Felfedezték, hogyan alakult ki az ember hosszú haja | National Geographic

Az ember evolúciója során a testét borító szőrzet legnagyobb részt visszafejlődött, a fején azonban ezzel ellentétes folyamat zajlott: hajunk egyre hosszabbá vált.

A valaha mért leghosszabb hajjal a Guinness Rekordok alapján Hszie Csiuping kínai hölgy büszkélkedhetett, neki 5,627 méteres haja volt, amit 1973-tól fogva növesztett. A jelenleg élő leghosszabb hajú rekorder csak 257,33 centis fürtökkel rendelkezik. No de minek kell az embernek a hosszú haj? Amellett, hogy nyilvánvalóan esztétikus és szexis is, ennél prózaibb oka is van annak, hogy megnőhet a hajunk. Egy újonnan, a British Journal of Dermatology folyóiratban publikált kutatás a hajunk hosszát szabályozó mechanizmusokat tárta fel.

Aki kapott már napszúrást, az sejti, mi történik a fejjel, ha túl hosszú ideig van forróságnak kitéve. Hajunk azonban, különösen, ha göndör, amikor átitatja a melegben képződő veríték, egy ideig képes hűteni a fejünket, és jelenleg ez a magyarázat a leginkább elfogadott arra, hogy a hajunk az emberré válás során megmaradt, szemben a szőreink zömével. A nagyobb haj lehetővé tette, hogy kevesebb veríték is elegendő legyen a fejünk hűtéséhez, ez pedig azt jelentette, hogy nem kellett annyit innunk.

Ebből a nézőpontból kiemelkedően előnyös az a göndör hajtípus, amely az afrikai emberek között található. Valószínű, hogy ez lehetett az emberi evolúció során az "eredeti" hajformát képviselő típus. A többi hajtípus később fejlődött ki, valószínűleg őseink terjeszkedése és más emberi fajtákkal való keveredés következtében. Hajunk tehát nem csupán a hőszabályozás szempontjából fontos, hanem kulturális jelentőséggel is bír, funkcióját pedig másodlagos tulajdonságként is megélhetjük.

Az, hogy egy hajszál meddig növekszik, nagyjából meghatározott idejű, átlag 5-7 évig tart, ám a testszőreink csak 3-4 héten át nőnek. Ezt, az anagén szakasznak nevezett aktív növekedést egy nyugalmi, katagén szakasz követi, a már kifejlődött hajszál egészséges esetben addig marad a hajhagymában, mígnem a következő, növekedésnek induló ki nem tolja onnan. Egy egér szőre 16 napig nőhet csak, míg a bajuszkái több mint 2 hónapon át.

Anyagcsere szempontból a hajnövekedés erőforrás-igényes feladat, így ahhoz, hogy valakinek szép, hosszú haja legyen, arra is szükség van, hogy az illető egészséges és jól táplált legyen. Emiatt válhatott a hajunk is fittségjelzővé, majd társadalmi elhelyezkedést, rangot hordozó testrészünkké. Az nem világos, mikortól alakultak ki a sűrű göndörtől eltérő, frizurakészítésre alkalmas hajtípusok, de a jégkor végi európai barlangokban már olyan hajábrázolásokkal - figurákkal és képekkel - lehet találkozni, amelyek erről is árulkodnak.

A hajunkat befolyásoló gének világának felfedezése izgalmas utazás, amely során számos érdekességre bukkanhatunk. Például tudományos kutatások révén már tisztában vagyunk azzal, hogy a távol-keleti népek egyenes hajzata egy 30 ezer évvel ezelőtt Kína területén keletkezett génváltozathoz kapcsolódik. Ez a gén később eljutott Amerika őslakosaihoz is, akik a Bering-szoroson át vitték magukkal. A kopaszodás férfias formáit és az extrém testszőrzetezést is genetikai háttér határozza meg, és a legújabb kutatások már pontosan azonosítani tudják azokat a géneket, amelyek felelősek ezekért a jelenségekért. Az FGF5 gén különösen fontos szerepet játszik a haj és szőr hosszának szabályozásában; ha ennek a génnek a működése nem megfelelő, akár rendkívül hosszú szempillák is kialakulhatnak. Ez csak egy kis ízelítő a hajunk növekedésében és megjelenésében kulcsszerepet játszó gének sokaságából.

Ahhoz, hogy valakinek például 4 méter hosszú haja fejlődjön, elméletileg szükséges lenne, hogy a hajhagymákban található mátrixsejtek folyamatosan osztódjanak 30 éven keresztül. Ez azonban biológiai szempontból lehetetlen. A kutatások rámutattak arra, hogy extrém hosszú haj növekedése csak akkor lehetséges, ha a mátrixsejteket új "helyettesítő" sejtek váltják fel, amelyek a hajhagyma más részeiből vándorolnak át, így átvehetik a hajtermelés feladatát.

A normál hosszúságú, ám a többi emlőshöz képest igen hosszú hajzatunk esetében ezt a hosszúságot a hosszas növekedési szakasz teszi lehetővé. Míg más állatoknál a növekedési szakasz végét erősen szabályozzák az adott állatra jellemző génvariációk, az ember esetében ez a szabályozás kevésbé szigorú a fejbőrünkön. Gyakorlatilag úgy is tekinthetünk a hajhagymáinkra, mint olyan szőrtüszőkre, amelyekből kiszerelték a féket.

A hajnövekedés számos molekuláris részlete azonban még nem ismert, de talán a belátható jövőben ezeket is megérthetjük, és így gyógyíthatóvá válhatnak a hajunkkal kapcsolatos kóros elváltozások is.