Felfedték, hogy melyik vulkán kitörése vált a 19. század jelentős globális lehűlésének kiváltó okává.

A csendes-óceáni tűzgyűrű részét képező, 56 szigetből álló Kuril-szigetek tűzhányóinak egyikének kitörése okozta azt a "nukleáris telet", amelynek nyomán a 19. század harmadik évtizedének elején az elmúlt 500 év leghidegebb időszaka köszöntött be a Föld északi féltekéjén - írja a Live Science.

Az Independent tudományrovata is szemlézi azt a PNAS folyóiratban 2024 utolsó előtti napján megjelent tanulmányt, amely szerint a St. Andrews-i Egyetem geológusai vezette nemzetközi kutatócsoportnak sikerült azonosítani az 1800-as évek első felében tapasztalt, az évi átlaghőmérséklet közel 1 Celsius-fokos csökkenésével járó globális lehűlés kiváltó okát. Azt a korabeli leírások alapján már korábban tudni lehetett, hogy a Napot is tartósan kékre színező, egy sor negatív társadalmi és gazdasági következménnyel járó klímajelenségért egy eddig azonosítatlan vulkán kitörése a felelős. De pontos helyét és idejét csak most, a grönlandi gleccserek évezredek alatt lerakódott jegéből vett historikus minták kémiai elemzésével sikerült meghatározni.

Egy nemzetközi kutatócsoport legfrissebb megállapításai alapján határozottan kijelenthető, hogy az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán között elterülő, 1300 kilométeres hosszúságú szigetív, amely a japán Hokkaidó szigetétől egészen az orosz Kamcsatka félszigetig terjed, jelentős vulkáni aktivitásnak volt tanúja. Különös figyelmet érdemel a szigetív központi részén található Szimusir, amelynek vulkánját Alekszandr Nyikolajevics Zavarickij szovjet geológusról nevezték el. Ez a vulkán 1831-ben olyan hatalmas erővel lépett működésbe, hogy ez a természeti esemény átmeneti változásokat idézett elő az északi félteke éghajlatában is.

Bár a rendelkezésre álló tudományos dokumentumok szerint a tűzhányó utoljára 1953-ban mutatott felszíni aktivitást, a Kuril-szigetek vulkánjainak tevékenységét monitorozó szeizmológiai műszerhálózat híján nem igazán tudható, hogy jelenleg vajon milyen mélyen szunnyad. Márpedig a kutatók véleménye az, hogy egy újabb, az 1831-est akár csak megközelítő mértékű kitörés ma sokkal súlyosabb következményekkel járna, mint a Magyarországon reformkor néven jegyzett időszak szűk esztendeit okozó klímaperiódusban.