Itt az Európai Unió válasza a klímaváltozás kihívásaira és a lakhatási problémákra: vajon képesek a magyar önkormányzatok megbirkózni ezzel a feladattal? - Pénzcentrum

Klímaváltozás, lakhatási válság, oktatási egyenlőtlenségek - a legégetőbb társadalmi kihívások kezelése egyre inkább a helyi önkormányzatok vállát nyomja. De vajon képesek-e valóban áttörést elérni, ha a szükséges források és mozgástér hiányoznak? Az Európai Beruházási Bank frissen publikált Önkormányzati Felmérése többek között azt vizsgálta, miként próbálnak megbirkózni a települések ezekkel a feladatokkal, és hol ütköznek falakba a megvalósítás során. A Pénzcentrumhoz eljuttatott dokumentum részletes képet ad arról, milyen irányba mozdulhatnak el az önkormányzatok és milyen akadályok lassíthatják a beruházásaikat.

Hogyan tudnak felkészülni a helyi önkormányzatok a klímaváltozás, a lakhatási válság és az infrastruktúra fejlesztésének kihívásaira? Az Európai Beruházási Bank (EIB) immár nyolcadik éve térképezi fel, hogyan gondolkodnak a települések a jövőről, miként alakulnak a helyi beruházási igények és lehetőségek.

A legújabb, 2024-2025-ös felmérés során 1002 önkormányzatot kérdeztek meg telefonon az Európai Unió minden tagállamából. Az így összegyűjtött válaszok csaknem 26 millió uniós polgár élethelyzetét és kilátásait tükrözik. A dokumentum rávilágít: a helyi döntéshozók készülnek ugyan a kihívásokra, de egyre több falba ütköznek; főként pénzügyi és szabályozási fronton.

A növekvő kihívások idején biztosítanunk kell, hogy minden befektetett euró maximális hatást fejtsen ki. Ez azt jelenti, hogy innovatív finanszírozási megoldásokat kell mozgósítani annak érdekében, hogy támogassák az önkormányzatokat az éghajlat-politikai fellépés és más kulcsfontosságú prioritások felgyorsításában. Az Európai Beruházási Bank továbbra is elkötelezett amellett, hogy az európai településekkel együttműködve kifejlessze és végrehajtsa a fenntarthatóbb és ellenállóképesebb jövő építéséhez szükséges eszközöket

- mutatott rá a jelentéssel kapcsolatban Ioannis Tsakiris, az Európai Beruházási Bank alelnöke a Régiók Európai Bizottságának legutóbbi plenáris ülésén.

A felmérésben összesen 1002 uniós település vett részt, a néhány ezres kisvárosoktól egészen a több százezres nagyvárosokig. Ezek a települések együttvéve mintegy 26 millió embert képviselnek, ami az Európai Unió teljes lakosságának körülbelül a 6 százaléka. A kutatásban minden uniós tagállam önkormányzatai részt vettek: a legtöbb válasz Németországból (131) és Olaszországból (107) érkezett, míg Ciprus és Luxemburg esetében öt-öt település kapcsolódott be. Az előző, 2022-es felméréshez hasonlóan ezúttal sem szerepeltek benne az EU-n kívüli nemzeti fővárosok és területek, a válaszadó városokat pedig névtelenül kezelték.

A felmérés néhány fontosabb megállapítása:

Bár a települések infrastrukturális fejlesztései elsősorban nemzeti és uniós forrásokból valósulnak meg, egy friss jelentés alapján az önkormányzatok 61%-a nyitott arra, hogy más finanszírozási lehetőségeket is mérlegeljen. Például elképzelhető, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat garanciaként használnák, így vonzóbbá téve a projektjeiket a bankok és egyéb pénzügyi intézmények számára, ezzel új forrásokat bevonva a fejlesztésekhez.

A kutatás során harminc magyar település vett részt, kezdve a kisebb falvaktól egészen a közepes városokig. Az önkormányzatok értékes visszajelzéseket nyújtottak a jövőbeli fejlesztési lehetőségeikről, különös figyelmet fordítva a klímavédelemre, a digitális innovációkra és a társadalmi infrastruktúra kérdéseire. A jelentés megállapítja, hogy a magyar települések, hasonlóan a közép- és kelet-európai országokhoz, gyakran tapasztalják a beruházások hiányát, és jelentős mértékben függenek az uniós forrásoktól és állami támogatásoktól. A dokumentum rávilágít arra is, hogy a vizsgált területeken - így Magyarországon is - a beruházások előrehaladását leginkább a pénzügyi források elégtelensége és a megfelelő szakértelemmel rendelkező szakemberek hiánya akadályozza.

Ez a friss és átfogó jelentés megerősíti azt az alapvető igazságot, amelyet a helyi vezetők régóta hangoztatnak: Európa legnagyobb kihívásai a városainkban és településeinken mutatkoznak meg a legkézzelfoghatóbb módon. Legyen szó a klímaváltozás következményeiről, a megfizethető lakhatás hiányáról vagy az oktatási és szociális feszültségekről, a problémák nem csupán statisztikákban öltözködnek. Mögöttük valós emberek fáradoznak nap mint nap, hogy közösségeiket élhetőbbé tegyék. A Régiók Európai Bizottsága és az Európai Beruházási Bank együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a városok kiaknázhassák rejtett potenciáljaikat. Legyen szó helyi kezdeményezések támogatásáról, minőségi közberuházásokról, vagy arról, hogy minden közösség számára biztosítva legyen a fejlődés lehetősége, miközben a világ folyamatosan változik. E kihívásokra való reagálás nem csak szükségszerű, hanem kötelességünk is, hogy senki ne maradjon le a fejlődés vonatáról.

- mondta a jelentéssel kapcsolatban Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) elnöke.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a főbb magyar kihívásokról: --- **Magyarország legjelentősebb kihívásai:** Hazánk számos olyan problémával néz szembe, amelyek megoldása kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából. Az alábbiakban bemutatjuk a legégetőbb kérdéseket, amelyekre figyelmet kell fordítanunk: 1. **Gazdasági fejlődés és versenyképesség**: A globális piacon való helytállás érdekében elengedhetetlen a folyamatos innováció és a vállalkozások támogatása. 2. **Oktatás és jövőgeneráció**: A fiatalok jövője szempontjából alapvető, hogy a képzési rendszer alkalmazkodjon a modern kor kihívásaihoz, és felkészítse őket a változó munkaerőpiacra. 3. **Környezetvédelem és fenntarthatóság**: A természeti erőforrások megóvása és a fenntartható fejlődés érdekében sürgős lépések szükségesek a klímaváltozás elleni harcban. 4. **Társadalmi egyenlőtlenségek**: A társadalmi kohézió erősítése érdekében fontos, hogy csökkentsük a jövedelmi különbségeket és támogassuk a hátrányos helyzetű csoportokat. 5. **Egészségügyi rendszerek megerősítése**: Az egészségügy modernizálása és a szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása elengedhetetlen a lakosság jólétének biztosításához. 6. **Demográfiai kihívások**: A népességfogyás és az elöregedés problémáinak kezelése érdekében átfogó családpolitikai intézkedések szükségesek. --- Ezek a kihívások nemcsak Magyarország, hanem a globális közösség számára is fontosak, és megoldásuk közös érdekünk.

Az Európai Beruházási Bank önkormányzati felmérése tehát részletes képet ad arról, milyen fejlesztési terveken dolgoznak a helyi hatóságok. Ez azért is fontos, mert ezek a beruházások adják az Európai Unió összes közberuházásának több mint felét. A klímapolitika területén ráadásul még hangsúlyosabb a szerepük: az ilyen jellegű fejlesztések mintegy 60 százalékát is az önkormányzatok valósítják meg. A jelentés szerint az uniós városok többsége megpróbálja növelni a jövőben a kibocsátáscsökkentésre fordított beruházásainak számát, és a települések fele azt is tervezi, hogy többet költ az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, például árvíz- vagy tűzvédelmi intézkedésekre.

Az önkormányzatok által megvalósított, kibocsátáscsökkentést szolgáló beruházások különböző formákban jelenhetnek meg. Ilyen például a megújuló energiaforrásokra épülő projektek, mint a napenergia hasznosítása, illetve a városi zöldterületek fejlesztése, amelyek hozzájárulnak a levegő minőségének javításához. Emellett a fenntartható közlekedési megoldások, mint a kerékpárutak kialakítása és a tömegközlekedés fejlesztése is fontos lépések a kibocsátások csökkentésében.

Az alkalmazkodást támogató önkormányzati fejlesztések a következő formákat ölthetik: