A magyar nyugdíjasok számára jelentős pénzügyi támogatás érkezhet: nézzük meg, hogyan valósulhat ez meg - Pénzcentrum.
Tizennégy évvel a magánnyugdíjpénztári rendszer megváltoztatása után a nyugdíjcélú megtakarítások újra átlépték a 3 000 milliárd forintos határt. Ennek ellenére a GDP-hez viszonyított arányuk nemzetközi szinten továbbra is meglehetősen alacsony - számol be róla a Portfolio.
A 2010-2011-es magán-nyugdíjpénztári átalakítás során a kormány közel 3000 milliárd forintnyi megtakarítást csoportosított vissza az állami költségvetésbe. A drasztikus beavatkozás következtében a lakosság nyugdíjpénztári vagyona a 2010 végi 4123 milliárd forintról 2011 első negyedévének végére 1224 milliárd forintra zuhant.
Az MNB legújabb statisztikái alapján 2025 második negyedévében a nyugdíjpénztári vagyon ismét átlépte a 3000 milliárd forintos küszöböt, elérve a pontosan 3015 milliárd forintot. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez a jelentős összeg sokkal kevesebb megtakarító között oszlik meg, mint ahogyan az a 2011 előtt jellemző volt.
A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása drámai mértékben befolyásolta a taglétszámot. 2010 végén még 3,12 millió tagot regisztráltak a pénztárak, ám 2011 végére ez a szám drámaian, mindössze 100 ezerre csökkent, ami egy elképesztő, 97%-os visszaesést jelent. 2023-ra pedig a tagság tovább zsugorodott, mindössze 51 ezerre apadt. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma viszonylag stabil maradt: 2010-ben 1,298 millió taggal bírtak, 2023-ra pedig ez a szám 1,073 millióra csökkent.
A legfrissebb statisztikák alapján egyértelműen látható, hogy a magánnyugdíjpénztárakban elsősorban azok a megtakarítók maradtak, akik az átlagosnál nagyobb összeggel rendelkeznek. Az egy főre jutó átlagos vagyon 2010-ben még 996 ezer forint volt, ám 2011-re ez a szám drámai módon 2,27 millió forintra emelkedett. 2023-ra pedig már 5,98 millió forintot mutatott a statisztika. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a növekedés üteme visszafogottabb volt: a 2010-es 664 ezer forintról 2024 végére mindössze 2,11 millió forintra nőtt.
Nemzetközi perspektívából nézve Magyarország nyugdíjcélú megtakarításai továbbra is elmaradnak a várakozásoktól. A 2011-es reform során a GDP-hez viszonyított nyugdíjpénztári tartalékok drámai mértékben, 15%-ról csupán 4%-ra csökkentek, és azóta sem mutatnak növekedést – 2024 elején mindössze 3,6%-ot képviseltek.
Ez az érték messze elmarad a fejlett országok mutatóitól, ahol nem ritka a GDP 40%-át kitevő nyugdíjcélú megtakarítási állomány sem. Az OECD 2024-es előzetes adatai szerint Magyarországon a nyugdíjpénztári és egyéb nyugdíjcélú megtakarítások figyelembevételével mindössze 4,8%-os GDP-arányos nyugdíjvagyon mutatható ki.
A nyugdíjcélú megtakarítások alacsony szintje különösen aggasztó az elöregedő társadalom kontextusában, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik a folyó finanszírozású nyugdíjrendszerre. A szakértők szerint ezt a problémát erős tőkefedezeti nyugdíjpillérekkel lehetne orvosolni, amihez elengedhetetlen lenne a szélesebb körű részvétel és a jelentősebb egyéni vagyonfelhalmozás a nyugdíjcélú megtakarítási konstrukciókban.
