Elhunyt Bertalan Tivadar, a Kossuth-díjas festőművész, grafikus és látványtervező, akinek alkotásai mély nyomot hagytak a magyar művészeti életben. Munkássága nemcsak a festészet és a grafika területén volt kiemelkedő, hanem a látványtervezés világában is

A híres Tenkes kapitánya és Tüskevár című alkotások látványtervezőjeként ismert művész életének 94. évét töltötte.

Életének 95. évében távozott az élők sorából Bertalan Tivadar, a Kossuth-díjas festőművész, grafikus, látványtervező és író, aki a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rangos rendes tagjaként gazdagította a hazai művészeti életet. Nevét sokan ismerhetik, hiszen ő volt a látványtervezője olyan ikonikus sorozatoknak, mint A Tenkes kapitánya és a Tüskevár. Az MTI beszámolója szerint a művész június 21-én, szombaton hunyt el Budapesten.

A művész több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, artdirektora, továbbá táblaképek, grafikák, könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, prózai szövegek és illusztrációk alkotója volt, akit Jean Delannoy, a neves rendező, a Francia Filmakadémia elnöke a világ egyik legjobb artdirektorának tekintett.

Bertalan olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós vagy Woody Allen - áll a közleményben.

Bertalan Tivadar, Újpest és Budapest díszpolgára, az MMA számára saját halottként él tovább emlékezetünkben. Az 1930. október 2-án Budapesten született művész a Madách Imre Gimnázium falai között érettségizett, ahol olyan neves társai voltak, mint Szakonyi Károly író, Szinetár Miklós rendező és színigazgató, valamint a később zenetörténészként elismert Bónis Ferenc.

Ezt követően, 1950-ben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskola szcenika tanszakára, ahol Bortnyik Sándor festőművész, az ötvenes évek rektorának irányítása alatt tanulmányozta a művészetet. Tanulmányai során nem csupán Bortnyik hatott rá, hanem Oláh Gusztáv és Nagyajtay Teréz tanárai is jelentős befolyással voltak fejlődésére. Diplomamunkájához Budai Nagy Antalról készítette el saját forgatókönyvét, ötlettervét és rajzait, melyek hitelesen tükrözték a téma mélységét és gazdagságát.

Diplomája megszerzése után azonnal belépett a hazai és nemzetközi filmipar világába, ahol a Magyar Filmgyártó Vállalatnál látványtervezőként kezdte meg pályafutását. 1954-ben Varga Mátyás díszlettervező irányítása alatt készítette el a Rákóczi hadnagya című film látványtervét, amely gyakorlati tapasztalatának első lépése volt. 1955-től 1991-ig a MAFILM-nél dolgozott, ahol kezdetben tervezőként, majd vezető tervezőként, végül pedig művészeti vezetőként tevékenykedett. Első önálló tervezői projektje a Bartók-emlékfilm volt, amelyet Takács Gábor rendezett. Legismertebb munkája a Tenkes kapitánya című filmsorozat, amely 1961-1962 között készült, és amely révén széles körben elismertté vált. 1971-ben a Kapaszkodj a fellegekbe! című film látványvilágának megalkotásával már a szakma elismert képviselőjeként tartották számon.

Bertalan Számos felkérést kapott külföldi rendezőktől, hiszen úgy alkotott párizsi utcákat, római arénákat, középkori városfalakat, angol kastélyokat és amerikai nagyvárosokat, hogy közben el sem hagyta a Róna utcai filmstúdiót. A művész 1977 és 1980 között a Francia Filmakadémia elnökével, rendezőjével, Jean Delannoy-val három filmen is dolgozhatott: a Nagy Károly 1977-ben, a Manon Lescaut 1978-ban, a Luther Márton pedig 1980-ban készült el.

Bertalan Tivadar művészeti vezetőként formálta meg filmjei vizuális világát és megvalósítását. Ő állt a háttérben az amerikai és brit produkciók, mint az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványtervének megalkotásánál. Tanított a Képzőművészeti Főiskola Látványtervezői Tanszékén, továbbá aktívan részt vett a Csebi Pogány Művészkör munkájában, és az újpesti rajzszakkörökben is jelentős szerepet vállalt.

1992 óta kizárólag a festészet és az írás világában tevékenykedett. Díszlettervei számos egyéni és csoportos kiállításon kaptak helyet, köztük a színházi szcénának legnagyobb európai eseményén, a Prágai Quadriennálén, ahol 1995-ben színházi és filmterveivel mutatkozott be. Munkásságához több mint kétszáz filmterv, számos táblakép és festmény, valamint grafikák sora tartozik. Emellett közel kétszáz díszlettervet, tíz könyvet és sok-sok illusztrációt is alkotott.

Bertalan Tivadar a Magyar Írószövetség elkötelezett tagja, aki emellett a MÚOSZ Magyar Karikatúra és Művészeti Szakosztályának egyik alapítójaként is ismert. Ő volt az Újpesti Művészek Társaságának megalapítója is, hozzájárulva ezzel a helyi művészeti élet gazdagításához.

2009-ben a Magyar Filmszemle Életműdíját vehette át, ami méltó elismerése volt pályafutásának. 2010-ben Újpest, majd 2012-ben Budapest díszpolgári címével tisztelték meg, jelezve a városok iránti elkötelezettségét és művészi hozzájárulását. 2017-ben a Kossuth-díjjal is jutalmazták, amely a magyar kultúra egyik legnagyobb megtiszteltetése. 2012-ben az MMA rendes tagjává választották, és 2014-ben akadémiai székfoglaló előadását tartotta, bemutatva gondolatait a művészetről. Ugyanebben az évben Domokos János készítette el róla a Látni a láthatatlant című portréfilmet, amelyet az MMA megrendelésére Bertalan Tivadar újpesti műtermében forgattak.