A napraforgók világában új irányokat vett a betegségkezelés prioritása.

A napraforgó sikeres termesztését jelentősen befolyásolja a betegségek megelőzése és a hatékony védekezési intézkedések alkalmazása.

Az olajos növények, mint például a napraforgó, repce és szója, hazánkban összesen 1 millió hektáron terjednek el. Az utóbbi években a napraforgó vetésterülete körülbelül 700 ezer hektárra nőtt. Ez a jelentős területnövekedés a vetésforgó szempontjából komoly növényegészségügyi kockázatokat jelent. Ennek fő oka, hogy mindhárom említett kultúrnövény közös kórokozója a fehérpenészes rothadásért felelős Sclerotinia sclerotiorum, amely polifág természeténél fogva könnyen terjedhet a monokultúrás termesztés következtében.

Az elmúlt évek termesztési és agrotechnikai tényezőinek (bikultúrás és sűrített vetésváltású termesztések; forgatás nélküli talajművelés elterjedése) hatására a talajok felső rétege a kórokozó szaporítóképletével (szklerócium) (1. kép) jelentősen fertőzött, így kedvező ökológiai körülmények között a fertőzés elindulása biztosan garantált.

Napraforgótányérból a talajra hullott szkleróciumrács a következő évek biztos fertőzési forrása - fotó: Dr. Varga Zsolt

A napraforgó sikeres termesztésének kulcsa a levél- és szárbetegségek elleni hatékony és megelőző védekezés. Az éghajlati viszonyok változása nem csupán a növények fejlődését befolyásolja, hanem a napraforgót fenyegető kórokozók eloszlását is jelentősen átalakítja. A korábban jelentéktelen vagy teljesen ismeretlen betegségek fokozatosan előtérbe kerültek, és ‘alattomos’ módon kezdik meg károsító tevékenységüket. Bár a jelenlegi helyzetben nehéz pontosan felmérni ezen betegségek közvetlen és közvetett hatásait, a szakemberek előtt álló kihívás egyértelmű: figyelemmel kísérni a fertőzések terjedését, és megelőzni a járványos fellépéseket. Ezen összefoglaló célja, hogy tájékoztassa a napraforgó-termesztőket azokról a betegségekről, amelyek várhatóan a közeljövőben megjelenhetnek vagy erősödhetnek, ezzel segítve a termelők felkészülését és hatékony védekezését.

A hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) napjainkban a forró, aszályos periódusok és a szűkülő vetésforgók következtében a napraforgó egyik legjelentősebb kórokozójává vált. E betegség megjelenése szoros összefüggésben áll a talajművelési praktikákkal, különösen a no-till és minimum-till rendszerek elterjedésével. A kórokozó rendkívül sokféle növényfajt képes megfertőzni, szám szerint körülbelül 500 gazdanövény tartozik a "portfóliójába". Az utóbbi évek során a szójában, kukoricában és cirokban tapasztalt növekvő károsítás is aggasztó tendenciát mutat. A betegség terjedése a talajban áttelelő mikroszkleróciumok révén történik, amelyek kezdetben lappangó állapotban maradnak. A tünetek az érés idején válnak szembetűnővé: a fertőzött növények gyorsan száradni kezdenek, a napraforgótányérok mérete csökken, és a termés ezerkaszattömege is jelentősen csökken. Súlyos esetekben a termésveszteség akár 30-40%-ot is elérheti, ami komoly problémát jelent a gazdálkodók számára.

A hamuszürke szárkorhadás jelei a napraforgószár belsejében megjelenő, tömegesen képződött mikroszkleróciumok formájában mutatkoznak meg - fotó: Dr. Varga Zsolt.

A napraforgórozsda (Puccinia helianthi) megjelenése az utóbbi években egyre szembetűnőbbé vált, amit az időjárási viszonyok kedvező alakulása is elősegít. Ez a kórokozó a napraforgó növényen fejlődik ki (autoecikus), és a telelését a növényi maradványok révén biztosítja. A betegség a vegetáció második felében jelentkezik erősebben, és a fotoszintetikus felület korai elvesztése révén jelentős terméscsökkenést okozhat.

Kiemelkedően súlyos napraforgórozsda-fertőzés észlelhető az alsó leveleken - fotó: Dr. Varga Zsolt.

Hasonlóan mutat felívelő tendenciát a szeptóriás levélfoltosság (Septoria helianthi) (4. kép), azonban a betegség érdekessége, hogy inkább a csapadékos és mérsékelten hűvös körülményeket kedveli, így a csapadékosabb május-júniusi időszakban a termesztett hibrid fogékonyságának függvényében az alsó levélemeletekről kiindulva jelentős levélkárosodást és idő előtti levélszáradást tud előidézni.

Erőteljes szeptóriás levélfoltosság megjelenése a napraforgó alsó levelein - fotó: Dr. Varga Zsolt

Ezek a tavasz végi - sokszor hektikus és kiadós - csapadékhullámok kedvező körülményeket teremtenek a fehérsömör (Albugo tragopogonis) fertőzésének is. A levelek felszínén hólyagos foltok alalkulnak ki, és a levélfonákon megjelenik a kórokozó gomba sporulációja (nagyon hasonlít a peronoszpóra-penészgyepre), ahol tömegével képezi a sporangiumait (5. kép). A fertőzés kialakulását a hibridek fogékonysága meghatározza. Az utóbbi években számos helyről jelezték a betegség megjelenését.

A fehérsömör jellegzetes tünetei a napraforgólevél hátoldalán - Fotó: Dr. Varga Zsolt

Az érési időszakban különösen fontos hangsúlyozni a rizópuszos tányérrothadás (Rhizopus spp.) által okozott károkat. E betegséget nagymértékben elősegítik a kártevők, elsősorban a poloskák, amelyek megnyitják a fertőzés kapuit. A betegség megjelenésének mértéke természetesen évjáratonként változik, és ismételten megfigyelhető, hogy a meleg, száraz időszakok jelentősen fokozzák a kórokozó terjedését.

A következő években a napraforgóval kapcsolatos betegségekkel bizonyosan szembesülünk; hogy ezek közül melyik milyen mértékben lesz jelen, azt leginkább a termesztési körülmények és a mikro- valamint makroklimatikus viszonyok fogják befolyásolni. Az ismert, alapvetően kétlépcsős állományvédelmi technológiák segítségével, amelyek az alkalmazott hatóanyagoktól függenek, próbálhatjuk meg kezelni a felmerülő betegségeket. Azonban a hamuszürke szárkorhadás esetében az állománykezelés önmagában nem elegendő. E probléma megoldásához elengedhetetlen, hogy az agrotechnikai tényezők (mint például a talajművelés és a vetésforgó) mellett biológiai talajpreparátumokat is alkalmazzunk, amelyek segíthetnek csökkenteni a fertőzések mértékét.

Ez a cikk a "Merre fordul a napraforgó?" című írás, amely az Agroinform TechMagban jelent meg. A TechMag az Agroinform legújabb, interaktív magazinja, amelyet itt böngészhetsz át:

Agroinform TechMag 2025/3

Indexkép: Shutterstock Az indexkép forrása a Shutterstock, ahol a kreatív és professzionális képek széles választéka várja a felhasználókat. Az itt található képek segíthetnek a vizuális tartalom gazdagításában és a projektek kiemelésében.