Minden élőlényből rejtett sugárzás formájában biofotonok áramlanak - Librarius.hu


Láthatatlan fényünk – Az élőlények rejtett ragyogása, mely a halállal együtt alszik el.

Minden élőlény - legyen az ember, állat vagy növény - egy alig észlelhető, mégis tudományos szempontból mérhető fényt bocsát ki magából. Ezt a gyenge, de annál jelentősebb fényt biofoton-sugárzásnak nevezik. A jelenség nem új keletű a spirituális gondolkodásban: már Carl Gustav Jung is a 20. század elején úgy vélekedett, hogy az embernek nem csupán fizikai teste van, hanem egyfajta kisugárzása is, amelyből a belső állapotokra lehet következtetni. Most azonban a New Scientist beszámolója szerint kiderült, hogy ez a megállapítás nem csupán szimbolikus, hanem egy valós és mérhető biológiai tény.

A biofotonok: sejtek fénye az élet és a halál határán

A Calgary Egyetem kutatócsoportjának legújabb felfedezése szerint minden élőlény – legyen szó emberről, egérről vagy növényről – képes fényrészecskéket, azaz fotonokat kibocsátani. Ezek a biofotonok a sejtek anyagcsere-folyamataiból erednek, és ezzel egyfajta bizonyítékot szolgáltatnak a sejtek energetikai cseréjére. Bár a szabad szemmel nem észlelhetők, a modern technológia segítségével, sötét és kontrollált körülmények között mégis sikeresen rögzíthetők.

A kutatás során olyan sötét, zárt térben figyelték meg a kutatók az élő és nemrégiben elhunyt egereket, ahol a hőmérséklet és a külső fényforrások kizártak voltak. A különleges érzékenységű kamerák segítségével a tudósok észlelték, hogy az egerek halála után a fotonok kibocsátása jelentősen csökkent. Ez arra utal, hogy az élet valójában nem csupán biológiai jelenség, hanem egyfajta fénykibocsátás is.

A növények is világítanak - és fájdalomra is fényjelzéssel reagálnak

A kutatás másik része növényeken zajlott. A népszerű szobanövény, a kis levelű sugárarália (Heptapleurum arboricola) leveleit megvágták, hogy megfigyeljék, mi történik a biofoton-szinttel. Az eredmény meglepő volt: a növények sérülésre biofotonokkal válaszoltak, vagyis fokozottan világítottak. Ugyanez a hatás volt megfigyelhető akkor is, amikor helyi érzéstelenítő szerrel, benzokainnal kezelték őket - ami arra utal, hogy a sejtreakciók "fénnyel" kommunikálnak, és ez a fény az élő szervezet fizikai reakcióit követi.

A biofotonok különleges információkat hordozhatnak az egészségi állapotunkról. Ezek a fényimpulzusok, melyek a sejtekből származnak, képesek tükrözni testünk belső folyamatait, és így értékes jelzéseket adhatnak a jólétünkről és a lehetséges eltérésekről.

A biofotonok mennyisége és minősége összefüggésben áll az élőlény egészségi állapotával. Mivel ezek az energiák a sejtek működéséből erednek - különösen a mitokondriumok oxidatív folyamataiból -, azok a szervek, szövetek vagy sejtek, amelyek gyulladtak, sérültek vagy oxigénhiányosak, más "fényprofilt" mutatnak. A kutatók szerint ha ezt a jelenséget pontosabban tudnánk mérni, radikálisan új orvosi diagnosztikai eszközök születhetnének.

Egyes elméletek azt sugallják, hogy mesterségesen fenntartott vérkeringés, mint például gépi életfenntartás esetén, a biofotonok kibocsátása akár meghosszabbodhat. Ez pedig új, izgalmas kérdéseket vet fel az élet és halál határvonalán: ha a fény továbbra is létezik, vajon az élet vége mégsem olyan végleges? Milyen mélyebb jelentéseket hordozhat ez a jelenség a létezésünkről és a halál természetéről?

Jung elmélete szerint a fény, a tudat és az energia hármas egysége mély összhangot teremt az emberi lélek és a világ között. A fény nem csupán fizikai jelenség, hanem a tudatosság szimbóluma is, amely a megértés és az önismeret útján vezet. Az energia pedig az élet dinamikus aspektusát képviseli, amely folyamatosan áramlik, formálva tapasztalatainkat és érzéseinket. Jung szerint e három elem harmonikus kapcsolata lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk önmagunkba és a körülöttünk lévő univerzumba, ezáltal segítve a belső fejlődést és a holisztikus egyensúly elérését. Az igazi tudatosság eléréséhez elengedhetetlen, hogy tudatosan foglalkozzunk e hármas összefonódással, amely az emberi tapasztalat gazdagságát tükrözi.

Carl Gustav Jung, a neves svájci pszichiáter, már évtizedekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy az ember energetikai állapota, vagyis a "rezgései" nem csupán saját belső világunkra hatnak, hanem másokra is. Ez a folyamat annyira természetes, hogy nem igényel racionális magyarázatot; a környezetünk ösztönösen érzékeli ezeket az energiákat. Jung hangsúlyozta, hogy az egyén lelki egyensúlya - különösen a férfi és női energiák, azaz az anima és animus harmonikus kapcsolata - szoros összefüggésben áll azzal, hogy mennyire "világít" vagy "sugároz" a személyisége.

Az aktív imagináció módszere révén – amely lehetőséget ad arra, hogy tudatosan párbeszédet folytassunk a tudattalanunk rejtett tartalmaival – Jung szerint a tudatos én és a tudattalan egy különleges kapcsolatba lépnek. Ezt a folyamatot fényként is értelmezhetjük, hasonlóan ahhoz, ahogyan a sejtek anyagcseréje biofotonokat bocsát ki. Jung úgy vélte, hogy ez a kapcsolat különösen intenzív éjjeli órákban, hajnali 2 és 4 között aktiválódik, amikor a tudatalatti mélyebb rétegei a legnagyobb nyitottsággal tárulnak fel.

Láthatatlan, mégis kézzelfogható fény – és a belőle fakadó hatások Ez a rejtélyes fény, amely szemünkkel nem érzékelhető, mégis formálja világunkat. Mindenhol ott van, áthatja mindennapjainkat, és számos következménye van, amelyeket talán észre sem veszünk. A modern technológia és a tudományos felfedezések révén egyre inkább megértjük, hogy ez a láthatatlan fény milyen mélyen befolyásolja az életünket, az egészségünket, és a környezetünket. A különböző spektrumú fények, mint például az ultraibolya vagy az infravörös, hozzájárulnak a bőrünk vitamin D-termeléséhez, ugyanakkor a túlzott expozíciójuk káros következményekkel is járhat. A láthatatlan fény nem csupán biológiai hatásokat gyakorol, hanem pszichológiai és érzelmi állapotainkat is befolyásolja; gondoljunk csak a mesterséges fényforrások által keltett hangulati ingadozásokra. Ez a komplex rendszer, amelyben élünk, arra figyelmeztet minket, hogy a látható és láthatatlan jelenségek között szoros összefüggés rejlik. Ahogy felfedezzük a láthatatlan fény titkait, úgy egyre inkább lehetőség nyílik arra, hogy tudatosabban éljünk, és jobban kihasználjuk ezt az értékes, mégis észrevétlen erőforrást.

A biofoton-kutatás tudományos megerősítést adhat ahhoz az ősi tapasztalathoz, hogy "az ember sugárzik" - szó szerint is. Az a belső fény, amelyet Jung még archetipikus erőként írt le, most tudományos kísérletek során válik mérhetővé és értelmezhetővé. Ez a sugárzás nemcsak az élet jelenlétéről, hanem a minőségéről, az egészség állapotáról, a sejtek aktivitásáról is beszél.

Amennyiben valaha sikerül teljes mértékben megértenünk ezt a rejtett spektrumot, olyan új terápiás lehetőségek tárulhatnak elénk, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak. Finomabb diagnózisokat állíthatunk fel, és még a mesterséges életfunkciók megértése is új dimenzióba léphet.

🔗 Az eredeti cikk a New Scientist weboldalán található: Minden élőlény különös fényt bocsát ki, amely a halál pillanatában eltűnik.

Related posts