Kiderült, hogy tavaly Magyarország volt az, amely a legnagyobb mértékű árampiaci támogatást nyújtotta Ukrajnának.
Ukrajna 2024 során öt és félszeresére (!) növelte az uniós országokból az áramimportot, és az év során messze a legnagyobb arányban, 39%-ban, Magyarországról kapta a villamos energiát - derült ki a ma közzétett 2024-es előzetes adatokból.
Az összesítést az ukrán ExPro energetikai tanácsadó cég közölte csütörtökön az alábbi látványos ábrával együtt. Ez jól mutatja, hogy az ukrán energetikai infrastruktúra súlyos tavaszi orosz bombázása után és egy fontos magyar-ukrán villamosenergiapiaci lépés után ugrott meg Magyarország súlya az ukrán áramimportban, és őszig a legnagyobb súlyú volt ez az öt uniós importforrás között. Az érdekes fejleményről nyáron részletes elemzésben is beszámoltunk:
Az Európai Unió a közelgő téli időszakra és az ukrán áramtermelő kapacitások folyamatos csökkenésére reagálva 2024 őszének elején megemelte az Ukrajna irányába irányuló áramexport technikai limitjét 1700 MW-ról 2100 MW-ra. Ez a döntés lehetővé teszi, hogy Magyarországra is több exportkapacitás kerüljön, ezzel segítve a térség energiabiztonságát. A részletekről bővebben itt olvashat:
Mindezek nyomán az 2024-es év ukrán áramimport adatai így alakultak az ExPro összesítése szerint:
A 2024. decemberi ukrán villamosenergia-behozatal a következőképpen formálódott:
Fontos megemlíteni, hogy az óév végén a lengyel rendszerüzemeltető figyelmeztetett: amennyiben a szlovák áramexport leállna Ukrajna irányába, ők azonnali és rugalmas intézkedéseket terveznek, hogy növeljék saját exportjukat az említett ország felé. A Polish Energy Networks (PSE) akkori nyilatkozata szerint...
Amennyiben Szlovákia nem bővíti az Ukrajnával való összeköttetés kapacitását, úgy a határainkon rendelkezésre álló kapacitást az érvényes szabályozásnak megfelelően más uniós tagállamok között, beleértve Lengyelországot is, szinkronprofil alapján lehetne elosztani. Lengyelország részesedése 15%-ot, azaz 315 MW-ot képvisel. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám a csatlakoztatott rendszerek működési feltételeitől függően változhat.
Tegnap reggel valóban megállt az ukrán gáztranzit az Európai Unió irányába, ami most Szlovákia számára jelent kihívást. Kérdéses, hogy a szlovákok milyen lépéseket tesznek a fenyegetés komolyságának kezelésére, vagy egyáltalán lépnek-e valamit.
A gáztranzit leállítása főként Szlovákia számára jelent hátrányt, mivel így elesik a gázszállításból származó tranzitbevételektől. Ezen kívül, ha nyugati irányból kíván gázhoz jutni, akkor a hosszabb szállítási útvonalak miatt jelentősen megnövekednek a költségei. Ez a többletkiadás évente 200-300 millió euróra rúghat az ország szintjén, ami ugyan kezelhetőnek tűnik, de mégis komoly kihívás elé állítja a szlovák gazdaságot.
