Az idei év legrosszabb almatermésével nézünk szembe Magyarországon.
A tavaszi fagyok, a szokatlanul hűvös május, az aszályos időszakok és az extrém hőmérséklet-ingadozásokkal tarkított nyár következményeként, valamint a gyakran alkalmazott extenzív termesztési módszerek és a korszerűtlen fajták használata miatt a mezőgazdasági termelők történetük legrosszabb termésmennyiségét könyvelhették el. Ezt a szomorú helyzetet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös felmérése is megerősítette.
Minden idők leggyengébb termését takaríthatták be az idén a hazai almaültetvények tulajdonosai. Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre a leszüretelt mennyiségről, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) becslése szerint a 2025-ös szezonban alig 160 ezer tonnányi alma termett hazánkban. Ez a mennyiség az előző év egyébként is nagyon alacsony termésének mindössze a fele. A betakarított mennyiségből mintegy 60-80 ezer tonna lehet az étkezési alma és 80-100 ezer tonna az ipari minőségű gyümölcs, ami egyúttal azt is jelenti, hogy étkezési alma termésünk egy jó évjárat termésének mindössze 55-60 százalékának felel meg, míg az ipari alma egy átlagos évjárat termésmennyiségének csupán 20-25 százaléka. A terméskiesés mértéke mind az étkezési, mind az ipari alma szegmensben jelentős a piaci igényekhez viszonyítva is: a 110-120 ezer tonnás hazai étkezési alma fogyasztástól, illetve a 350-400 ezer tonna feldolgozóipari kapacitásunktól is jócskán elmaradunk, jóllehet mindkét szegmenst legalább 90 százalékban hazai termelésből kellene kiszolgálni.
A gyenge termés mögött számos tényező rejlik. Az előző nyári és kora őszi időszakban tapasztalt extrém aszály és hőség, amely közel három hónapon át tartott, valószínűleg jelentős hatással volt a virágrügyek fejlődésére, még az őszi csapadékok ellenére is. A legnagyobb károkat azonban kétségtelenül az április eleji és a május 10-i fagyok okozták. Az áprilisi fagyok a gyümölcsösök 80-90%-át súlyosan érintették, míg a május 10-i fagyok különösen a hazánk északkeleti részén okoztak nagy veszteségeket, ahol az almaültetvényeink háromnegyede található. A késő tavaszi fagyok után az időjárás sem kedvezett a fejlődésnek: május hónap során hűvös, fényszegény időjárás uralkodott, amely csupán kisebb csapadékokat hozott, és ez összességében hátrányosan befolyásolta a terméskötődést. Júniusban pedig gyakori hőhullámok alakultak ki, amelyek az április óta tartó aszállyal és magas UV-sugárzással párosultak. Mindez különösen az öntözetlen ültetvények és homokos talajok esetében további mennyiségi és minőségi veszteségeket okozott.
Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, mely már csak a fele a 20 évvel ezelőtti termőterületnek. A meredeken zuhanó termőfelület mellett a termelési potenciálunk egy jó évjáratban mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120-130 ezer tonna az étkezési minőség, 370-380 ezer tonna pedig az ipari alma. 2024-ben is jócskán elmaradt a hazai almatermés az átlagostól: mindössze 342 ezer tonnát takarítottak be a termelők.
