A magyar lakosság hirtelen a bankok felé fordult, és özönlött a pénzintézetekhez, mert mindenki lakáshitelt és személyi kölcsönt keres.

A magyar pénzügyi piacon már elérhető 6% alatti lakáshitelkamat és 10% alatti személyi kölcsön-kamat, ám a hitelfelvevők többsége magasabb költségekkel szembesül. Az MNB legutóbbi, tavaly novemberi adatai szerint 2024-ben, a viszonylag nem alacsony kamatszint ellenére, a magyar bankoknak sikerült rekordokat dönteniük mind a lakáshitelek, mind a személyi kölcsönök terén. Ezzel szemben a vállalati hitelezés nem mutatott ilyen kedvező tendenciát, és a vállalati betétek növekedése is elmaradt a lakossági betétekétől. A jegybank legfrissebb statisztikái alapján érdekességeket gyűjtöttünk össze.

November hónapban a magyar lakosság 113 milliárd forint értékben kötött lakáshitel-szerződéseket, ami figyelemre méltó, hiszen ez 69%-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A lakáshitelezés tehát biztosan jó irányba halad, és a 2021-ben elért 1303 milliárd forintos rekord megdöntésére is van esély, hiszen az év első 11 hónapjában már 1235 milliárd forintnál járunk. Azonban, ha reálértéken és a relatív eladósodottság szempontjából vizsgáljuk az eredményeket, akkor látható, hogy a tavalyi év teljesítménye nem annyira kiugró, ahogy arról részletesen beszámoltunk korábban.

Az év első 11 hónapjában a lakáshitelezés már 132%-os növekedést mutatott az előző évi lokális mélyponthoz képest. Ezzel párhuzamosan a személyi kölcsönök is rekordot döntöttek, hiszen 755 milliárd forintos összegnél tartanak, ami 57%-os ugrást jelent. A lakossági hitelezés harmadik legjelentősebb motorja, a babaváró hitelek esetében viszont 0,5%-os csökkenés tapasztalható a szerződéses volumenben, ami az életkorra vonatkozó szigorításnak tudható be. Ennek ellenére a kormány idén némileg enyhített a korlátozásokon.

A lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél tapasztalt volumenbővülés mögött elsősorban az átlagos hitelösszeg növekedése, másodsorban pedig a szerződések számának emelkedése áll. Novemberben az új lakáshitelek átlagos összege 19,2 millió forintra, míg az új személyi kölcsönöké 2,9 millió forintra nőtt. A lakáshiteleknél a szerződések száma 43, a személyi kölcsönöknél pedig 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Érdemes kiemelni, hogy míg a személyi kölcsönök terén megdőlt a korábbi csúcs, addig a lakáshiteleknél nem tapasztaltunk hasonlót. Ennek egyik oka a személyi kölcsönök piacának sikeres digitalizációja, a másik pedig a CSOK Plusz bevezetése, amely csökkentette a duplikált hitelfelvétel mértékét — ez utóbbi esetben a CSOK-hitel és a piaci kamatozású lakáshitel kombinálásáról van szó.

A lakossági hitelezés volumene hosszú távon izgalmas képet mutat. A naptári évek összevetésében úgy tűnik, hogy 2024-ben új rekord születhet, de a 12 hónapos gördülő adatok még nem mutatnak új csúcsokat. A legkiemelkedőbb időszakok a 2021 második fele és a 2022 első fele voltak, amikor a hitelezés igazán fellendült.

A kamattámogatott lakáshitelek aránya 26% volt tavaly az új kihelyezésekben, ami magasabb a korábbi értékeknél, köszönhetően a CSOK Plusz bevezetésének.

Az új építésű lakások aránya egyelőre nem robbant fel a hitelezésben, és a kínálat emelkedése várhatóan az év második felében lesz erőteljes a kormány új intézkedései és a bankok 5%-os kamatplafon alkalmazására vonatkozóm vállalása hatására, ekkorra lehet számítani arra, hogy ismét 20% fölé emelkedhet az új lakások aránya a hitelpiacon.

A CSOK Plusszal magyarázható, hogy visszatértek az egyéves kamatperiódusú lakáshitelek a statisztikába, ezek kamattámogattásának az elszámolása ugyanis egyelőre egyéves kamatperiódust követ, miközben az ügyfelek fix kamatot fizetnek. Egyébként a piaci kamatozású hitelek piacán a 10 éves kamatperidósusú és a végig fix, tehát a legbiztonságosabb konstrukciók dominálnak, a rövidebb kamatperiódus aránya marginális.

Novemberben 6,48%-os átlagkamattal vettek fel piaci kamatozású lakáshitelt a háztartások, ami megfelel az előző 9 hónap átlagának. 2024-ben beragadtak a kamatok, és 2025-re sem ígérnek tömeges kamatcsökkenést a piaci kilátások.

Jövőre a lakás(hitel)piac dinamizálását elsősorban az alábbi tényezők segíthetik elő:

Örömhír a hitelt keresők számára: 2022 augusztusában először esett 17% alá a személyi kölcsönök átlagos hiteldíja, ráadásul a bankpiacon megjelentek a 10% alatti kamatok is ezen fedezetlen termékek esetében.

A lakosság hitelállománya 2024 november végére egy év alatt 8,7%-os növekedést mutatott, a lakáshitelek esetében ez az érték 12,2%-ra emelkedett, míg a személyi kölcsönök állománya 13,7%-kal bővült. Érdekes megjegyezni, hogy minden öt forintnyi lakossági hiteltartozásból egy forint a babaváró hitelre esik.

A betétállomány alakulása szempontjából november is hasonlóan dinamikus volt, mint október, amelyben valószínűleg szerepet játszottak az uniós agrártámogatások őszi kifizetései, amelyek a lakossági betétekben is megmutatkoztak. A lakossági betétállomány immár több mint egy éve folyamatos növekedést mutat, novemberben pedig közel 150 milliárd forint nettó tőkebeáramlás valósult meg.

Az előző év során a háztartási betétállomány 13,4%-os növekedést mutatott, azonban a 13 317 milliárd forint értékű háztartási betéteknek csupán 16,5%-a van lekötve, míg a fennmaradó 83,5% szabadon hozzáférhető.

Ez teljesen érthető, hiszen a bankok átlagosan csupán 1,3%-os kamatot kínálnak a lekötött lakossági betétekre, ha az állományt is figyelembe vesszük. Jelenleg nem igazán van szükségük arra, hogy a lakosságtól további extra likviditást vonjanak be.

Miközben a lakossági hitelezés szárnyal, a vállalati hitelezés viszonylag gyengélkedik, ám november végére a vállalati hitelállomány mégis 7,0%-kal emelkedett, ami elfogadható növekedésnek számít. Ezzel szemben a céges betétállomány csupán 6,1%-os bővülést mutatott, amely mögött az alacsonyabb hitelezési dinamika mellett valószínűleg az uniós források elakadásának is van szerepe.

A vállalatok nettó hitelfelvétele október után novemberben is elfogadható szinten maradt, azonban fontos megemlíteni, hogy e mögött jelentős eltérések húzódhatnak. Gyakran előfordul, hogy néhány nagyobb hitelügylet drasztikusan megemeli a statisztikai mutatókat, így a számok mögötti valós kép néha torzult lehet.

Az elmúlt év során a vállalati szektor hiteltörlesztése forintban nettó -221 milliárd forintot mutatott, míg euróban nettó hitelfelvétel történt, összesen +713 milliárd forint értékben. Ez a tendencia a nagyobb méretű exportáló cégek erőfölényét tükrözi. Az EXIM által bevezetett új hitelprogramok, amelyek a Demján Sándor Program keretein belül indulnak, hozzájárulhatnak ennek a dinamikus környezetnek a további fejlődéséhez.