Krausz Ferenc, a Nobel-díjas fizikus, nemrégiben a Semmelweis Award rangos elismerésében részesült.

„Kérdéses, hogy ez az új felfedezés és az általa képviselt út valóban megérdemli-e a rangos kitüntetést. Az infravörös molekulárisujjlenyomat-eljárás ígéretes lehetőségeket rejt magában, de még rengeteget kell dolgoznunk ahhoz, hogy ezt a potenciált valóra váltsuk. Nagy boldogsággal tölt el, hogy mindezt a kutatócsapatommal és a Semmelweis Egyetem tudósaival együtt valósíthatom meg” - nyilatkozta Krausz Ferenc, miután Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora átadta neki a Semmelweis Budapest Award elismerést.
A Nobel-díjas professzor 2001-ben úttörő lépést tett, amikor elsőként a világon sikerült előállítania és mérnie attoszekundumos fényimpulzusokat. Ekkor már benne motoszkált a kérdés: hogyan lehetne kihasználni ezt a forradalmi felfedezést? A válasz néhány év múlva, 2004-ben érkezett meg, amikor egy független kutatócsoport hitelesítette, hogy "lehetőség van a fény rezgéseinek leképezésére attoszekundumos fények segítségével". E kutatás eredményei azonnal felkeltették a professzor figyelmét, hiszen világossá vált számára, hogy ez a módszer nem csupán a fizika világában hozhat áttörést, hanem számos más területen is jelentős alkalmazási lehetőségeket rejt magában.
A világ államháztartásai évente több száz milliárdot veszítenek el azáltal, hogy egyre nagyobb arányban betegednek meg - és halnak meg - a társadalom aktív tagjai. A professzor megjegyzi, a népbetegségeket egy átfogó prevenciós programmal meg lehetne oldani, ám ezek nem csak drágák, tudomásul kell venni azt is, hogy a legtöbb ember már csak akkor fordul orvoshoz, ha a baj nagy.
A vérdiagnosztika lényege, hogy a vérből megpróbálnak olyan jelet kinyerni, amely minden molekuláról képes információt adni: a rezgő molekulák infravörös fényt bocsátanak ki, ezt pedig az attoszekundumos méréstechnikával letapogatják, így a vér molekuláris összetételének változásait is le tudják követni, ezzel pedig képesek egy súlyosabb betegség korábbi diagnosztizálását elősegíteni. De nemcsak a súlyos, daganatos betegségeket képes előre jelezni a vérteszt, hanem például a prediabéteszt is. Ez azt jelenti, ha a vérben prediabéteszre utaló változást találnak, egy egyszerű életmódváltással elkerülhető lesz az amúgy visszafordíthatatlan diabétesz.
- A történet öt évvel ezelőtt kezdődött Krausz Ferenccel, aki a krónikus, civilizációs betegségek diagnosztikáját szeretné megreformálni, és egy megfizethető, széles körben alkalmazható vizsgálat bevezetésével - fogalmazott lapunknak Merkely Béla. Felidézte, amikor a professzorral elkezdték a közös munkát, megfogalmazódott bennünk az a kérdés, hogyan lehetne megfékezni korunk egyik leggyakoribb népbetegségét, a szív- és érrendszeri betegségeket, például az infarktust.
Kiemelte, hogy a Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) munkáját az egyetem és munkatársai közösen létrehozott Neumann János Adattudományi Intézet támogatja. "Az infarktusos betegek kezelése során számos szövődménnyel kell szembenéznünk, nemcsak a hirtelen szívhalál veszélye fenyeget, hanem figyelembe kell vennünk az elvesztett szívizom mennyiségét is, amelyet sajnos soha nem tudunk helyreállítani. Ez az a pillanat, amikor a korai diagnózis és a vérdiagnosztika kulcsszerepet játszhat a szövődmények elkerülésében" - hangsúlyozta.
A rektor hangsúlyozta, hogy a kutatás keretében a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika betegeinek mintáit elemzik, és ezeket összevetik a teljesen egészséges egyének mintáival. Ezzel párhuzamosan fontos daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos kutatások is folynak, például a nem-kissejtes tüdődaganat vizsgálata, amely szintén aggasztó népbetegségnek számít Európa-szerte.
Merkely Béla kifejezte bizakodását azzal kapcsolatban, hogy a Krausz Ferenc közreműködésével létrehozott Neumann János Adattudományi Intézet jelentős mennyiségű adatot fog birtokolni, amely révén értékes és hasznos eredmények születhetnek. Reményei szerint néhány éven belül, de legkésőbb egy évtizeden belül jelentős előrelépést tudnak elérni a betegségek korai diagnózisának terén.