KKV-besorolás komplex kapcsolati hálózatokban A kis- és középvállalkozások (KKV-k) besorolása különösen összetett lehet, amikor a cégek között szoros kapcsolatok és együttműködések állnak fenn. Ezek a vállalkozások nem csupán önálló entitások, hanem egy
Kkv-besorolás összetett kapcsolati háló esetében
Tisztelt Szakértő Úr/Hölgy!
100 százalékos leányvállalatunk szemszögéből kellene megállapítanunk a kkv-státuszt. Legyen a vállalat ("A") vállalat! Mi lennénk a 100 százalékos anyavállalata ("B").
A "B" vállalat két teljes mértékben tulajdonolt leányvállalattal rendelkezik, amelyek "C" és "D" néven ismertek, továbbá van egy 90 százalékos részesedéssel bíró leányvállalata is, amelyet "E"-nek hívnak.
Az "E" vállalatnak van egy kapcsolódó vállalkozása 63,24 százalékkal "F" vállalat.
Az "F" vállalat részesedése az "E" vállalatban 10 százalék, emellett pedig "F" három teljes mértékben saját tulajdonú leányvállalattal rendelkezik: ezek a "G", "H" és "I" vállalatok.
"G" vállalatnak van egy további kapcsolódó vállalkozása 100 százalékban "K".
A "H" vállalatnak van egy stratégiai partnersége az "L" vállalattal, amelynek részesedése 45 százalék.
A "B" vállalat birtokol egy 45%-os részesedést a "J" vállalatban, míg a "J" vállalatban az "E" vállalat 35%-os tulajdonnal rendelkezik.
"J" vállalatnak is van egy kapcsolódó "M"100 százalék arányban, illetve partnervállalkozása "N" vállalkozás 30 százalékban.
Rendelkezem az alapvető fogalmakkal és a számítási módszerekkel, de a kkv-törvény terjedelme kapcsán van néhány kérdésem. Szerintem nem világos, hogy a kapcsoltság vizsgálatánál meddig kell eljutni. Az "A" vállalatot alapul véve, hová terjed ki az összeadás és az arányosítás? Továbbá, szükséges-e egy leányvállalat számára nyilvántartást vezetni arról, hogyan alakulnak az anyavállalat részesedési viszonyai, és hogy ez milyen hatással lehet a további kapcsolatokra?
Számításaim szerint:
"A" önállóan létezik, teljes mértékben önmagára támaszkodik.
* A-B: kapcsolt 100 százalék.
A-C, A-D, A-E: a kapcsolatok teljes mértékben összekapcsolódnak, elérve a 100%-os integrációt.
* A-F: kapcsolt kapcsoltjának a kapcsoltja. (Itt 100 százalék? Vagy ezzel már nem számolok?) A-F-hez még felmerült bennem, hogy kell-e arányosítani, hogy 90 százalék és 63,24 százalékok voltak a közvetett százalékok, míg "B"-ből "F"-ig eljutunk.
Az A-G, A-H és A-I kapcsolt vállalkozások esetében a kérdés az, hogy a "B" vállalat által az "E" vállalatban szerzett 90%-os részesedés hogyan befolyásolja az arányosítást. Ha a 90%-os tulajdonlásra alapozva kapcsolt vállalkozásként számítunk-e, vagy ez már nem releváns a számításaink során? Az arányosítás mértéke tehát függ attól, hogy a tulajdonosi viszonyok milyen mértékben határozzák meg a kapcsolt vállalkozások besorolását.
* A-J: kapcsolt partnere (45 százalék), illetve kapcsolt kapcsoltjának partnere (35 százalék). Itt két viszony is van. Ilyenkor a magasabbal számolok, vagy összeadódik?
Az A-K: kapcsolt kapcsoltjának kapcsoltjának a kapcsoltja... Itt vajon 100 százalékos a dolog? Elérjük egyáltalán ezt a pontot?
A-L: A kapcsolt kapcsoltjának a kapcsoltjának a partnere: Esetünkben 45 százalékos arányról van szó?
A-M: a kapcsolt partnerének a kapcsoltja, valamint a kapcsolt kapcsoltjának a partnerének a kapcsoltja. Mivel foglalkozom itt?
* A-N: kapcsolt partnerének partnere ezzel véleményem szerint már nem kellene számolni, mert bejön a partner-partner összefüggés.
Ha az "A" vállalat, valamint a "C" és "D" vállalat is 2025. május 28-án hagyta jóvá a beszámolóját, akkor az "A" vállalat a "C" és "D" vállalat 2024-es évre vonatkozó adatait vehet figyelembe. Az éves beszámolókban általában az előző év adatai szerepelnek, így a 2024-es év adatai relevánsak a 2025-ös beszámolóhoz.
Remélem érthető így az összefoglalás, levezetés!
Köszönöm szépen a válaszát!
