Felkészülésre van szükség: aggasztó, hogy milyen időjárási viszonyok elé nézünk a jövőben - Agrárszektor
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák figyelem! Most 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényünkre! Ne hagyják ki ezt a nagyszerű lehetőséget!
Az elmúlt időszakban világszerte egyre többször tapasztalhatunk olyan hidroklimatikus szélsőségeket, ahol a nedves-száraz és a száraz-nedves időszakok gyors egymásutánban követik egymást, amely gyakran közvetlen veszélyt is jelent az emberi egészségre, a közbiztonságra, az élelmiszer- és vízbiztonságra, valamint az infrastruktúrára. Bár általában az elszigetelt aszályos és árvízi eseményekhez kapcsolódó hatások is lehetnek rendkívül jelentősek, az ilyen időszakok közti hirtelen átmentek a tapasztalatok szerint gyakran még súlyosabb következményekkel járnak.
Hasonló okok állnak a háttérben, amikor Kaliforniában a hosszú éveken át tartó súlyos aszály és erdőtüzek után a 2022/2023-as tél során mindössze három hét leforgása alatt hatalmas infrastrukturális és anyagi károk keletkeztek a váratlanul megjelenő heves esőzések következtében kialakuló áradások és földcsuszamlások révén. Ennek következtében 58 megyéből 40-et katasztrófa sújtotta területté nyilvánítottak; Los Angelesben pedig folyamatosan küzdenek a lángok megfékezéséért, emberfeletti erőfeszítésekkel. Hasonló események zajlottak le Kelet-Afrikában is, ahol az öt egymást követő aszályos időszak után a 2023-as őszi betakarítási szezonban lehulló özönvízszerű esőzések több ezer hektárnyi mezőgazdasági termény elpusztulását eredményezték, és több mint 2 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei – a súlyos aszályok és a hirtelen érkező árhullámok – valamint a 2024-es nyári aszályt követően néhány napon belül bekövetkező szeptemberi árvizek mindannyian kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy hazánkban is egyre inkább szembe kell néznünk ezekkel a kihívásokkal.
A Nature Reviews Earth&Environment szaklapban megjelent tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy az ehhez hasonló hidroklimatikus szélsőségek az 1950-es évek vége óta 31-66 százalékkal erősödtek világszerte, ez a növekedés pedig még az éghajlati modellek előrejelzéseit is meghaladja. Ha pedig az erős felmelegedést feltételező forgatókönyveket nézzük, a jövőben a szárazság és a csapadék közötti szélsőséges átmenetek akár meg is ötszöröződhetnek a szárazföldeken.
A jelenség hajtóereje abban rejlik, hogy Földünk légköre olyan, mint egy hatalmas, folyamatosan táguló szivacs, amely minden egyes 1°C-os hőmérséklet-emelkedéssel 7 százalékkal több vizet képes elpárologtatni, elnyelni és kiszabadítani. Ennek következményei messze túlmutatnak az aszályok és áradások egyszerű megjelenésén; a jelenség jelentősen növeli a földcsuszamlások kockázatát is, különösen olyan területeken, ahol a közelmúlt erdőtüzei következtében a talajt stabilizáló növényzet eltűnt.
Tekintve, hogy az ilyen hirtelen átmenetek milyen súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel járhatnak, elengedhetetlen, hogy mielőbb hatékony stratégiák szülessenek, amelyek hosszú távon támogatják az alkalmazkodást. A szakértők szerint a legnagyobb prioritást azoknak a területeknek kell élvezniük, ahol a változékonysági gócpontok átfedésben vannak a nagyfokú társadalmi sebezhetőséggel. Mindeközben a mögöttes légköri folyamatok pontosabb megértése tovább javíthatná a heves események előrejelzését, ezáltal hatékonyabbá téve a vészhelyzeti tervezést és reagálást.
A kaliforniai hidroklíma egy furcsa paradoxon: megbízhatóan megbízhatatlan. Az olyan szélsőséges időjárási események, mint amilyeneket az elmúlt években tapasztaltunk – a évszázad egyik legszárazabb hároméves időszaka és a 2023 tavaszán bekövetkezett, szokatlan hótakaró – komoly kihívások elé állítják víz-infrastruktúránkat. Ugyanakkor ezek az események arra is ösztönöznek minket, hogy mélyebb diskurzusokat folytassunk az árvízi vízgazdálkodásról, hogy a jövőben, a változékonyabb hidroklíma közepette is garantálhassuk a vízbiztonságunkat.
- hívta fel a figyelmet John Abatzoglou, a Kaliforniai Egyetem klímakutatója és a tanulmány egyik társszerzője.
