Magyarország kifejezte ellenállását az Európai Unió új, 2040-ig vonatkozó döntésével kapcsolatban - Agro Napló.

Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában, végre sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek konszenzusra jutniuk az Európai Unió új, 2040-ig terjedő klímacéljairól és nemzetközi kötelezettségeiről. Ezáltal az EU már nem érkezik üres kézzel a brazíliai Belémben megrendezésre kerülő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak, azonban a megállapodás elérése érdekében jelentős engedményeket kellett tenniük. Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nem támogatta a megállapodást. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője, gyors elemzésében osztotta meg véleményét – olvasható a Másfélfok közleményében.

A 24 órás, öt perccel rövidebb egyeztetések sorozatát követően november 5-én végre sikerült megállapodásra jutniuk a minisztereknek az új, 2040-es klímacélokat illetően. Ezek a célok elengedhetetlenek ahhoz, hogy az Európai Unió benyújthassa következő önkéntes vállalását az ENSZ felé, más néven az NDC-jét. Így az uniós vezetők nem érkeznek üres kézzel a november 6-án kezdődő, magas szintű klímacsúcsra Belémbe, Brazíliába, ezáltal megerősítve az EU tárgyalási pozícióját a következő COP30 klímakonferencián.

A döntés időzítése különösen aktuális, hiszen a héten került nyilvánosságra az ENSZ környezetvédelmi programja, a UNEP legújabb jelentése, amely a globális vállalások hiányosságaira figyelmeztet. A Párizsi Megállapodás, amely idén ünnepli 10. évfordulóját, arra törekszik, hogy a globális felmelegedést 2°C-ra korlátozzuk az iparosodás előtti szinthez képest, és ideális esetben 1,5°C alatt tartsuk, hogy ezzel mérsékeljük a klímaváltozás káros hatásait. Ennek érdekében a kormányok rendszeresen kidolgoznak önkéntes vállalásokat, más néven NDC-ket, amelyek célja, hogy egyre ambiciózusabb lépéseket tegyenek a klímaváltozás kezelésére. Az idei legfrissebb vállalások határideje februárban, majd szeptember végén jár le, de sajnos sok jelentős kibocsátó, mint például Kína és az Európai Unió, nem tudta ezeket betartani.

A legfrissebb jelentés alapján a korábbi elköteleződések nem elegendőek ahhoz, hogy a másfélfokos globális felmelegedési célt megőrizzük. Ezért is kiemelkedő jelentőségű, hogy az Európai Unió és Kína a héten végül új kötelezettségeket vállalt, ezzel példát mutatva más jelentős kibocsátóknak a brazíliai klímakonferencia előtt. E konferencián a friss vállalások hatásait fogják elemezni, és további politikai lépésekről döntenek. Kína új kötelezettségvállalását november 3-án tette közzé, és ezzel nem tükröződik a már említett jelentésben (ahogy az EU új ígérete sem), de a bejelentés értelmében Kína először tervez kibocsátásainak 7-10%-os csökkentését 2035-ig.

Az utolsó pillanatok feszültségében az európai környezetvédelmi miniszterek végül sikeresen megállapodtak abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szint tizedére csökkentik a következő évtized végére, ami egy ambiciózus 90%-os csökkentést jelent 2040-ig. Ez a megállapodás azonban jelentős engedmények és rugalmasabb szabályozások bevezetésével vált lehetővé, amelyek célja a tagállamok meggyőzése volt. Ezek a "kedvezmények" valószínűleg heves vitákat fognak generálni, és sokan kritizálni fogják, hogy a 2040-es klímacsomag túlzottan engedékeny lett.

A célkitűzés, miszerint Európa szén-dioxid-kibocsátását 2040-re 90%-kal csökkenteni kell, már eleve vitákat generált. Számos tagállam kifejezte aggályait, miszerint ez a vállalás nem csupán nehezen teljesíthető, hanem gazdaságilag is súlyos következményekkel járhat. A hosszas éjszakai tárgyalások után, szerdán hajnalban végül sikerült egy kompromisszumot elérni, amely lehetővé teszi, hogy az országok kibocsátáscsökkentési kötelezettségeik egy részét a fejlődő országokban megvalósított klímavédelmi projekteken keresztül teljesítsék. Ennek eredményeként a reális cél már csupán 85%-os belső kibocsátáscsökkentést jelent. A tagállamok így a 2040-es cél eléréséhez legfeljebb 5 százalékpontot "megvásárolhatnak" ENSZ által hitelesített szén-dioxid-kreditek révén. Ezek a kreditek olyan külföldi intézkedéseket igazolnak, mint például az erdőtelepítés vagy a széntüzelésű energiatermelés napenergiára való átállítása. A rendszer 2036-tól kezdődően válik teljes mértékben működőképessé, miután egy ötéves tesztidőszak során alaposan kiértékelik.

Egy jelentős változás történt az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU ETS) kibővítésének ütemezésében, amely egy évvel késlekedik. Ennek következtében a fűtésre és üzemanyagra vonatkozó új szén-dioxid-árazási rendszer nem lép életbe 2027-ben. Továbbá, az autóipari érdekképviseletek nyomására az EU átgondolja a 2035-re tervezett zéró kibocsátású járművekre vonatkozó előírásokat is. Ez a szabályozás gyakorlatilag megtiltaná az új dízel- és benzines autók forgalmazását, azonban a jövőbeli értékelés során figyelembe vehetik a "zéró, alacsony kibocsátású és megújuló üzemanyagokat" is.

A közel 24 órás tárgyalássorozat zárásaként csupán Lengyelország, Magyarország és Szlovákia voksolt a megállapodás ellen, míg Belgium és Bulgária tartózkodott a döntéstől. Ennek ellenére a Tanács végül elfogadta a javaslatot. Ezt követően megkezdődik az uniós klímatörvény módosításának folyamata, amelynek során a másik két jogalkotó szervet, a Bizottságot és a Parlamentet is be kell vonni - olvasható a sajtónyilatkozatban.

A világ vezetőinek klímacsúcsa, azaz a COP30 klímakonferencia előkészítő fóruma november 6-án veszi kezdetét Brazíliában. E rendezvényen Ursula von der Leyen pénteken részt vesz a kiemelt szintű tárgyalásokon. Az EU tagállamai a 2040-es uniós célok mellett egy új vállalást is elfogadtak. Az Európai Unió NDC-je szerint a kibocsátás csökkentésének mértéke 2035-ig 66,25% és 72,5% között alakul.

Bár eddig nem minden ország tette közzé új vállalását, az Európai Unió friss NDC-je hasonló ambíciókat tükröz, mint más jelentős kibocsátók ígéretei. Érdemes megjegyezni, hogy az új vállalások nem mindegyike követi az uniós módszertant, így a pontos összehasonlítások bonyolultak lehetnek. Ennek ellenére az ambíciószintek körvonalazódnak. Az Egyesült Államok Biden elnöksége alatt 61-66%-os csökkentést tűzött ki célul, Japán 60%-ra, Kanada 45-50%-ra, Ausztrália 62-70%-ra, míg Oroszország 65-67%-ra vállalta a kibocsátás csökkentését. Az Egyesült Arab Emirátusok 47%-os célt fogalmazott meg, míg Kína a már említett 7-10%-os csökkentést tervezi 2035-ig.

Ezzel az EU a nagy kibocsátók közül az ambiciózusabbak közé tartozik, bár India még várat magára és Kína vállalása sem elégséges. Az uniós klímacélok elfogadása körüli belső megosztottság és késlekedés egyértelműen negatív hatással volt az EU nemzetközi megítélésére, mint a klímavédelem élharcosa, azonban az ambiciózus vállalás ösztönözheti a még késlekedő országokat, hogy szintén fogadják el új céljaikat. Az idei COP30 klímakonferenciának a globális vállalások teljesítését kell középpontba helyeznie, különösen a nemzeti vállalások végrehajtását, ezért fontos, hogy az EU vezető szerepet mutasson a tárgyalások során, amihez egy viszonylag erős eszközt kaptak az uniós tárgyalók az új EU NDC elfogadásával - írták.