A budapesti csúcstalálkozó sorsa kérdésessé vált: Zelenszkij bejelentette, hogy nem látogat el a magyar fővárosba.
A közelmúltban az amerikai elnök optimista hangvételben nyilatkozott arról, hogy a Zelenszkij és Putyin közötti találkozóra talán már heteken belül sor kerülhet. Ugyanakkor a harcok mindennap egyre intenzívebbé válnak, és olyan követelések merülnek fel, amelyek egyre inkább megnehezítik a békés megoldás elérését.
Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy megkezdte a csúcstalálkozóra való előkészületeket, és telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal is. A Kreml azonban azonnal lehűtötte a kedélyeket: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozata szerint Putyin hajlandó találkozni Zelenszkijjel, de csak abban az esetben, ha a legfontosabb kérdéseket előzetesen rendezik. Moszkva számára ez lényegében azt jelenti, hogy Kijevnek minden orosz követelést el kell fogadnia - állítja a BBC.
Az ukrán elnök szintén csak bizonyos feltételek mellett ülne le Vlagyimir Putyinnal tárgyalni. Volodimir Zelenszkij szeretné elérni, hogy a nyugati szövetségesekkel előre megállapodjanak Ukrajna biztonsági garanciáiról.
Friedrich Merz, a német kancellár, úgy véli, hogy a találkozóra akár már két héten belül sor kerülhet. Ugyanakkor megjegyezte, hogy "nem biztos, hogy Putyinban megvan a kellő bátorság ehhez".
A Fehér Házban tartott megbeszélések után Budapest is felmerült a lehetséges helyszínek között, amelynek ötletét az amerikaiak is támogatták. Szijjártó Péter külügyminiszter szintén jelezte, hogy Magyarország nyitott a budapesti csúcstalálkozóra: "Magyarországra bármikor jöhetnek a felek a háború lezárásáról tárgyalni, csak kérjük, hogy egy órával előtte szóljanak, hogy tisztességes, biztonságos és egyforma körülményeket biztosíthassunk mindenkinek" - mondta.
A magyar csúcstalálkozó koncepcióját nem mindenki üdvözölte lelkesedéssel: Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X közösségi platformon kifogásolta a budapesti helyszínt, míg Volodimir Zelenszkij a rendezvényt bonyolult lehetőségként jellemezte.
- hangoztatta az ukrán államfő.
Kiemelte, hogy Ausztria, Svájc, Törökország, Szaúd-Arábia és a Vatikán számára sokkal megfelelőbb helyszíneknek számítanak.
Az elmúlt években folyamatosan romlottak az ukrán-magyar kapcsolatok, amelyhez a régi és az újabb konfliktusok is hozzájárultak.
Budapest és a kijevi vezetés között nézeteltérések és diplomáciai konfliktusok is vannak, ám Magyarország ennek ellenére is jelentős támogatás nyújt Ukrajnának. A magyar kormány a háború kezdete óta jelentős humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának és az onnan érkező menekülőknek.
Idén márciusig az országba több mint 1,4 millió ukrán érkezett, akik közül körülbelül 700 ezren részesültek valamilyen formában támogatásban, míg körülbelül 50 ezren nyertek el menedékes státuszt.
A magyar karitatív szervezetek óriási összegű, több milliárd forintnyi támogatást nyújtottak Ukrajnának, élelmiszerek, gyógyszerek, ruházati cikkek és egyéb szükséges eszközök formájában. Emellett Magyarországon is számos menekültet fogadtak be és láttak el. A magyar-ukrán politikai viszonyok feszültsége ellenére a humanitárius segítségnyújtás töretlenül folytatódik, tükrözve a közös emberséget és a szolidaritást.
