnálásra számítanak. Ráadásul az orosz-ukrán konfliktus is súlyosbítja a helyzetet, hiszen 2022 óta a kilenc negyedév közül ötben csökkentek a magyar gazdasági mutatók.

Jó néhány kedvező változás figyelhető meg, hiszen a háztartások pénzügyi helyzete jelentős javuláson ment keresztül 2010 óta. Az adatok szerint 369 százalékkal nőtt, és 2024 harmadik negyedévének végére már elérte a 90 521 milliárd forintot. Ennek a pozitív trendnek az alapját az export- és beruházásorientált gazdasági fellendülés képezi.

Az elmúlt tizenöt évben tehát vegyes képet mutatott a Fidesz-kormányok gazdasági teljesítménye, voltak kiemelkedő évek, valamint a kormány sikeresen kilábalt a járvány okozta válságból. 2011 és 2020 között viszont évente átlagosan 2,5 százalékos növekedést ért el Magyarország, ami régiós viszonylatban csak a középmezőnyre volt elegendő. Emellett ismétlődő technikai recessziós periódusok, valamint a német gazdaságtól való függés is befolyásolta a teljesítményt.

Ha globálisan szemléljük a helyzetet, azt mondhatjuk, hogy 2010 óta Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a régióban. Az elmúlt másfél évtized során a gazdaság folyamatos fejlődésen és modernizáción ment keresztül, ám a régiós összehasonlításban nem mondható kiemelkedőnek. Emellett számos jelentős strukturális kihívással is szembe kell néznie.

Ezt Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, kedden egy háttérbeszélgetés keretében jelentette be. A lakhatással kapcsolatosan egy új program indulását is bejelentette, amely kifejezetten az állami alkalmazottak lakhatási helyzetének javítását célozza meg. A miniszter részletesen kifejtette, milyen fejlődést várnak a magyar gazdaságtól a közeljövőben.

Folyamatosan érkeznek a kormányzati bejelentések, amelyek új irányokat mutatnak. Szeptembertől elindul az Otthon Start Program, amelynek várható költségvetési hatása 2026-ra 50-100 milliárd forint körüli összeg lehet. Ezzel egy időben a pedagógusok teljesítményalapú béremelése is kezdetét veszi, ami a tervek szerint egyénileg 20-60 ezer forintos többletkiadást jelent a kormány számára.

Október hónapjában életbe lép a háromgyermekes anyák számára biztosított szja-mentesség, és ekkor válik elérhetővé a nyugdíjasok számára az élelmiszer-utalvány is. Novemberben a nyugdíjak korrekciójára kerül sor, ezt követően pedig januárban nyolc új program bevezetésére számíthatunk.