Leó pápa arra buzdította a zarándokokat, hogy merítsenek inspirációt az új szentek életéből és tanításaikból – számolt be a Vatican News.

XIV. Leó pápa hétfőn ünnepélyesen fogadta a zarándokokat, akik hét új szent szentté avatása miatt érkeztek Rómába. A pápa a remény szimbólumaiként méltatta őket, és minden hívő számára példaképként állította őket a középpontba.

A Szent Péter téren vasárnap lezajlott hét új szentté avatás után hétfőn délben XIV. Leó pápa a világ minden tájáról érkezett zarándokokhoz intézett beszédet a VI. Pál aulában. A vasárnapi szertartást úgy jellemezte, mint egy olyan eseményt, amely "emlékeztet minket arra, hogy az egyház szeretetközössége minden hívőt magába ölel, térben és időben, különböző nyelveken és kultúrákban, egyesítve minket Isten népeként, Krisztus testeként és a Szentlélek élő templomaként". Az új szentek bemutatásakor a pápa kiemelte, hogy életüket teljes odaadással Krisztus és embertársaik iránti szeretetben élték, és ők a "remény ragyogó jelei". Hozzátette, hogy az életszentség mindannyiunk közös hivatása.

Az új szentekről való elmélkedés közben Leó pápa elsőként Ignatius Maloyan püspökre emlékezett, aki Örményországban szenvedett mártírhalált. A pápa őt "Krisztus szíve szerinti pásztorként" méltatta, hangsúlyozva, hogy az üldöztetések idején nem menekült el a nyája elől, hanem inkább megerősítette és bátorította őket. Amikor arra kérték, hogy a szabadság érdekében tagadja meg hitét, ő Isten mellett döntött, még a saját vérét is kockáztatva. Az örmény népről beszélve, amely hitét kőbe véste, mint a szilárd és eltökélt hit jelét, a pápa imádkozott, hogy Szent Ignatius közbenjárása újraélessze a hívők lelkesedését, és hozzon magával kiengesztelődést és békét.

Ezután Pápua Új-Guinea legújabb szentjéhez, Szent Peter To Rot-hoz fordulva Leó pápa a kitartás és bátorság megtestesítőjeként emelte ki őt. Hitoktatóként, a második világháború viharos időszakában, életét kockáztatva folytatta titkos lelkipásztori tevékenységét, és bátran kiállt a házasság szentsége mellett a poligámia ellen, még a hatalmas hatóságokkal való szembeszállás árán is. Leó pápa felidézte az új szent bölcs szavait: "Rémisztő idők várnak ránk, és mindannyian rettegünk. De Isten, a mi Atyánk mindig velünk van." Arra ösztönözte a híveket, hogy védjék meg hitük igazságait, és minden kihívás során támaszkodjanak Isten támogatására.

Ezt követően a venezuelai Szent José Gregorio Hernández és Szent Carmen Rendiles életéről beszélve a pápa hangsúlyozta hősies erényeiket: a hitet, a reményt és a szeretetet. Arra kérte az egybegyűlteket, hogy ezeket az erényeket iránymutatásként használják. A hit képes a hétköznapokat ragyogóvá tenni mások számára; a remény emlékeztet minket arra, hogy a nehézségek mögött tartós célok rejlenek; és a szeretet, amely Isten ajándékából fakad, arra hív minket, hogy a betegeket, a szegényeket és a gyengéket szolgáljuk. E gondolatok tükrében arra buzdította a jelenlévőket, hogy ismerjék fel a körülöttük élőkben "a testvéreket és nővéreket, akik szintén az életszentség útjára kaptak meghívást", és örömmel járjanak együtt velük Isten országának építésében.

Szent Maria Troncatti, az ecuadori szalézi misszionáriusnő, Leó pápa szavaival élve, a hit és az imádság által táplált szeretet erejével gyógyította meg a testeket és a lelkeket. Szent Vincenza Maria Poloni, az Irgalmas Nővérek rendjének megalapítója pedig Krisztus együttérzésének élő megtestesítője volt, aki a betegek és a társadalom peremére szorultak iránti elkötelezettségét mutatta meg. Az ő életük példája rávilágít arra, hogy az életszentség a törékeny és rászoruló emberek szolgálatában bontakozik ki igazán.

A pápa, Szent Bartolo Longót méltatva, úgy fogalmazott, hogy egykor távol állt a hitétől, ám később az árvák, a szegények és a kétségbeesettek iránti irgalmasság cselekedeteinek szentelte életét, emellett a rózsafüzér iránti tiszteletet is hirdette. Leó pápa arra ösztönözte a hallgatóságot, hogy Mária szemén keresztül közelítsenek Krisztus misztériumaihoz, és így értelmezzék azokat. Beszéde végén XIV. Leó arra kérte a híveket, hogy "hálateli szívvel és az új szentek követésének vágyával" térjenek vissza otthonaikba.