Magyarországon a női kutatók és mérnökök aránya a legalacsonyabb az Európai Unióban, ami komoly kihívást jelent a tudományos és technológiai szektor számára.

2023-ban az Eurostat legfrissebb adatai szerint Közép-Magyarországon (30,1%) és a Dunántúlon (31,1%) a női kutatók, tudósok és mérnökök arányának a férfiakéhoz viszonyított értéke a legalacsonyabb az Európai Unió régiói között. Az adatok alapján Magyarország az országok rangsorában is az utolsó helyen áll. Ezek az eredmények februárban kerültek publikálásra az EU statisztikai szolgálatának friss jelentésében.

Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az Európai Unió területén összesen 7,7 millió női kutató és mérnök tevékenykedett, ami 381 200 fővel több, mint az előző évben. A női munkaerő aránya a kutatói és mérnöki pályákon 41 százalékot tesz ki, ám a szolgáltatási szektorban ez a szám magasabb, 45,6 százalékra emelkedik. Ezzel szemben a gyártás területén csupán 22,4 százalékos női képviselet figyelhető meg.

Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az egyes országok között jelentős eltérések figyelhetők meg a női tudósok, kutatók és mérnökök arányában. Magyarország a legalacsonyabb értéket mutatja, csupán 30,7%-os részvétellel. Hasonlóan kedvezőtlen helyzetben van a női képviselet Finnországban (31,4%), Olaszországban (34,1%), valamint Szlovákiában és Máltán (mindkét országban 34,3%). Ezzel szemben a legmagasabb arányokat Dániában (50,8%), Spanyolországban (50%), Bulgáriában (49,1%), Lettországban és Írországban (mindkét helyen 49%) regisztrálták.

Ha pedig egészen a regionális szintekre bontották le az Eurostat statisztikusai az adatokat, azt találták, hogy a közép-magyarországi és a dunántúli régiók vannak leginkább híján női kutatóknak és mérnököknek. Ezeket követi a németországi Baden-Württemberg tartomány (30,8%), a Finnország szárazföldi régiója (31,4%) és Dél-Olaszország (30,6%), miközben a legnagyobb arányban Spanyolország négy régiójában vannak jelen (Kanári-szigetek - 59,2%, Északnyugat-Spanyolország - 54,2%, Közép-Spanyolország - 53,5% és Északkelet-Spanyolország - 52,2%). Hasonló arányban találunk még női kutatókat és mérnököket Portugália két tartományában (Azori-szigetek - 57,5%, Madeira - 55,8%), Kelet- és Közép-Lengyelországban (56,5 és 52,6 százalék), valamint Bulgária (54,4%), Svédország (51,5%), Dánia (50,8%) és Franciaország (50,5%) egy-egy régiójában.

Az alacsony magyar adatokhoz hozzátehet az a jelenség, amelyre a Fiatal Kutatók Akadémiája, az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében készült tanulmány mutatott rá 2022-ben: a fiatal kutatók leggyakrabban felmerülő és legégetőbb problémája az alacsony jövedelem, amely a nők esetén még alacsonyabb, és ha még gyermeket is vállalnak, az minden egyes gyerekkel tovább növeli a jövedelmi különbséget férfi kollégáikhoz képest.

Ehhez jön hozzá, hogy mióta 2022 decemberében az európai uniós szervek kizárták az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket az uniós kutatási forrásokból, köztük a rangos Horizont Európa kutatási programból és az Erasmus+ oktatási csereprogramból, még tovább szűkült a magyar kutatók, és főként a fiatal kutatók mozgástere.