Különleges hírekkel szolgált, és ezzel sikeresen elnyerte a pályázati lehetőséget | ma7.sk

A ma7 médiacsalád különböző platformjain már számos alkalommal bemutatkozott Bugár Viktor ügyvéd, aki kifejezetten a nevesítetlen földek és a Beneš-dekrétumok releváns kérdéseivel foglalkozik. Most izgalmas hírekkel szolgálhatunk: a szakjogász összegyűjtötte az elmúlt öt év legfontosabb eseményeit és saját kutatási eredményeit, mindezt pedig a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) pályázatán való részvétel érdekében tette. Tanulmánya nemcsak átfogó képet ad a témáról, hanem egy meglepő információt is tartalmaz a Beneš-dekrétumok nyomán végrehajtott elkobzások és konfiskációk jelenlegi állapotáról.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet, amely 2012-es alapítása óta nyújt jogsegély-szolgálatot, szakmai (jogi) és ahhoz kapcsolódó anyagi támogatást a külhoni magyar közösségeknek, csütörtökön, április 17-én tette közzé a pályázat eredményeit, amelyből megtudhatjuk, hogy a PhD hallgatók, fiatal kutatók, gyakorló jogászok kategóriájában az I. helyezést JUDr. Bugár Viktor "Földelkobzások Szlovákiában a Beneš-dekrétumok alapján" című munkája érte el.

A Bugár által a Szlovák Földalaptól kért közlemény részletezi, hogy 2023 februárja és 2024 decembere között a Földalap olyan földterületek esetében indított tulajdonosváltási eljárásokat, amelyek korábbi birtokosa olyan személy volt, akinek nevére az 1940-es években konfiskációs határozatot állítottak ki. Bugár kiemeli, hogy sok esetben a tulajdonosok azonosítása csupán névegyezés alapján történt. A jogász figyelmeztet arra, hogy ez a gyakorlat jogellenes lehet, mivel ellentmond a kataszteri törvény előírásainak, amelyek megkövetelik a tulajdonosok és a földterületek pontos beazonosítását. Ezen aggályok miatt levélben fordult az Alapvető Emberi Jogok biztosához és a Kisebbségi Kormánybiztoshoz, kérve, hogy vizsgálják meg a tulajdonosváltások jogszerűségét.

Bugár a nyertes pályamunkában egy törvénytervezetet is közöl, amely a Beneš-dekrétumok, illetve a többi idevonatkozó törvény hatályosságának leállítását mozdítaná elő, azaz, hogy a politikai közbeszédben előszeretettel használt "történelmi dokumentumokká" váljanak ténylegesen is ezek a törvények, s ne lehessen már ezekre hivatkozva tulajdonosváltásokat kezdeményezni.

Végül megkérdeztük Bugár Viktort arról, mi hajtja azzal kapcsolatban, hogy már hosszú ideje ennyi időt és energiát szentel a Beneš-dekrétumok és az utókonfiskációk problémájának. A nyertes pályamű szerzője elárulta, hogy személyesen nem érintett a témában, tehát nem a saját vagy családja földterületeinek ügyintézése motiválja. Úgy véli, hogy egy demokratikus társadalomban nem maradhat fenn olyan eljárás, mint amit jelenleg az utókonfiskációk terén tapasztalhatunk. Ez a helyzet jogászként és magyarként is aggasztja, és a pályázaton való részvételében az is szerepet játszott, hogy ezt a munkát egy független szakmai testület is értékelheti.

A magunk részéről annyit tudunk elmondani, hogy a véleményezés rendkívül sikeresre sikerült!

Olvasóink figyelmébe ajánljuk, hogy Bugár Viktor tájékoztatása nyomán mi is érdeklődtünk a Szlovák Földalapnál az utókonfiskációk ügyében. Amint megérkezik a válasz, részletes cikkben fogunk foglalkozni a témával. Ebben nemcsak szakmai információkat osztunk meg, hanem azt is megpróbáljuk kideríteni, van-e reális esély a konfiskációs törvények érvényességének megszüntetésére.