Fiatal kutatók Szencen – elengedhetetlen, hogy a gyerekek magyar nyelven is elsajátítsák a tudományos terminológiát.

A szenci alapiskolában immár hetedik alkalommal került megrendezésre a tudományos konferencia. A pozsonyi, pozsonypüspöki és szenci diákok lehetőséget kaptak arra, hogy bemutassák saját kutatási projektjeiket, amelyekkel a közelgő TUDOK 2025 konferencián is részt vehetnek.

A Szenczi Molnár Albert Alapiskolában hetedik alkalommal szervezték meg a Természettudományi Diákkonferenciát, amelyen három iskola tanulói vettek részt. Az ifjú tudósokat, kísérőiket, a zsűri tagjait és az érdeklődőket Párkány Antónia, a szenci alapiskola igazgatóhelyettese köszöntötte, aki örömét fejezte ki azért, mert az iskola otthont adhat a konferenciának, ahol szavai szerint a tudás, a kreativitás és az elkötelezettség találkozik, valamint egy olyan közösség formálódik, melynek tagjai közül tudósok, orvosok, kutatók, tanárok kerülhetnek ki a jövőben. Mészáros Alajos, a konferenciabizottság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, a tudás megszerzése és továbbadása végett jött létre a konferencia.

A tudás valóban lenyűgöző dolog. Szókratész megfogalmazása szerint a tudás erény, míg a tudatlanság a gonoszság forrása, hiszen rengeteg kárt okozhatunk általa. A tudás megszerzésének útja gyakran göröngyös, és nem mindig úgy haladunk rajta, ahogyan azt elképzeltük, de a próbálkozás elengedhetetlen. A tudás birtoklása alázatot ébreszt az emberben, hiszen aki valóban tud, az nem helyezkedik mások fölé, ellenben belső erőt és tartást nyer általa.

- fogalmazott. Kitért az egykori polihisztorokra, és a tudáshalmaz mára rendkívül megnövekedett mértékére, kiemelte a megszerzett tudás átadásának fontosságát. Ehhez szerinte elengedhetetlen a jó kommunikáció, amelynek elsajátítására remek alkalmat nyújt a Természettudományi Diákkonferencia.

A konferencián elsőként a Pozsonypüspöki Alapiskola és Óvoda diákja, Porubská Viktória mutatta be Fűdejó, avagy a gyógynövények világa című előadását. Beszélt a gyógynövények fajtáiról, a gyűjtésük megfelelő módjáról, idejéről, helyéről, felhasználásukról, kedvenc gyógynövényeiről, amelyekből néhányat magával is hozott, hogy az érdeklődők közelebbről is megismerhessék azokat.

A második előadóként Oravec Rita, a szenci iskola diákja lépett a színpadra, hogy tudományos szemszögből oszthassa meg velünk a kovászos uborka készítésének titkait. Rita részletesen bemutatta a tejsavas fermentáció folyamatát, és elmagyarázta a probiotikumok jelentőségét is. A hallgatóság betekintést nyert abba, hogy milyen kémiai reakciók zajlanak le a kovászos uborka létrejöttekor, valamint megtudták, hogy milyen lépések vezetnek a legínycsiklandóbb uborka elkészítéséhez.

Ezt követően Janočko Emília, a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium diákja lépett színpadra. Előadásának középpontjában a lovasterápia állt, amely során felfedte, hogy négy fő módszert alkalmaznak az emberek gyógyításában: a hippoterápiát, a lóasszisztált pszichoterápiát, a gyógypedagógiai lovaglást, valamint a lovastornát és parasportot. Emília a terápiás lovak kiképzésének részleteire is kitért, bemutatva a folyamat fontosságát és kihívásait.

A következő előadó Hanko Iván volt, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola diákja, aki A csonttörések elsősegélye és gyakorisága az alapiskola felső tagozatán címet adta a kutatásának. Elmondta, hogy iskolájában aggasztó a csonttörések gyakorisága, részletesen felsorolta a csonttörések fajtáit, kifejtette, mit kell tenni sérült ember ellátásakor és kifejtette a táplálkozás szerepét a csontok egészségében.

Az előadások végén Németh Anikó, a szenci iskola tehetséges diákja, mutatta be kutatását, amely a "Helyi rágcsálófauna nyomon követése bagolyköpetekből" címet viseli. Az érdeklődő közönség betekintést nyert abba a két éves munkába, amely során Anikó a helyi iskola és a közeli városi köztemető bagolyköpetét vizsgálta. Az elemzések révén értékes információkat gyűjtött az erdei fülesbagoly és a macskabagoly életmódjáról, gazdagítva ezzel a rágcsálófauna megismerését.

A konferenciabizottság tagjai – Jana Fedorová, a tapasztalt pedagógus, Mészáros Alajos, a szakterületét kiválóan ismerő vegyészmérnök, és Hamerlík László, a szenci alapiskola büszke egykori diákja, aki hidrobiológusként tevékenykedik – nem csupán figyelemmel kísérték a prezentációkat, hanem célzott kérdéseikkel is próbára tették a diákok tudását. Ezzel biztosították, hogy a fiatalok valóban szakértői legyenek az általuk választott témák mélységeinek.

Párkány Antónia szívén viseli azoknak a gyerekeknek a fejlesztését, akik a tudományok iránt érdeklődnek, ezért szervezi nagy lelkesedéssel évről évre a konferenciát és készíti fel rá diákjait. Lapunknak elmondta, úgy véli, ha az alapiskolától nem kezdik el a gyerekeket a tudományos kutatások felé terelgetni, a középiskolában már késő azt elkezdeni.

"Nagyon fontos, hogy magyar nyelven tanulják meg a gyerekek a tudományos szakkifejezéseket, hiszen sokkal nagyobb kifejezőkészség kell ahhoz, hogy magyarul megfogalmazzunk és előadjunk egy tudományos kísérletet, kutatást. Nemcsak a kutatás módszereit tanulják meg a diákok, hanem az előadás módszereit is, ami nem megy egyik napról a másikra, ezért kell minél többször gyakorolni, hogy később kvalitatív és kvantitatív módon tudják prezentálni mindazt, amit felkutattak"

- hangsúlyozta. Emellett megjegyezte, hogy a konferencia hét éves időtartama alatt észlelhető, hogy a részt vevő gyerekek más területeken is magabiztosabbá és határozottabbá váltak az itt szerzett tapasztalatok révén. A Szenczi Molnár Albert Alapiskola rendezésében kerül sor a Tudományos Diákkörök XXV. Kárpát-medencei Konferenciájának szlovákiai fordulójára január 31-én, ahol a jelentkezési határidő december 15., és a regisztráció a www.kutdiak.hu honlapon lehetséges.