Egy magyar városból érkezett üzenet Macronnak: Palesztina elismerése nem befolyásolja a gázai helyzet valóságát.

Az MCC Feszt keretein belül lebonyolított Közel-Kelet panel különleges figyelmet kapott, hiszen a résztvevők Izrael, Gáza, Szíria és Irán aktuális helyzetéről és kihívásairól osztották meg gondolataikat. A téma mélyreható elemzése és a szakértők élénk vitája révén a közönség számára is világossá vált a régió bonyolult politikai dinamikája és társadalmi feszültségei.

A 2020-as év korszakalkotó diplomáciai áttörése volt az Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Marokkó közötti viszonyokat normalizáló Ábrahám-egyezmények megkötése, amelyhez 2021-ben Szudán is csatlakozott. A demokrata Biden-adminisztráció politikája és az október 7-i Hamász-mészárlás és a nyomában kirobbanó gázai-izraeli háború visszavetette az együttműködési folyamatot, az idei évben beköszöntő új Trump-elnökség további megegyezések terveit helyezte kilátásba.

Az MCC Feszt keretein belül Esztergomban, az MBH Bank színpadán egy izgalmas beszélgetés zajlott, amelyet Surjányi Fanni, az MCC Közel-Kelet Kutatási Projektjének vezetője moderált. A panelbeszélgetésen részt vett Sharren Haskel, Izrael külügyminiszter-helyettese, Mzahem Alsaloum, az Actionable Consultancy igazgatója, Nir Boms, a Tel Aviv-i Egyetem Moshe Dayan Központjának közel-keleti szakértő kutatója, valamint Richard Kemp, a brit hadsereg egykori parancsnoka. A színpad előtt, a tűző napsütés ellenére, rengeteg érdeklődő gyűlt össze, köztük Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete is, aki szintén részt vett az eseményen. Az élénk diskurzus során a meghívottak különböző perspektívákat osztottak meg a közel-keleti helyzetről és a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról.

Sharren Haskel kifejtette, hogy a Gázában jelenleg dúló háborúnak szerinte csak egyféleképpen lehet vége:

Szerinte, ha Izrael enged a terroristák követeléseinek, akkor a Hamász vezetése folyamatosan ismételni fogja a korábbi vérontásokat, így az erőszak sosem fog megszűnni.

Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozata, miszerint a palesztin államiság elismerésére készül, komoly vitákat generált. Sokan úgy vélik, hogy e lépés csupán a terrorista csoportok kedvezményezését szolgálja, ami aggasztó üzenetet hordoz az európai vezetők számára. Macron hangsúlyozta, hogy az iráni-izraeli konfliktus után a Hamász, amely egyre inkább nyitott a tűzszünet lehetőségére, nem mutathatja meg, hogy a politikai engedékenység valódi szándék-e, vagy csupán taktikai lépés.

A politikus, aki saját tapasztalataiból merítve ismeri a katonai szolgálat megpróbáltatásait, mélyen elítéli a háborút, és megfogalmazta üzenetét Macron felé is:

A gázai hadjáratot a szóvivő úgy jellemezte, mint egy bonyolult katonai művelet, amely messze túlmutat azon, amit a közvélemény a médiában lát. Az izraeli hadsereg jelentős kockázatot vállal, hogy megmentsék a túszokat, a szeretteinket. Elmondta, hogy a Hamász harcosai folyamatosan visszatérnek a már felszabadított területekre, ezért elengedhetetlen az izraeli katonai aktivitás fokozása. Hangsúlyozta, hogy ultimátumot adtak a terrorszervezetnek, amely még mindig érvényben van: engedjék szabadon a túszokat, és tegyék le a fegyvereiket, és Izrael azonnal leállítja a hadműveleteket. Eddig a Hamász nem reagált erre a felszólításra.

Szerinte a terroristák olyan egyének vagy csoportok, akik erőszakos módszerekkel próbálnak elérni politikai, vallási vagy társadalmi célokat. Az ilyen cselekedetek gyakran félelem terjesztésére és a társadalom destabilizálására irányulnak, és súlyosan sértik az emberek jogait és biztonságát. A probléma összetettsége miatt a megoldásoknak is sokrétűnek kell lenniük, figyelembe véve a gyökereket és a kiváltó okokat is.

A magát Izrael-párti szíriaiként aposztrofáló Mzahem Alsaloum kifejtette, hogy a Hamász a szélsőséges iszlamista áramlatok gyilkos keveréke, a szervezetben pedig nem lehet megbízni, nem lehet tárgyalni velük. A zsidó állam eddig hiába próbált megegyezni velük, azokat az erőforrásokat, amelyeket Gáza működtetésére kaptak, arra használtak, hogy rátámadjanak a zsidó államra.

- emelte ki, hozzátéve, hogy a cél érdekében a szervezet vezetőit olyan országokba kell helyezni, ahol az ellenőrzésük hatékonyan megvalósítható (például Malajziában).

Emellett szerinte Gázát öt év alatt újjá lehetne építeni, ha erre valaki kidolgozna egy olyan tervet, amelyben Izraelnek vezető szerepet szán. Fontosnak nevezte az oktatás reformját, szerinte így lehetne megszabadítani a palesztinokat a Hamász agymosásától. Ezen felül jó életsznívonalat kell teremteni a számukra, ezzel is eltávolíthatnák őket a szélsőségesektől.

- kifejtette, mivel véleménye szerint ez biztosítaná, hogy ne úgy tekintsenek erre a helyzetre, mint megszállásra.

Richard Kemp, aki nemrégiben tapasztalatokat szerzett Gázában, kifejtette, hogy az ENSZ-től kezdve számos európai hatalom kritizálja Izraelt amiatt, hogy igyekszik ellenőrizni a Gázába irányuló nemzetközi segélyadományokat. Kemp azonban hangsúlyozta, hogy az ENSZ felelőssége is felmerül, hiszen sok esetben a segélyek jelentős része a terroristákhoz kerül, akik képesek eltéríteni a segélykonvojokat. Ez a helyzet komoly dilemmát vet fel a segélyezés és a biztonság összeegyeztetése terén.

Azt is hangsúlyozta, hogy a gázai éhínség mögött a Hamász tudatos politikája áll, amelyet mesterségesen fenntart. A Gaza Humanitarian Foundation (GHF) által irányított adományok elosztása során a helybéliek egyértelműen kifejezik, hogy tisztában vannak ezzel a helyzettel. Elmondta:

Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a kétállami megoldás elképzelhetetlen, és úgy látja, hogy a Hamász, valamint a palesztinok sem mutatnak érdeklődést e megoldás iránt.

Hangsúlyozta, hogy Izraelnek elengedhetetlenül szükséges ellenőriznie a palesztin területeket, mivel szerinte nem lehetséges, hogy egy szuverén palesztin állam létezzen izraeli katonai jelenléttel a földjén. Ezzel kapcsolatban nagy lelkesedéssel osztotta meg véleményét:

Abban több felszólaló is egyetértett, hogy

Nir Boms kifejtette, hogy egykor Gázát a Közel-Kelet potenciális Szingapúrjaként emlegették, azonban a valóságban, ami az önálló palesztin vezetés alatt megvalósult, az végül még Afganisztánnál is súlyosabb helyzetet eredményezett. Véleménye szerint

Szerinte szükség van a helyi vezetés átalakítására, és van egy mérsékelt palesztin csoport, amely képes lenne átvenni a vezető szerepet.

A szíriai helyzet kapcsán több felszólaló is kiemelte, hogy a békés megoldáshoz elengedhetetlen, hogy az újonnan hatalomra került vezetés elismerje a kisebbségek jogait, integrálja őket a döntéshozatalba, és kerülje a szélsőséges elemek támogatását.

Mindenki egyetértett abban, hogy Damaszkuszban a mérsékelt erőknek lényegesen nagyobb szerepet kellene kapniuk ahhoz, hogy egy valóban működőképes országot tudjanak újjáépíteni. Jelenleg a helyzet megosztott, tele van fegyveres milíciákkal, és Irán befolyása még mindig erősen érezhető.

Sharren Haskel külön hangsúlyozta, hogy Izraelnek nincs területi követelése Szíriával szemben, csak azt szeretnék, hogy a közös határ mentén élő zsidó közösségek biztonságban lehessenek, és ne kerüljön sor olyan szörnyűségre azon a vidéken, mint az október 7-ei terrortámadás.

Mzahem Alsaloum szerint Szíria esetében is ki kellene dolgozni egy ötéves újjáépítési tervet, méghozzá vezető izraeli szerepvállalással. Ezért és a békés berendezkedésért cserébe gazdasági együttműködést kell felajánlani a szír államnak. Arra is rámutatott, hogy Szíriában jelenleg egyik politikai, vallási vagy etnikai csoport sem mentes a maga hibáitól és bűneitől, de ettől függetlenül nem szabad hagyni, hogy az ország visszacsússzon az iráni befolyás alá. Erre szerinte ma jó esély van, mivel máig rengeteg fegyver érkezik a perzsa államból az bukott Aszad-rezsim fegyvereseihez.

Az iráni-izraeli háború kapcsán Richard Kemp felhívta a figyelmet, hogy bár Izrael fantasztikus teljesítményt nyújtott a konfliktusban, és a közös izraeli-amerikai csapások évtizedekkel vetették vissza az iráni atomprogramot, a kockázat valós, hogy a rendszer ismét fel akarja majd építeni azt.

Bár Irán és a közel-keleti proxyhálózata a háború során szerinte nem teljesítette a várakozásokat, és Izrael végül megerősödve került ki a konfliktusból, a zsidó államnak és az Egyesült Államoknak érdemes folyamatosan figyelemmel kísérnie őket.

Egyúttal megerősítem azt a meggyőződésemet, hogy...

Alsaloum figyelmeztetett, hogy Irán már most nekilátott katonai képességeinek visszaépítéséhez, és a nyugati terrorsejtjeinek számát, valamint aktivitását is növelni kívánja. Véleménye szerint ezt a fenyegetést csak úgy lehetne elkerülni, ha Izrael és az Egyesült Államok sürgősen tárgyalásokra kényszerítené a perzsa államot.

Záró gondolataiban Nir Boms kiemelte, hogy Izrael számára elengedhetetlen a remény megőrzése, és hangsúlyozta:

Ehhez kapcsolódva Sharren Haskel is kifejtette, hogy a terrorizmus, az erőszak és a különböző kihívásokkal szemben...

Kiemelte, hogy Izrael eddig mindig képes volt erőt meríteni a rá nehezedő kihívásokból és a támadásokból, ezzel előnyt kovácsolva a nehézségekből.

Szerinte ez a stabilitás útja, nem az, amit jelenleg Franciaország és Nagy-Britannia vezetői követnek, a feladat sikeres leküzdése pedig az egész világot érinti.